Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-15 / 83. szám

Az alispán ur a hadüzenet megindítása után azonnal intézkedett, hogy a bevonultak hátramaradottjai gyámolitására gyűjtés tétessék folyamatba, az Ínséget szenvedők addig is a községek által segélyeztessenek. A vármegye lakosainak áldozatkészségét bizonyítja, hogy a fenti célra 61519 korona gyűlt be. Ebből 9432 korona osztatott ki, a a többi összeg, miután a bevonultak családtagjai részére az 1882. XI. t.-c. alapján járó és teljes ellátást nyújtó segély már mindenütt kiutaltatott, további szükség esetére rendelkezésre áll. Hálás elismeréssel kell adóznom azért is, hogy felhívásomra a Vörös Kereszt-Egyesület céljaira a vármegye közönsége 18000 koronát juttatott, az adományozások most is folyamatban vannak. Vétkes mulasztást követnék el, ha meg nem hajtanám elismerésem zászlaját a vármegye gazdaközönségének és munkaadóinak áldozatkészsége előtt.' Ném lévén ugyanis elkészülve arra, hogy az állami segélyezés olyan gyorsan folyósítható lesz, azzal a kéréssel fordultam volt a gazdaközönség és a munkaadókhoz, hogy alkalmazottjaik családtagjait hagyják meg a bevonult férj javadalmának élvezetében. Felkérésem elannyira nem volt elhaló szó a pusztában, hogy a vármegye területén csak két gazda volt az, aki a cselédtörvény adta jogával elt, ellenben a többiek a segély folyósításáig a bevonult családfenntartó teljes bérét kiadták a családtagoknak, sőt igen sokan ma is, amikor pedig már az állam atyailag gondoskodott róluk, támogatják azokat. Felhívással fordultam a megyei pénzintézetekhez is, hogy nemzeti érdeknek véve a kisemberek megmenthetését, számoljanak a nehéz viszonyokkal s mérsékelt kamat számítása mel lett tegyék lehetővé az adósaik részére a jobb idők bevárását. A nem remélt túlkapások ellenőrzésére s a megtorló intézkedések megtételére a főszolgabirák figyelmét felhívtam. Teljes elismeréssel kell, hogy kiemeljem, hogy e részben megnyugtató feleleteket kaptam. Minden vonalon megnyilvánult a legdicseretesebb áldozatkészség, csak egy irányban nem talált a közönséghez ismételten intézett kérésem meghallgatására, sajnos széles körben. Az álhírek terjesztése elleni küzdelem volt meddő, mig nem a. legutóbb kiadott belügyminiszteri rendelet lehetővé teszi ma már azt is, hogy a hazafiatlan pletykálkodó elvehesse méltó jutalmát. A hatóságok utasítva lettek a rémhírek terjesztői elleni legszigorúbb eljárásra, Bizton reméiem, hogy a kiket jobbérzésük ettől nem tartott vissza, a szigorúan alkalmazandó büntetés elriasztja attól, hogy az annyira kívánatos nyugalmat és bizakodást megzavarják. Hazafias cselekedetet müvei mindenki, aki a hatóságoknak segítségére jön e részben s ezért kérem erről a t. t. bizottság minden egyes tagjának támogatását. A gyorsan egymásra torlódó dicsőséges eredmények biztatóan arra mutatnak, hogy az igazság diadalt aratand a gazság felett. Erősítsük meg «magunkat bizakodó hitünkben s teljesítsük nyugalommal, erőnk teljes megfeszítésével a reánk háruló kötelességeket. Hiszen régi magyar közmondás: Segits magadon, ugy segíthet meg az Isten is. A megnyitó beszéd elhangzása után Kállay András bizottsági tag indítványozta, hogy dr. Ujfalussy Dezső főispánnak megnyitó beszédében körvonalozott s a mostani nehéz viszonyok között kifejtett s mindnyájunk által ismert közreműködéséért a törvényhatóság őszinte köszönetét fejezze ki, beszédét pedig jegyzőkönyvei lapjain lehetőleg szószerint örökítse meg. Kállay András indítványát a közgyűlés általános helyesléssel fogadta el. A főispán indítványára Borbély Gáspár volt 1848—49-es honvéd elhunyta felett — ki a közügyekkel is mindig a legnagyobb szeretettel és buzgalommal viseltetett — részvétét fejezi ki s érdemeit jegyzőkönyveiben megörökiti. Ezután a tárgysorozat 430 pontból álló ügyei kerültek tárgyalás alá. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás 1914. I-ső félévi állapotáról szóló jelentését általános helyesléssel tudomásul vették. A vármegye 1915. évi közigazgatási-, árvaés gyámhatósági költségvetését jóváhagyás végett* felterjesztik a belügyminiszterhez. A törvényhatósági vámos közúti alap 1914. évi költségvetését jóváhagyás végett felterjesztik a kereskedelemügyi miniszterhez. A közutakon közlekedő járműveknek jelzőtáblákkal és lámpákkal való ellátása tárgyában alkotott szabályrendeletét a belügyminiszteri rendeletnek megfelelőleg módosították. A vármegyei jegyzői fizetési alap létesítése tárgyában uj szabályrendeletet alkottak. Hajduvármegye közönségének a hitbizományok kőtelező megváltása tárgyában kelt átiratát tudomásul vették. Esztergomvármegye átiratára a borfogyasztási adó eltörlése iránt feliratot intéznek a pénzügyminiszterhez. Az alispán előterjesztésére egy ötödik utbiztosi állás rendszeresítésének engedélyezése iránt felterjesztést intéznek a kereskedelemügyi miniszterhez. A kisvárdai vasúti állomáshoz vezető vámos közutat 60000 korona költséggel átépíteni elhatározták. A megüresedett megyei bizottsági tagsági helyek betöltésére a választást november hó 17-ére tűzték ki. Az Erzsébet közkórházi bizottságban megüresedett két helyre Leffler Sámuel b. tag és Mikecz István h. főjegyző lett megválasztva. Nyíregyháza városánál megtartandó képviseleti tag választásának vezetéséhez elnökül dr. Kovách Elek lett kirendelve. Ujfehértó községben egy Il-ik gyógyszertár felállítását javasolja, ellenben Nyírbátorban kért Ill-ik gyógyszertár felállítását nem javasolja. Nyírbátor község autonómiájának felfüggesztése iránt a belügyminiszterhez sürgős felterjesztést intéz. Sipos Béla vármegyei főjegyzőnek ujabbi három hónapi szabadságidőt engedélyezett. Dr. Szesztay Zoltán vármegyei tb. főügyészt a VlII-ik fizetési osztályba, dr. Derne Andor és Tóth Béla szolgabírót a X-ik fizetési osztályba előléptette. Elek Pál szolgabírónak előléptetése iránti kérelmét elutasította. Ézután a tárgysorozat többi kisebb-nagyobb fontosságú ügyeit tárgyalták le. A közgyűlést déli V2I órakor fejezték be. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság hétfőn délelőtt tartotta meg rendes havi ülését dr. Ujfalussy Jenő főispán elnöklésével. Jelen voltak Mikecz Dezső alispán, Mikecz István h. főjegyző, Nagy Imre, Dobos László és dr. Mikecz László aljegyzők, Fejér Imre tiszti főügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, dr. Dohnál József tiszti főorvos, Sefcsik József kir. pénzügyigazgató, dr. Füsty Antal kir. ügyész, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Kauzsay Tibor gazdasági felügyelő, Mezey Béla főállatorvos, Orosz Miklós, Somogyi Gyula, Vass Mihály, dr. Járossy Sándor és Haas Ignác bízottsági tagok. Mikecz Dezső alispán rendkívül tartalmas és érdekes jelentését a közigazgatás körében előfordult jelentékenyebb eseményeiről Mikecz István h. főjegyző a következőkben adta elő: Közigazgatásunk összes tevékenységét természetszerűleg a Hazánk határainál nemzetünk fennmaradása érdekében folyó titáni küzdelem körüli segédkezés veszik csaknem teljesen igénybe, hiszen vármegyénk földrajzi fekvésénél fogva oly nagy mértékben beleesik a hadak útjába, hogy hazánk igen sok vármegyéjénél jóval nagyobb mértékben kell, hogy kivegye a részét a háború mozgalmaiból és azokból a nagy és szent izgalmakból, melyek a mai véresen komoly és történelmileg nagy napúkban a haza minden hű fiát eltöltik. Alig haladtak át vármegyénk területén a harctérre vonuló katonáinkat szállító véget érni nem akaró katonai vonatok, s jóformán füleinkbe csengenek még a harcba vonulók víg