Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-09-06 / 72. szám
Türelem hát uraim és hölgyeim ! A hadjárat sorsa nem Lerabergnél fog eldőlni. S nem is egy-két nap alatt. • Nagy megpróbáltatások várnak még reánk. Összes idegzetünk fegyelmezettségére van szükségünk. Ne bízzuk el magunkat apró sikereken, de viszont ne essünk mindjárt kétségbe egyik-másik kevésbbé kellemes hir fölött. Türelem uraim és hölgyeim ! Türelem ! Visszaélés a jótékonysággal. Ismerős kezekből, a szomszédos Hajdumegyéből kaptuk az itt szószerint leközölt levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Amióta a háború kitört, általános a panasz, hogy a harcba vonult gazdasági cselédek családtagjai dolgozni nem akarnak. Itt Haj du megyében a gazdák már tömörülni készülnek és kilakoltatással akarnak felelni. Most Szabolcsmegyéből kaptam a következőkben szószerint közölt levelet: „Gizuka nagyon kedves, de mondja meg neki, hogy a gyerekruhákat tegye el télre, amikor a nagy publikum buzgalma lelohad, mindenki ki lesz merülve az adakozásban és az akkor már éhezőknek és fázóknak nem ad senki. A háború miatt most még nem éhezik és fázik senki s a szegény ember mind préda — egy sem tesz el a most kapott feleslegből rosszabb időkre. Az emberiségtől szép és nemes dolog a mostani felbuzdulás, csak nagy hiba, hogy elprédálják most a begyült vagyont s amikor igazán lesz éhség és amikorra a jó szivek és tárcák kimerültek — micsoda nyomor lesz majd akkor! Én nyolc gyereket tartok és négy asszonyt. Amikor az urok bevonult, kénytelen voltam az Erdélyből hozatott szőlő munkásaimat lovak és ökrökhöz állítani. Ekkor tisztem azt kivánta az asszonyoktól, hogy segítsenek valamit erejükhöz képest — a szőlőt kellett letetejelni, ez könnyű munka. Elmentek a jegyzőhöz bepanaszolni, hogy dolgoztatni akarja őket. Állítólag azt tanácsolta nekik, hogy amelyik közülök dolgozni mer, verje meg a többi. Na hát ezt nem hittem! Azóta a küszöbön ülnek és azon tanakodnak, hogy ha megkapják az államsegélyt, milyen reformruhát vegyenek maguknak. Hogy fog még éhezni ez a dologtalan nép ! És is csak addig tarthatom, amig sikerül béreseket és kocsisokat fogadnom. stb.' v Csakugyan hihetetlen, hogy községi jegyző ilyen hazafiatlan, vagy oktalan legyen. Hogy mi az, ha a gazda nem vethet, hogy milyen Ínségnek néz elibe éz az egész ország, ha csak eltartottjai lesznek, de nem lesz miből tartani, azt a falusi jegyző is tudhatja. Mindazonáltal nem elég, ha a társadalom segélyactiót indit. Actiót kell indítani amellett is, hogy az itthon maradottak, még pedig, rang, osztály és nembeli különbség nélkül mindenki, a harcba vonultak helyett is dolgozzon. Sőt ez sem elég. A hatóságnak is a sarkára kell álllani és kemény kézzel kell munkára kényszerítenie azokat, akik munkaképesek és mégis eltartatni szeretnék magukat. * Eddig a levél. Azt hisszük, nem sok kommentár keli hozzá. « Valóban itt Szabolcsban már nem egy gazda szájából hallottunk hasonló panaszokat. Hallottuk azt is, hogy a gazdasági cselédek itthon maradt családtagjai azt hiszik, hogy a gazdának kötelessége hadbavonult cselédjeinek családait minden ellenszolgáltatás nélkül eltartani mindaddig, mig a családfő vissza nem érkezik. Első sorban a hatóságokra vár az a feladat, hogy ebből a tévedésből őket szép szerivel kiábrándítsák. De ugyanez a feladat vár a lelkészekre és a tanítókra is. Faluhelyen ők a nép szellemi vezetői. Legalább azoknak kell lenniök. Hozzájuk fordulunk azzal a kéréssel : világosítsák fel a népet. Világosítsák fel arról, hogy a hadbavonultak itthon maradt családtagjai sem nézhetik összedugott kézzel a világ folyását. Köszönjék meg azoknak a gazdáknak, akik jólelküségüknél fogva őket továbbra is tartják, ez a tartás azonban nem törvényes kötelességük. :; De fel kell világosítani mindenkit arról is, hogy a társadalom jóakarata, mely a hadbavonulás . következtében oly szép mértékben megnyilatkozott vármegyeszerte, nem jelenti egyszersmind azt, hogy most már mindenkit az igy összegyűlt adományokból fognak eltartani. Közeledik a tél. A munkaalkalom mind kevesebb lesz. Jó lesz tehát mindenkinek a maga erejéből is utánalátni annak, hogy télire valóról gondoskodjék. Sőt most kétszeresen utánna kell látni mindenkinek. Mert a társadalom és a hatóságok épen most különösen igénybe vannak véve és lesznek véve még ki tudja meddig a háború miatt reájuk háruló közvetlen terhek miatt. A munkátlanok segítésére még kevesebb módja lesz ugy