Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-08-23 / 68. szám

A Szabolesvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolesmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 1« K, Fél évre 5 K, Negyed 4vre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyílt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit A vészmadarak. Mióta a háborús állapot beköszöntött, alig múlik el nap, hogy a legképtelenebb hirek ne kelljenek szárnyra a közönség körében. Ezeknek a rémhíreknek a szerzőjük, a kitalálójuk mindannyiszor ismeretlen marad, Pedig megérdemelnék, hogy kinyomozzák és — magyarán mondva — huszonötig vágnák őket olvasatlanul. De megérdemelnének legalább tizenkettőt olvasatlanul azok a buzgó vészmadarak is, akik az ilyen vészhireket tovább adják. Alig üzente meg a király a hadat Szerbiának, hire futott, hogy a 68-ik gyalogezred egészen megsemmisült Belgrádban. A szerbek tőrbe csalták őket. Fehér zászlót lobogtattak eléjük, mire az ezred gyanútlanul bevonult Belgrádba, hol azonban az egész utca alá volt aknázva s az egész ezredet a levegőbe röpítették. Ezt a képtelen hirt rémüldözve terjesztették városszerte, sőt országszerte. S alig akadt ember, aki goúdolkozóba esett volna a hir lehetőségén. Pedig önmagában véve is képtelenség, hogy egy egész ezred olyan könnyen kelepcébe volna csalható. Önmagában véve képtelenség az is, hogy Belgrádban egy egész utcát alá tudtak volna nagy hirtelenséggel aknázni a szerbek. Sőt azzal is könnyen tisztában lehetett volna mindenki, hogy Belgrádban nem is lehet olyan utca, amelyen egy egész bevonuló gyalogezred — kivált hadi létszámra emelt gyalogezred — egyszerre elférjen, Mégis napokig tartotta magát ez a hir. Sőt később azt terjesztették, hogy a szörnyű veszteséget a hivatalos körök szándékosan titkolják el. Majd hire futott, hogy a nyiregyházi huszárezred semmisült meg Szerbiában. Elesett vitéz ezredese is. Pedig ez az ezred nem is volt Szerbiában. Aztán azt a hirt terjesztették nagy borzongások közepette, hogy ami huszárezredünknek egyik osztályát bekerítették a kozákok Galicziában s az osztályt vezető őrnagy kétségbeesésében öngyilkos lett. Pedig akkor még az előőrsök csatározása is alig kezdődött meg. A mult héten hire futott, hogy Nisnél megvolt a döntő ütközet. A győzelem a miénk, huszonötezer szerb esett el, de a mieink közül is tizenkétezren maradtak a csatatéren. A hirt állítólag hiteles forrásból merítették: egy az ütközetben részt vett tiszt hozta ! Ennek a vészhirnek is számtalan hivője akadt, akik ugyancsak nagy buzgalommal adták azt tovább. És bizony csak nagyon kevés higgadtan gondolkozó embernek jutott az eszébe, hogy még, ha csakugyan megkezdődött volna is már akkor a komoly előnyomulás Szerbiába és csakugyan találkozott volna már akkor a két sereg Nisnél, ugyan miféle utonmódon juthatott volna az ütközetben részt vett tiszt ur másnapra Nyíregyházára. A sabáczi ütközetről szóló hírekkel kapcsolatban meg *azt a hirt terjesztették a vészmadarak, hogy ott tizenötezer magyar maradt a csatatéren. Mások egyes magyarországi városokról hirdetik, hogy már tele vannak sebesültekkel. Olyan hir is volt hallható, hogy a muszkák már átjöttek a Kárpátokon ; Munkács és Ungvár tájékán járnak, maholnap Nyíregyházán lesznek. És igy tovább a legképtelenebbnél még képtelenebb mesékig. Végtelenül szomorú és az önálló gondolkozás hiányára valló, hogy ezeknek a híreknek annyian felülnek. Még szomorúbb azonban, hogy annyian akadnak felnőtt, nadrágos uri emberek is, akik ezeket a vészhireket nem átalják mint valóban megtörtént dolgokat továbbítani. Igazán nagy kár, ho^y az ilyen hirek terjesztői ellen nincsenek büntető paragrafusok. A legkíméletlenebbül kellene ellenük azokat alkalmazni. Nem pénzbüntetést, még csak nem is elzárást kellene reájuk kiszabni, hanem visszaállítani a derest! Megérdemelnék ? — A Nyíregyházi feministák egyesülete ezúton is kéri a városban, tanyákon és a környéken lakó háziasszonyokat, földbirtokosokat, bérlőket, üzlet-, ipar- és gyárteleptulajdonosokat, hogy cséplés, dohánykert szét, krumpliszedés, tengeritörés, varrás, mosás, foldozás, harisnyajavitás vagy takarításhoz szükséges munkásnők végett az egyesület irodájához (Nyiregyháza, városi bazárépület) fordulni szíveskedjenek. 3. Ha valamikor, most igazán elmondhatjuk, hogy hangulatból és hangulatnak élünk. Hangulat a lefekvésünk, a felkelésünk, a mozgásunk. Az érdeklődés, mellyel városok, faluk népe napról-napra, óráról-órára a vasúti állomásokra vonul, hogy lelkesüljön és lelkesítse hadba vonuló két országnak különböző nemzetiségű katonáit! Hangulat az az érzésünk, melyet katonáink lelkesültsége részünkből felkelt s az a lelkesedésünk, melylyel bátorságtól, vitézi tettek vágyától nótázó, virággal a kézben, sapkán nemzeti színű szalagokkal ruhájukon, a mi katonáink és a monarchia második államának honvéd és sorhadi katonái magukat feldíszítve hozzánk beköszöntenek és tőlünk búcsút vesznek. Hangulatból éljenzünk és éljenez mindenki mindenkinek, akit szinte irigylésre méltónak tartunk, hogy a harctérre mehet: dicsőséget aratni, ha élve vagy halva marad. Szinte nem sajnálunk semmit és senkit amit oda nem adnánk vitézkatonánknak és akit oda nem adnánk vitéz katonáinkból, azért a győzelemért, melyet hangulatosan óhajtunk, a melyért sóhajtozunk, imádkozunk, a miért fohász kél nem százezrek, hanem milliók ajakán. Hangulatból adakozunk uton útfélen, hol a harctérre menő katonáinknak, hol azok hátrahagyott, segélyre szoruló hozzátartozóinak,, Hangulatból gyülekeznek, vállalkoznak hölgyeink rangra való különbség nélkül betegek, sebesültek ápolására, s a kik ebben részt nem vehetnek, azok odahaza kötőszerek készitsére. Hangulatból gyűlésezünk hatósági és egyleti összejöveteleknél, hangulatból ítélünk és beszélünk a háborúk sorsa, hivatása felett. Százféle hangulattal eltelve térünk estenként hajlékunkba, ha a sokféle hangulattal végzett komoly munkanélküli napi teendőkben elfáradtunk ! Hajlékunkban azután, mintha a hangulatban is kifáradtunk volna, kezdünk újra és újra a valóságnak élni. Az apa, Nyíregyházi Cementárúipar Szaboícsvármegye legrégibb Cementárü é Épitési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönycím: Cementipar Nyíregyháza. Kérjen ajánlatot. 285-50 Telefon szám 104. Pontos s Műkőgyára Levélcím: „Postafiók 72." címre kérjük ügyelni. X] BSBEBB BBBBBBBB HBBBBBBE ßlHBB BBBfi BBBBBBBB BBBBBBBB BfiPBBBB B B B 8 B B bű mtam jd