dala, az első összeütközések után már is befutottak vármegyénk székhelyére a sebesülteket szállító vonatok s Nyiregyháza egyik legfontosabb kötöző és ápoló állomásává l.ett az északi harctérről lefelé irányuló sebesült forgalomnak. És hála a fáradhatatlanul működő VeresKereszt Egylet itteni fiókja buzgalmának, valamint Nyiregyháza város és a vármegye lakossága példás áldozatkészségének s asszonyaink szűnni nem akaró hazafias buzgólkodásának, vármegyénk kifogástalanul meg tudott ez ideig felelni a sebesültek és arra reá szorulók ellátása körül reá háruló feladatainak. Igazán lelkes örömmel említem meg azt a megható és szinte páratlanul nagyszabású társadalmi munkásságot is, mellyel vármegyénk közönsége s annak minden rétege kiköveteli a maga részét a Vörös-kereszt és a hadba vőnultak itthon maradt családtagjai segélyezéséből, az „aranyat vasért" mozgalomból és a harcoló katonáink meleg holmival leendő ellátásából. A megnyilatkozó áldozatkészség méltó a szent ügyhöz s méltó szeretett vármegyénkhez. Arra az esetre, ha a bevonult gazdasági cselédek, családjaikhoz az év végéig sem térhetnének vissza s ott, ahol a gazdaközönség a családtagoktól a lakást a jövő év elején megvonni lesz kénytelen, a hatoságok és a községi elöljáróságok utján gondoskodtam arról, hogy amennyiben a családtagok maguknak lakást szerezni egyáltalán nem tudnának, ezek valamint jószágaik elhelyezése alkalmas módon -biztosittassék. A katonai parancsnokság megkeresése folytán összeirattam a vármegye területén található eladásra felajánlott — s a bekövetkezhető téli hadjáratnál nélkülözhetetlen — juhász bundákat. A vármegye területén 1556 darab ily juhász bunda Íratott össze. A polgári őrségek szervezéséről felhívást intéztem a I. fokú hatósághoz, hogy ott, ahol ennek szüksége mutatkozik a helyközi rend és közbiztonság fentartása céljából a polgári őrség szervezése érdekében a kezdeményező lépéseket tegyék meg. Ezideig Nyíregyházán a polgári őrségek kötelékébe leendő felvétel végett 400-an jelentkeztek, s remény van arra, hogy a járási székhelyeken is fognak ily őrségek szerveztetni. A belügyminiszter értesített arról, hogy a Lemberg és vidékén feloszlott Szent-Bazil rend szerzeteseinek egyrésze a máriapócsi rendházban helyeztetnek el, s miután ez elhelyezés tényleg megtörtént, állandó felügyelet alatt tartásukról gondoskodtam, s intézkedtem, hogy a számukra kijelölt rendházat módjukban ne legyen elhagyni. Nem csekély gondot okozott hatóságainknak a Galíciából tömegesen ide menekülő osztrák állampolgárok elhelyezése s ellátásuknak biztosítása, dicséret illeti azonban még hatóságainkat, hogy ez az elhelyezés simán s az élelmezési és lakás viszonyok minden feltűnőbb megzavarása nélkül volt eddig lebonyolítható. A hadba vonultak hátramaradottainak segélyezése érdekében az összeírások megtörténtek és a pénzügy igazgatóság által megállapított összeg az érdekeltek részére már folyóvá is tétettek. Megemlítem különben, hogy a hadba vonultak családjának fentartására szeptember hónapban 195382 kor. 31 fillér fizettetett ki s ez év végéig 747675 korona bocsáttatott e címen a pénzügyi hatóság rendelkezésére. Felterjesztést intéztem a belügyi kormányhoz, miszerint hatna oda, hogy az élelmi szerek és fűtö-anyagok szállítása lehetőség szerint a vasúti forgalomban ne korlátoztassék, a debreceni kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére pedig megtettem az intézkedéseket az iránt, hogy a háború további tartama alatt, különösen a téli hónapokban a legszükségesebb életfentartási cikkekben a közönség hiányt ne szenvedjen, mely célból az első fokú hatóságokat a kereskedőkkel való tárgyalásra és célszerűeknek látszó intézkedések megállapítására annak kijelentése mellett hivtam fel, hogy ezen