Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-04 / 80. szám

80-ik szám. JSStOTIDÉK. 1914, október 4. 5 — Hossz vice járta be tegnap városunkat, amindőn azt újságolták, hogy Csap alatt a muszka. Hozzá tették az illetők aztán, hogy hordócsapot értettek, de igy is sokakat meg­ijesztettek. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen viccek gyárát a rendőrség kérdőre vonhatja és meg is büntetheti. — Az Apolló a Vörös-Keresztért. Az Apolló által a mult héten rendezett jótékonycélu elő­adások összes bevétele 260 30 kor. volt, a melyet az apolló tulajdonosai teljes egészében a Vörös-Kereszt helybeli fiókegyletének adtak át. Az ezutáni előadások is a mig a háború tart a jótékonycélt fogják szolgálni, amennyiben az előadások tiszta jövedelmének 10%-át ezután is a Vörös-Kereszt kapja. Az e heti vasárnapi és hétfői előadások nagy slágere egy óriási szenzációs amerikai detektív kép Milliók a föld alatt! címen, melyben egy nő játsza a főszerepet rendkívül vakmerő jelenetekben. A műsort kiegészíti a kitűnő 2 1/z órás kisérő műsor. Úgyszintén a beérkező harctéri hírek is minden előadáson kiiesznek vetítve. Vasárnap d. u. gyermekelőadások tartatnak. — Megállapított kolera. Az országos bakteorologiai intézet hivatalosan állapította meg, hogy a nyíregyházi sebesült katonák között tényleges kolera fordult elő. A baj eddig lokalizálva van, de feltétlenül szükséges a leg­erélyesebb óvóintézkedéseknek életbeléptetése, ha a polgári lakosságot megakarjuk óvni. Ennek érdekében a sebesültek látogatása már is be­tiltatott, Közhelyek fertőt lenittettek,, a piacvizs­gálat állandósíthatott és lapunk mult számában ismertetett óvóintézkedések mind életbeléptettek. Ismételten hangoztatjuk azonban, hogy nyers élelmiszereket csakis akkor fogyasszunk, ha az saját termésünk. Kezünket naponta többkor és lehetőleg fertőtlenítő anyaggal mossuk, mert a kolera a levegő, utján nem terjed, csupán az élelmi szerekkel, amelyek legkönnyebben kézzel fertőzhetők. — Szállitás a katonaság részére. A deb­receni m. kir. állami méntelep parancsnoksága árlejtést hirdet a legénység részére szükséges kenyér s a lóáliomány részére szükséges széna, alomszalma és zab menyiség biztosítására. Árlej­tési tárgyalás 1914, okt. 7-én délelőtt 10 óra­kor. A pályázni óhajtók a kereskedelmi * és iparkamaránál nyerhetnek részletes tájékozta­tást délelőtt 9 órától 1 óráig. — A moratórium meghosszabbítása. Néhány nap múlva tudvalevőleg lejár a meg­hosszabitott moratórium és ujabb prolongálás szüksége áll be. Kétségtelen, hogy a moratóri­umot ép ugy, mint a többi hadviselő államban, nálunk is fönn kell tartani, egyelőre azonban — mint illetékes helyről értesülünk — még nem történt döntés afelől, vájjon meddig és milyen módosításokkal hosszabbítja meg a kor­mány a moratóriumot, Előreláthatólag decem­ber elseje lesz az ujabb terminus, azokból a kívánságokból és javaslatokból pedig, amelye­ket az érdekelt testületek a kormány elé terjesz­tettek a moratórium hátrányos intézkedéseire vonatkozólag, illetékes helyen elsősorban azo­kat fogják figyelembe venni, amelyek az adósok és általában a kisemberek érdekeit védik. A megfelelő kormányrendelet a legközelebbi na­pokban fog nyilvánosságra kerülni. — Óvakodjunk. A fővárosi lapok híradása szerint az ottani lakosság dacára a hivatalos felhívásoknak keveset törődik a kolerával, annyira leköti a háború izgalma. Sajnos, ezt a nem törődömséget nálunk is észlelhetjük, habár bennünket is fenyeget a kolera veszedelme. Baj még ugyan nincs, de nagyon is szükséges, hogy óvakodjunk. — Megmarta a veszet macska. Bűdszent­mihályon Kolm Margit 9 éves leányt egyveszett macska megmarta. Felszállították a budapesti Pasteur-féle intézetbe. — Az iskolába való beiratással még mindig késlekednek egyesek. A háborús állapo­tok pedig a gyermekek