Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-09-27 / 78. szám

Szegeden, Nagyváradon, majd Békéscsabán találkoztunk vele. Ez utóbbi helyen azután alaposan megismerhettük az uj gyógyszert, mert maga a feltaláló, Wagner Dániel dr., a békéscsabai közkórház főorvosa, s a gyógyszer is Békéscsabán készül s Wetol néven kerül forgalomba. A Wetol célszerű kombinációjú éterikus (illanó) olaj, amelynek bámulatos hatását a békéscsabai tartalék kórházunkban hetek óta figyeljük az odaérkezett sebesülteken. Az eddig használatban lévő fertőtlenítő szerek ugyanis mig a sebekben jelentkező bacilusokkal birokra kelnek : a seb szövetét is össze marják, s a törtető protoplazmát is megölik. Ha az evesedést és gennyedést meg is gátolják, de a seb környékének gyuladását gyakran kiváltja brutális hatásuk s a sebláz nem ritka eset. A kötelék változtatása pedig a régi eljárásoknál fölöttébb nagy fájdalommal jár, mert még a jodoformos gázé is annyira beleragad sebbe, hogy leválasztása néha erőszakos fellépést kiván és a gyógyulást gyakran visszaveti. De a seb mosogatását sem lehet kellemesnek mondani. A Wagner-féle kombinációjú illóolaj azonban sem a szöveteket, sem az ép bőrt nem izgatja, hanem a sebbe öntve direkt dezinficiál, a gennyedő sebfelületet bevonja s a baktériumok befészkelődését meggátolja. Ha a golyóval hasított nyilásba, vagy ama borzalmas sebbe, melyet srapnelszilánk zúzott, vagy roncsolt, illóolajat öntünk s azt átitatott steril gazéval bekötjük, a gyógyulást semmiféle komplikáció meg nem zavarja. Kötés cserélésnél a gazét nem kell kitépni a sebből, mert az lágyan ittasult s egészen könnyen, legkisebb fájdalom nélkül eltávolítható. Mosogatással, törülgetéssel nem kell izgatni a hegedő sebet. Á Wetol a tisztántartást is elvégzi. A sebesült lázt, fájdalmat nem érez. A sebzugok eltűnnek, a szétvert izmok hamarosan összeszaladnak. A hatodik, legkésőbb a huszadik napon a legnagyobb sebekről is lehullanak a varratok. Wagner dr. találmányával évek óta kísérletezik. Ujabb időben több híres orvosunk próbálgatja, s aki egyszer megpróbálta, nem tér vissza többé a régi módusokhoz. A sorsnak különösen kedves játéka, hogy Wagner dr. könyve, melyben az illóolajokkal való sebgyógyitást tudományos alapon ismerteti, épen a háború előtt jelent meg s az orvosok körében ritka elismerésre talált. Sebesültjeinknek nagy százalékát máris az ő illóolaj kompozitumával gyógyítják s immár harctereinken a friss sebek sajgó fájdalmát is a Wetol csillapítja. Golyók szántását, srapnelek hasítását ez a diadalmas uj ír forrasztgatja össze. Oroszországról, Miklós cárról s az ő elődeiről. Szemelvények a történelem lapjairól. IV. Az ó-oroszok és a strelicek, mert Péter cár nyugateurópai szokásokat igyekezett otthon megvalósítani, eltévelyedettnek és Antikrisztusnak tartották és az „ördögi szokások* ellen haicba szálltak. Moszkvába igyekeztek. Péter az európai ezredek élén ut jókat állta és Moszkva közelében leverte őket. Kétezer strelic esett foglyul, akiket a cár százával végeztetett ki. Sokaknak ő maga vágta le a fejét. Hasonló sorsra jutottak a többi lázadók is, kiknek százait felakasztatta, főbe lövette és vizbe fojtatta. A nagy vérfürdőhöz a cár rendesen díszhintóban vonult ki. A hadsereget német tisztek vezetése alatt, európai mintára teljesen átszervezte és vasfegyelmet