Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-08-13 / 66. szám

lényünk tudatában kitartunk az utolsó lehelletig, vagy amint Vilmos imperátor oly gyönyörűen mondotta hadiparancsában : „bis zum letzten Hauch von Mann und Ross", azaz; „legénynek és lónak utolsó lehelletéig !" Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 13-án délelőtt tartotta rendes havi ülését dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével. Jelen voltak Mikecz Dezső alispán, Mikecz István h. főjegyző dr. Kauzsay Ödön II. főjegyző, Nagy Imre, Dobos László, dr. Mikecz László aljegyzők, Fejér Imre tiszti főügyész, Böszörményi Kornél árvaszéki h. elnök, dr. Dohnál József tiszti főorvos, Sefcsik József kir. pénzügyigazgató, dr. Füsthy Antal kir. ügyész, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Pöppel Gyula műszaki tanácsos, Mezey Béla m. kir. főállatorvos, Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő, Somogyi Gyula, dr. Járossy Sándor, Haas Ignác és Vass Mihály bizottsági tagok. Mikecz Dezső alispán a közigazgatás körében julius havában előfordult eseményekről a következő jelentésében számol be : Mindenek előtt egy, ugy szeretett magyar hazánkra, mint vármegyénkre életbevágóan fontos történelmi eseményekről kell jelentést tennem. A népek sorsát előttünk beláthatatlan bölcsességgel intéző isteni gondviselés világtörténelmi események szinterévé és egy méreteiben iszonyú, eredményeiben kiszámíthatatlan európai háború központjává avatta a monarchiát és szeretett hazánkat. Évszázados ellenségünk az orosz s alattomos gyűlölködő szomszédunk a szerb hosszú idő ota veszedelmes munkát folytattak országunk épsége, sőt nemzeti létünk életfeltételei ellen: az aknák egyike felrobbant. A robbanás ereje letörte az uralkodó ház ősi fájának legerőteljesebb hajtását s fellobbanó fényével reávilágitott a körülöttünk ólálkodó orgyilkoshad sötét tömegére s rettenetes dörejével felriasztotta a veszély közvetlen tudatára a Monarchiát és a velünk szövetséges nagyhatalmakat. A világtörténelmi események végzetes gyorsasággal követték egymást. Alig, hogy kirántottuk kardjainkat az orgyilkos szerb nemzet méltó megbüntetésére, hatalmas védője támadt e bűnben fogant országnak az orosz nemzetben s ma már egy általános európai háború viharának előszele rezegteti meg földrészünk teljesen elborult égboltját, ugy hogy fegyverben várja a magyar nép a harci riadót a mérkőzésre, mely jövendő sorsát dönti el. Boldog és jóleső örömmel kell megállapítanom, hogy vármegyénk e nehéz időkben is méltó maradt önmagához s nemes hagyományaihoz híven igyekezett példát mutatni a király hűségben és izzó harcszeretetben egyaránt. A háború hire lángoló lelkesedést keltett ugy falvainkban, mint Nyíregyháza városban. A nép és katonaság egy szent érzésben összeforrva szinte mámoros tüntetésekben adott kifejezést háborús érzelmeinek s a katona kötelezettek azonnal siettek zászlóik alá. Önkéntes jelentkezők, az itthon maradottak nemes buzgólkodása, a várható szükség és szenvedések lehető enyhítésére tették még szebbé és felejthetetlenebbé ezt a képet, mely már a történelem évszázados könyve részére készült. E világtörténelmi eseménynek vármegyénket közvetlenül érdeklő részletes mozzanatai a következők: Az első rendelkezés julius hó 25-ik napján az éjjeli órákban érkezett meg, amidőn is a honvédelmi miniszter a nagykállói járás területén a lóavatás megtartását rendelte el. Ezen rendelkezés alapján a lóavatás julius hó 29-én tényleg kezdetét is vette és a legnagyobb rendben augusztus hó 2 napján nyert befejezést. Bevétetett összesen 434 drb ló 281190 korona értékben, tehát átlag 548 korona fizettetett ki egy ló után. Julius hó 27 napján ugyancsak a honvédelmi miniszter értesített, hogy ő csász. és apostoli királyi Felsége a részleges mozgósítást a 4, 7. és 13-ik hadtestekre, valamint az 1, 2. és 6. honvédkerületek területére elrendelte. Vármegyénk területéről ekkor még csak az ezen hadtestek, illetve honvédkerületekhez tartozóknak kellett hadi szolgálatuk teljesítése végett bevonulni. Ezen részleges mozgósítás elrendelése után érkezett a magas kormánynak a magyar nemzethez intézett buzditó szózata, majd az ezt követő napon küldötte le a belügyi kormány Ő csász. és apostoli királyi Felségének népeihez intézett s határtalan lelkesedéssel fogadott kiáltványát. Intézkedésem folytán a kellő számú példányban érkezett nyomtatványok a vármegye minden községében a leggyorsabban kifűggesztettettek. Vármegyénk közönsége az egymást gyorsan követő események s e kettős Monarchián esett sérelem megtorlásáért megindított háború hatása alatt állott s aggódó figyelemmel várta, hogy az európai müveit, de velünk ellentétes érdekű nagy nemzetekben iesz-e elegendő mérséklet és bölcsesség az irányban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának a királygyilkosok hazája ellen indított büntető hadjáratával szemben a semlegesség álláspontjára helyezkedjenek. A várakozás nem tartott sokáig. Már julius hó 31-én távirati uton tudatta a honvédelmi miniszter, hogy Ő csász. és apostoli királyi Felsége az-általános mozgósítást elrendelte s a mozgósítás első napjául augusztus hó 4-ik napját állapította meg. Első pillanatban megdermedve állott vármegyénk lakossága is a népek millióinak harcbahivására, — de ez első pillanat elmultával — ujult erővel tört ki Hazánk és Királyunk iránti imádatszerü szeretetünk s a kellő időben kifüggesztett mozgósítási parancsra minden legkisebb zavar és rendetlenség nélkül ezrével, az igaz ügybe vetett rendithetetlen hittel és bizalommal eltelve, dalolva hagyta el a gondos családfő védelemre szoruló családját, munkaterét és évek hosszú során át tartó tevékenységének gyümöcsét, — hogy hazánkat és Királyunkat életével és vérével szolgálja. A mozgósítás természetes következményeként az 1912. évi LXIII. t.-c. értelmében a hadiszolgáltatások iránti kötelezettség elrendeltetett. Intézkedés történt kellő számú gépjármüvek kiállítása, valamint az útlevelek kiadása beszüntetése, nemkülönben a vasárnapi és hétfő reggeli munkaszünet felfüggesztése iránt. A mozgósítással kapcsolatosan az utósorozások és vegyes felülvizsgáló bizottságok működései beszüntettettek, a távbeszélő használata pedig erősen korlátoztatott. A harcba kelt és segélyezésre szoruló családok részére a gyűjtést elrendeltem; a sebesültek ápolhatása céljából a vöröskereszt egyesület tevékenységének támogatására társadalmi és hatósági mozgalom indult meg. Az élelmi cikkek árának hatósági uton való megállapítása csakis minisztertanácsi határozat után lévén elrendelhető, igy ez irányban a vármegye területén többfelé mutatkozó drágasággal szemben — miniszteri rendelkezés folytán — olyképen intézkedtem, hogy az első fokú hatóságokat utasítottam, miszerint a helyi viszonyoknak megfelelő eljárással igyekezzenek az árak mérsékléséről gondoskodni és tekintettel a tervbe vett szigorú megtorló szabályokra^ visszaélők neveit nyilvántartásba vegyék. Az általános mozgósítást követőleg aug. hó 2-ik napján a már fenebb hivatkozott 1912. évi LXIII. t.-c. 4. §-a alapján a VI. hadtest területére Molnár Viktor vbtt. Kassa székhelylyel kormánybiztosul kineveztetett, ki is működését augusztus hó 5. napján megkezdette. Vármegyénk területén első rendelkezése az volt, hogy Nyíregyháza városban az italmérő helyiségeket és korcsmákat d. u. 6 órától kezdődőleg másnap d. e. 5 óráig bezárva tartani rendelte. Meg kell még említenem, hogy vármegyénk területére több szerb hadköteles szökevény internáltatott, akik is kellő felügyelet alatt a községekbe helyeztettek el. Julius hó 26. napja óta hivatalomban az állandó, tehát az éjjeli szolgálat tartását is elrendeltem, a szabadságon lévő tisztviselőket pedig szabadságukról szolgálatuk folytatása végett vissza hivtam, magam is a vármegye közönségétől nyert szabadságomat megszakítva, julius hó 29. napján hivatalomat elfoglaltam. Végül bejelentem, hogy a vármegyei alkalmazottak közül, részint mint tartalékosok, részint, mint népfelkelők hadiszolgálatra a következők hivattak be : Dr. Kauzsay Ödön II. főjegyző, dr. Borbély Sándor, dr. Tóth László, dr. Kálnay Zoltán tb. aljegyzők, Hagymásy Lajos irodatiszt, Humenszky Ferenc, Berzsenyi György, Trendi Károly iroda s. tisztek, Kozák Gyula, Kozsár Sándor napidijasok, Fehér Károly, Blaha Lajos, Gyóri Mihály, Barna Miklós, Herczku János központi hivatalszolgák, továbbá dr. Mosánszky Jenő kisvárdai kózházi ig. főorvos, dr. Klekner Károly nyíregyházi osztályfőorvos, Törös Béla nyíregyházi kórházi gondnok, Istványi Rezső kórházi iroda s. tiszt, Bakcsy Elemér th. utibiztos. Egy járás főszolgabirája, Szunyoghy Ferencz pedig — ki állásánál fogva a háború egész tartamára a tényleges katonai szolgálat alul mentesítve van — az első 42 mozgósítási nap letelte után a háború esetleges tovább tartamára magát szabadságoltatni kérte abból a célból, hogy fegyveres szolgálat tétel teljesithetése céljából csapattestéhez bevonulhasson. A kért szabadság időt a törvényhatóság utólagos hozzájárulása reményében megadtam. Ennyi az, mit e nagyfontosságú eseményről a tek. közigazgatási bizottságnak ez alkalommal bejelenteni szükségesnek tartottam. A várható további nagy események minket is helyeinken találnak becsületes és éber munkálkodásban s fohászszal ajkainkon a népek Istenéhez, ki diadalra fogja vezetni egy jó és igaz RUHAFESTŐK ÉS mr SZilÄ Női- és férfiruhákat művésziesen fest, tisztit, mos és vasal. Vidéki meg<t rendeléseket 10 koronán felül portómentesen szállítunk. GALLÉROK és Föüzlet: Széohenyl-ut 2. Müíieíy: Kossiiííi Lajos-utca 17, kézelők tükör fényesen készülnek. 410