iskoláztatását nem szün­tette meg, sőt az ellenőrzés még fokozottabbá tette, mivel a szülők távollétében a gyermekek könnyebben züllenek el. — Kutak rendbentartása. Tekintettel városunk idegen forgalmának megnagyobbodá­sára, a közkutak jókarban tartására különösebb gond fordittatik. Megemlitiük itt a kifolyó csö­vek átalakítását azon célból, hogy belőlük inni ne lehessen és ez által is eleje vétessék a ra­gályos betegségek elterjedésének. — A féláru vasúti jegyek váltására jo­gosítottakat figyelmeztetjük, hogy igazolványai­kat hivatal főnökeiknek (a megyei alkalmazot­tak és nyugdíjasok az alispánnak, a városiak pedig a polgármesternek) október 20-ig terjesz­szék be, mivel az uj szabályzat szerint ez a terminus és ezúttal az igazolókönyvecskéket már a debreceni üzletvezetőség adja ki. — Az állati ragályok szünőfélben van­nak, egyedül a száj- és körömfájás az, amely még az összes járásokban pusztít kisebb-na­gyobb mértékben. — Amit a király mondott. Könyves Kálmán király híre messze terjedt, mert Ma­gyarországnak tengerpartot szerzett. Hódító útjában Adriához érve, megálla Fiume város közelébe. Szétnézett a tájon s gyökeret vert lába, amint a Qaarnerot maga előtt látta, merengéséből csak akkor tért magához, midőn egy küldöttség járult a királyhoz. Meghódolni jött a város podesztája, mellette vele jött szép­séges leánya, ki mint legbecsesebb termékét a tájnak, aranyszínű italt nyujta a királynak. A király hörpintett, csettintett nyelvével, izlelé a nedűt nagy szakértelmével, aztán a serleget fenékig ürité, frissítő hatását minden ize érzé. Kérdezé a király: ez milyen ital volt, mely reá rögtön ily jó hatást gyakorolt? Felelt a podeszta: „Felséges királyunk, borpárlat: cog­nac ez, melyet itt csinálunk!" Szóit a király: „Mig itt leszünk Fiumében, kapjon ez italból mindegyik vitézem! Könnyen álljuk majd ki az ut fáradalmát, lesz magyar tengerpart s meg­hódol a dalmát." . . . Kálmán király eme bölcs elrendelése, volt a gyár első, nagy, magyar rendelése! Fennál máig a gyár, az „Adriatica" borpároló gyáraknak legnagyobbika! Gognacja azóta leve világhírű, mert frissít, erősít s min­denkép jóízű, s ahogy ízlett hajdan Kálmán királyunknak, azóta ép oly jól ízlik mindnyá­junknak! S e királyi italt ma bárki ihatja,­mert az egész országban mindenütt kaphatja. Saját érdekünkben csak arra ügyeljünk: „Fiu­meit" kérjünk és mást el ne vegyünk l Fiumei cognac! Erőt, erélyt adó, csüggedő fáradtra éltetőleg hátó. Ki valami nagijot akar véghez vinni', annak csak ebből a cognacból kell inni! h moratórium meghosszabbítása. A minisztérium a „Budapesti Közlönyének október 1-ső számában közzétette a morató­rium meghosszabbításáról szóló rendeletét. A moratórium e rendelet szerint is csak az olyan pénztartozásokra terjed ki, amelyek augusztus 1 je előtt kötött ügyleten, vagy augusztus 1 je előtt keletkezett más magánjogi jogcímen alapulnak. A rendelet a moratóriumot ismét csak két hónappal hosszabbítja meg, még pedig ugy, hogy a szeptember 30-ig lejárt tartozások mind november 30-ig halasztatnak el, az októberben és novemberben lejáró tar­tozások pedig a lejárattól számított két hónapi halasztást kapnak. Az uj rendelet összefoglalja az eddigi moratórium-rendelet összes szabályait, ide értve a kétoldalú szerződések teljesítésére vonatkozó szabályokat is. A lényegesebb és kiemelendőbb eltérések az eddigi és az uj moratórium között a következők: Az uj rendelet szerint mindennemű kama­tot, amely augusztus 1-énél nem régibb idő óta folyik, a moratórium ideje alatt is fizetni kell. Ez a lejárt váltók után fizetendő (kése­delmi) kamatokra is áll. Uj tőketörlesztést a rendelet a követelé­seknek két csoportjára ir elő. Fizetni kell a moratórium alatt az augusztus 1. előtt végzett, úgynevezett szellemi munkateljesítmények után járó költségekből