honosított meg. Akik kézművességet vagy kereskedelmet óhajtottak űzni, azoknak óriási kedvezményeket adott. Az északi partvidéken sok hajóácsot telepitett le s megteremtette velük az első orosz flottát. Péter cár reformer szelleme már Azovnál kitűnt, melyet nyugateurópai mintára vezetett ostrom után, nagy áldozatok árán, de mégis elfoglalt a törököktől s már ekkor hire lett egész Európában, hogy Oroszországnak egy kivételesen nagytehetségű uralkodója vau. Ügyes taktikájával, az északi háború folyamán megtörte a kemény svéd királyt, XII. Károlyt és ha több izben harcosaiból nagyon sok el is esett és eredményt még sem ért el, nem vesztette el energiáját a további harcok folyamán s a kelettengeri tartományokban erősen megvetette a lábát. Seremetjev nevü vezére nagy pusztítások közepett meghódította Esztés Livlandot ; Dorpatot 1704. julius 27-én bevette s azután kemény ostrom után, maga a cár foglalta el Novrát, mely elől 1700 októberében harmincezer harcosával nagyveszteségek árán menekült. 1703. május 14-én a kis Nyencshana erődöt vette be s az Ochta torkolatánál ez a környék lett Szent-Pétervár alapja. E mocsáros helyet sok ezer jobbágygyal fel töltette, megerősíttette a cár és az uj telep védelmére Kotlin szigetén Kronstatt erődöt építette fel. Végre 1709. julius 8-án, a poltavai csatával az 1700-ban kezdődött északi háború befejeződött s a hősiesen küzdő svédek Péter cár negyvenezer harcosának parancsnoka : Menesikov előtt letették a fegyvert. XII. Károly svéd király néhány hü embere és vezére kíséretében : alig ezren a Dnyeperen át török földre menekültek. A győzelem — melynek fényét a nagy áldozatok kissé elhomályosították — a cárt véghetetlen örömmel töltötte el, mert álmának álma, hogy birodalmát északon megerősítse, ezzel bekövetkezett és az 1703-ban megalapított Szent-Pétervárat, ahol eredetileg csak egy várat szándékozott építeni, annyira kiépítette, hogy 1712-ben székhelyéül választotta. Közben 1709. végén, amikor Ágost szász fejedelem tizenháromezer ember élén bevonult Varsóba, az északi háború újra megkezdődött. Péter cár ezt nem nézte tétlenül. Harcosai bevették Elbinget és Rigát; és Esz- és Livlandot a cár bekebelezte Oroszországba. Finnországot is ekkor hódították meg az oroszok. Viborg, Albő, Helsingfors sorba megadták magukat. Péter cár harci diadalait egy pillanatra megzavarta a törökök mozgolódása, kik 1710, végén XII. Károly svéd király biztatására megtámadták az oroszokat és a cár, mintegy ötvenezer emberével, a törökök háromszor akkora serege által körül lett zárva. A veszedelmesen kényes ügyet Péter cár második felesége : Katalin oldotta meg, ki „mesés ajándékokkal" megvesztegette a törökök pajkos vezérét, hogy kössön békét. Éz meg is történt; és igy a cár és serege megmenekült. Oroszország flottája ezután három izben végig pusztította a svéd partokat és 1721. szeptemberében megtörtént a békekötés. Az északi háború, mely ixiagával hozta Oroszország kialakulását, végre teljesen megszűnt. Oroszország hatalmának és fejlődésének igazi alapja meg lett vetve. Nagy Péter — ki a moszkvai cimert, illetve az Oroszbirodalom uj címerét elkészítette, mely a cári korona alá tartozó összes hűbéres tartományok címereit magában foglalja — felvette a „kelet császára* cimet és uj, gyönyörű koronát készíttetett. Tudta, hogy nyugat felé terjeszkednie alig lehet, az egy Lengyel-birodalmat kivéve, már elérte, amit elérhetett. Igy, mivel csak a déli és délkeleti irányban fejleszthette birodalmát, leghamarabb a perzsákkal jutott viszályba. A Kaspi tengeren hatalmas flottát gyűjtött össze, százezernél több katonát szállítottak át a kaukázusi partokra, bevette Derbentet, Dagesztán kulcsát. 