az egyeseknek, valamint a városoknak és községeknek, mint eddig is volt. Nagyon keserű csalódás érheti tehát igen könnyen azokat, akik abban bizakodnak, hogy majd a télen, ha másként nem, közadakozásból vagy a hatóságok segítségével fogják magukat eltartatni. A „Hangképzés/ 4 Irta: Szent-Imreyné Jósa Máríha. «Énekelni könnyű annak, akinek a jó Isten hangot adott nem kell oda hangképzés" ! — gondolják sokan. Pedig akik így gondolkoznak, azok mindnyájan tévednek. Akinek a jó Isten hangot adott is, az fogja legjobban tudni megmondani, hogy az ő hangjának minő fogyatékosságai vannak. Csak próbálja teljes hanggal, lassú tempóban énekelni a scálát, micsoda egyenlőtlen erejűnek és egyenlőtlen színezetűnek fog feltűnni a hangja, hogy esetleges töréseket ne is említsek, mert ez is előfordulhat a scálában, pláne, ha sokat produkálta hangját. Igaz, hogy a hangunk velünk született, valamint az izomzatunk is velünk születik. De amint az izmokat is a gyakorlás, még pedig csakis az okszerű és fokozatos gyakorlás által fejleszthetjük és erősíthetjük, (de ha tul erőltetjük, akkor csak sorvaszthatjuk) ugyan ez a szabály áll szórói-szóra az éneklésre, vagyis hangképzésre is. Eredményes a hangképzés is csak ugy lesz, ha okszerűen és fokozatosan történik. Az okszerű és fokozatos haladást pedig helyes alapra kell építeni. Az énektudás egyik fő alapja a helyes lélegzet-vétel. Meg kell tanulnunk először is helyesen lélegzeni ! A helyes lélegzetvételt nagyon is szokni és gyakorolni kell. Hogy a tüdő necsak részlegesen teljen meg levegővel, igen mélyről vesszük a lélegzetet, (rekeszizom-légzés, Tiefdruck Athem), hogy mintegy levegő tartalékot kapjunk. A helyes lélegzéssel a tüdő kellőleg megtelik levegővel — ez a mellkas tágulását eredményezi, edzi a tüdőt és helyesen befolyásolja a vérkeringést is. Engem az ének pedagógia ezen lélegzési gyakorlata emlékeztet az indiai fakírok ismeretes tüdőtornájára. Természetszerűleg javára van az egész emberi szervezetnek. Aki megtanult helyesen lélegzeni, annál nem fogjuk a kapkodó helytelen oldal-légzést (seitliches Athmen) tapasztalni, mikor is a tüdő csak részben telik meg levegővel és lehetetlenné válik, hogy egy lélegzetvételre több taktust énekeljünk. Az énektudás második fő alapja : a helyes hangvétel A helyes hangvétel pedig éppenséggel nem olyan könnyű, mint azt egyesek gondolják. Magától nem jön rá az ember. Ez az énektudás igazi titka. Sok neves énekmester és mesternő szinte patentet kérhetne rá. Az én nagynevű volt énekmesternőm ; Maleczkyné többnyire i-ű—a magánhangzókkal (voccallal) vétette a hangot. Igen, de hogy vétette ezt az i-ü—a-t, hogy alakult a száj, a nyelv, a gége ? Hogy minő akusztikai érzék kell ehhez a »beállításhoz«, éppen ez az, amire önmagától szinte lehetetlen, hogy rájöjjön az ember ! A hires Marchesi a kissé sötétített a-t (nem á-t) ^ajánlja a hangképzésre és kiegyenlítésére. Óva int, hogy valaki szavakkal (textussal) énekeljen, mielőtt a hangja egy vocallal átképezve, kiegyenlítve nincs, mig a szükséges elasticitást és lágyságot meg nem kapta. Maleczky Bianca, a magy kir. Operaház egyik jeles tagja, — most már neves énekmesternő is (kivel tavaly több hónapon át gyakoroltam,) — emiitette nekem, hogy az Operaház egyik elsőrendű énekesnője, — ki szintén édesanyjának volt növendéke — és kit én is még abból az időből ismerek kiment két hónapra Berlinbe Niclass Kempjnerhez, a felkapott énekpaedagógushoz. És mit tett Niclass Kemptner ? ? Nem elégedett meg az i—ü és a vocallal, de csukott szájjal énekeltette a gyakorlatokat. Tehát Niclass Kemptner még egyes bécsi modern mestereken is túltesz, mert azok beérik a pianissimóval. T. i. egyideig alig hallja a növendék a saját hangját. Csak anynyira hallja, hogy ne csak gondolatban intonáljon. Ezzel a többé-kevésbbé zárt szájtartással (mondhatnánk alsó-ajak tartással, mert a felső ajak alig mozdul) azt kívánják elérni, hogy a hang a legkisebb megerőltetés nélkül képződjék. Elérik azt, hogy a hang előre jön anélkül, hogy a gégét és a hangszálakat megerőltették volna. A növendék szinte észrevétlenül küzdi le a kezdet nehézségeit. A lecke után »a hangja nem fáradt ki,« mintegy olajozva érzi a torkát. De Fényképező gépek, lemezek, papírok és vegyszerek gyári raktára MENTŐSZEKRÉNYEK a legszakszerűbb összeállítása 8 koronától feljebb. Sérvkötő. Haskötő mérték szerinti készítése vaiodi Ernemann 23 é 8 29 kom BLUMBERG JÓZSEF J®™S3ä. Gummi cikkek főraktára