és dijakból a lejárt tartozás 25°/o-át; ide tartoznak az orvosi, ügyvédi, mér­nöki, irói és művészi, alkuszi, közvetítői és ügy­nöki dijakis. Fizetni kell továbbá: az augusztus 1. előtt szállított áruk és más ingó dolgok lejárt vételárát és az augusztus 1. előtt végzett ipari munkateljesítmények lejárt ellenértékét október 15-től és amennyiben később járna le a tar­tozás, a lejárattól számított havi 10%-os rész­letekben. A pénzintézeti betétek kifizetésének to­vábbi felszabadításáról a rendelet a következő irányokban intézkedik: A folyószámláról járó betétekről a betevő az eddigi kereteken belül a moratórium alá nem eső annuitások és biztosítási dijak fizetése céljából, valamint a moratórium alól mo ct kivett kamatok és a fentemiitett tőketörlesztések erejéig, ezenfelül pedig az üzeme folytatásához szükséges anyagok és áruk beszerzése végett rendelkezhetik. Pénzintézetek és biztosító társaságok más pénzintézetnél levő folyószámlái betétjeiket igénybe vehetik, záloglevelek szelvényeinek, biztosítási összegeknek,iívalamint az általuk ki­fizetendő betétösszegeknek fedezése céljából. Nem moratóriumos váltóknál a bemutatás és óvásfelvétel határideje a moratórium alatt szünetel; a hitelező azonban a bemutatást és az óvást a moratórium alatt is eszközölheti. Kétoldalú szerződések teljesítéséről kiadó tt rendeletet az uj rendelet abban - az irányban egészíti ki, hogy a vevő teljesítést csak ugy követelhet, ha az ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hát­ralékos tartozását teljesiti. Kimondja végül a rendelet, hogy minden olyan bírói intézkedést, amely az adóst a hazai moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogok­tól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőrfek és a hazái törvény céljával ellenkezőnek kell te­kinteni. Oroszországról, Miklós cárról s az ő elődeiről. Szemelvények a történelem lapjairól. VI. II. Katalin halála után 1796-ban az oroszok cárja I. Pál lett, ki zárkózott, bizalmatlan és zsarnok uralkodó volt. Hatalmon levésének ide­jére esik a világtörténelem egyik legkimagaslóbb alakjának, Napoleonnak az uralomra jutása. S amikor megalakult a Napoleon-ellenes szövetség, ebbe ő is belépett. A sors azonban mostoha volt hozzá, mert a lelkében égő vad gyűlöleten kívül egyébbel alig árthatott a világverő kor­zikai hősnek. Tábornokai és udvaroncai össze ­esküdtek ellene és 1801-ben meggyilkolták, örömére a nyomorult, elnyomott népnek, mely­nek vérét zsarnok uralma alatt bőven ontotta. Nagy Péter koronáját I. Sándor tette a fejére, ki először szövetkezett Napoleonnal, majd pedig az 1805-ben duló Napoleoni hábo­rúk folyamán személyesen ment Berlinbe, hogy III. Frigyes Vilmost rábírja arra, hogy belépjen a Napoleon elleni szövetségbe. Ez sikerült is neki, ami után Poroszországgal közösen hadat vezetett Napoleon ellen, ki több izben megverte a szövetségesek seregeit. A tilsiti békekötés után ismét szövetségesévé lett Napoleonnak. A két hatalmas uralkodó között a béke nem lett tartós. Több aprónak látszó, de mégis nagy­jelentőségű dolgok után, melyek mindkét részről egymásra halmozódtak Napleon tilsitben adott szava ellenére elkergette országából a cái* rokonát, az oldenburgi herceget, s erre válaszúi a cár megbízottja 1812. április 30-án átaata Napoleonnak I. Sándor ultimátumát. Junius 23-án lépte át a korzikai hős „nagy hadsereg*-9 a Niemen folyót, az orosz határt. Ettől a naptól az orosz seregek a Pfuhl és Scharnhorst porosz tábornokok tervei szerint állandóan viss?avo­nultak, úgy, hogy a franciák erőltetett mene­teléssel sem voltak képesek utóiérni őket. Az oroszok által elpusztított és felperzselt vidéke­ken keresztül hónapokig haladtas előre, m ;g végre Moszkva előtt az orosz sereg támadást kezdett. A szerfölött véres csata Napoleon

Next

/
Thumbnails
Contents