1723-ban Baku is orosz kézre került. A további terjeszkedést a törökök fenyegetődzése állította meg. A cár erre, igazi cári ügyességgel megegyezett a portával, hogy a Kaspi tenger a Kur vidékig legyen orosz, Tebrisztől Tifliszig pedig, legyen török terület. S e megegyezéssel Perzsia a jelentőségteljes országok sorából végleg kiesett. Átszervezte Nagy Péter az orosz közigazgatást, melyet pz erőszakosság és feltétlen engedelmesség elvei szerint rendezett be. Az egyházi pátriárkái méltóságot 1721-ben megszüntette s megalkotta a „legszentebb kormányzó zsinatot", melynek elnökévé a íőprokurátort, tehát a cár helyettesét tette. Ezen rendelkezések után a cárság mindegyre fokozódó korlátlan hatalmat jelentett. Az országutakat kijavíttatta és csatornákat építtetett s a közoktatást pedig külföldi módszerek szerint igyekezett végeztetni. Nyugalmát Alexej fia zavarta meg, ki eszméit nem tudta megérteni s aki az ó-orosz befolyás alatt állott. Ennek oka az volt, hogy a cár első feleségét elűzte magától és kolostorba záratta és Alexej, anyja rokonainál nevelkedett. Az ellentét, mikor Péter második felesége: Katalin, fiu gyermeket szült s amikor Alexej felesége : Zsófia, braunschweigi hercegnő, ki Alexej, Péter bnevü fiának anyja volt, meghalt — apa és fiu között anynyira kiélesedett, hogy Nagy Péter rendeletet bocsátott ki, mely szerint a cárnak joga lett az érdemetlent a trónöröklésből kizárni és maga helyett utódot kinevezni. Később Alexej Tirolban, majd Nápolyban tartózkodott. Innen atyja haza hozatta és kényszeritette, hogy lemondjon a trónról. Súlyos fenyegetések terhfr alatt bevallatta vele terveit, melyek a jövőre, a cár halála utáni időkre vonatkoztak. Ennek a vallomásnak egy sereg kivégzés lett a folytatása. És mikor Alexej menyasszonya, egy finn leány, a cár kémei előtt véletlenül olyan kijelentéseket tett, amelyek Alexej apja előtt be nem vallott terveire fényt vetettek, akkor a cár fiát a Péter-Pál erődbe záratta s ott két izben megkancsukáztatta, aminek következtében a szerencsétlen ifjú, isszonyu kinok között kilehelte lelkét. Nagy Péter cárnak második feleségétől született fia meghalt. S amikor ő maga megbetegedett, 1724. május 7-én ünnepélyesen kinevezte feleségét, Katalint cárnőnek. A mai nagy Oroszbirodalom megalapítója további terveit nem valósíthatta meg, mert 1725-ben híres politikai végrendelete hátrahagyása után elköltözött az élők sorából. (Folyt, köv.) K. K. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. x divatáruiiáza izán tudatja mélyen tisztelt vevőivel, hogy a le színes, sötétkék és fekete kosztüm kelmék. 572 pongyola- és biousujdonságok, házi ruhákra alkalmas barcSiend, fianell| téli mosókelmék A LEGNAGYOBB választékban MEGÉRKEZTEK 1 Cégem azon helyzetben van, hogy fenti cikkekből a legnagyobb választékkal áll tisztelt vevői rendelkezésére, miután a gyáraknak, közvetlen a háború kitörése előtt elküldött őszi újdonságai már megérkeztek. Mintákat vidékre készséggel kiildök.