Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-05 / 54. szám

4 54-ik szám. jSfrírariDÉK 1914. julius 5 szívének enyhet és megkönnyebbülést abban az osztatlan és mélységes részvétben, melyet minden hűséges alattvalója és az egész világ művelt emberisége együtt érez a legnemesebb szívű bölcs Uralkodóval! Kelt Nyíregyháza rendezett tanácsa város képviselőtestületének az 1914 év junius havának 30*ik napján tartott rendes közgyűléséből. Császári és Apostoli Királyi Felségednek »legalázatosabb alattvalói: Májerszky Béla, Balla Jenő, királyi tanácsos, polgármester. városi főjegyző. A Leányegylet gyermektelepe. A piros fedelű bájos nyárilak immár készen áll és 10—12 nap múlva, mely alatt a szárítás munkája folyik, teljes egészében, készen várja kicsiny lakóit. A sóstóra kirándulóknak melegen ajánljuk, hogy nézzék meg azt a csodaszép helyet, ahol az erdő mélyén egy kedves dombon, játszótér és park kőzött a szép épület emelkedik. A Leányegylet anyagilag túlerőltette magát, az elhelyezésre váró 50 gyermeket ez idén nem képes ellátni és így 10—12 helyet ezúttal és csak ebben az idényben betöltetlenül hagy. Azonban a Leányegylet gondol azokra a szülőkre, akiknek gyermekei közül akadnak üdülésre szorulók, a kiknek nincs módjuk arra, hogy a gyermekkel maguk is pihenő helyre menjenek és a kik valamit tudnának áldozni azért, hogy a gyermek gondos felügyelet alatt ellátva legyen. Tanítók, kishivatalnokok, iparosok és hasonlókra gondol a Leányegyesület és ezért ezen uton hívja fel az érdeklődőket eme körülményre. A Leányegyesület 10—12 gyermeket, 7—12 éves korban lévőt elvállal, négy heti teljes ellátásra, a Szünidei Gyermektelepen a legtökéletesebb felügyelet mellett harmincz koronáért. A gyermek előbb a Leányegyesület orvosa által lesz megvizsgálva. írásbeli jelentkezés a Leányegyesület Elnökségéhez intézendő. A pártfogó egylet közgyűlése. A patronage egyesület junius 28-án délután a Sóstón tartotta meg évi rendes közgyűlését. Igen szép érdeklődő közönség jelent meg a közgyűlésen, amelyet Kovács István nyug. kúriai bíró, volt törvényszéki elnök nyitott meg, üdvözölve a megjelenteket. Az elnöki megnyitó után Bodnár István dr. egyesületi ügyvezető alelnök ismertette az évi jelentést, amelyet a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. Bejelentette egyúttal, hogy a patronage céljaira Szabolcsvármegye törvényhatósága 1000 korona évi segélyt szavazott meg. A közgyűlés úgy a vármegye közönségének, mint Mikecz Dezső alispánnak jegyzőkönyvben mond köszönetet az adományért. A számadást dr. Komjáthy Kázmér e. ügyész, a költségelőirányzatot a következő évre Walter Géza jegyző ismertette. A hivatalos rész letárgyalása után Szakolczay Lajos kir. törvényszéki elnök tartott előadást a patronage tevékenységéről. A rendkívül értékes és érdekes előadást osztatlan érdeklődéssel élvezte a közgyűlés. Majd Vass Mihály ref. főesperes tartott nagybecsű és megszívlelendő tanulmányt a gyermekvédelemről. Akik nem jelenhettek meg a közgyűlésen, azok olvassák el a mai számunkban teljes egészében közölt gyermekvédelmi cikket. Mindkét élvezetes előadás tartásáért a közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott köszönetet az előadóknak. \f jj Végül betöltötték az évközben megüresedett állásokat. A választás eredménye a következő : Védnökök: gróf Dessewffy István, Miklóssy István g. k. püspök, dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek, dr. Ujfalussy Dezsőné, dr. Ujfalussy Dezső főispán. Tiszteletbeli tagok : Almássy László, Meskó Elek, Nozdroviczky László, Hlatki-Schlichter Gyuláné, Várallyay Ferencz. Alelnök: Szakolczay Lajos törvényszéki elnök. Fogházi szakosztályi elnök: dr. Járossy Sándor. Alelnök: Thoroczkay Gyula tvszéki bíró. Választmányi tagok : dr. Bartos Sándor, dr. Bartos Sándorné, Báthory István, dr. Bsrend László, Énekes János, Füsthy Antal, Groák Ödön, Halász Mór, dr. Hoffmann Mór, Hoffmann Mihály, Kauzsay Tibor, Kovách Elek, dr. Korányi Endréné, Lipthay Jenő, dr. Márkus Jenő, Mótyvai János, Propper Ödön, Rosenthal Gyula, Rosenthal Ferencné, Rosenthal Ferenc, dr. Szabó Lászlóné, dr. Szabó László, dr. Szokolay Gyula, Székely Sándor, Thoroczkay Gyuláné, Tóth Pál, dr. Vadász Leó, Várallyay Ferencz, dr. Zoltán László, Zomborszky Dániel. Köszönetet szavaztak meg Nyíregyháza város közönségének 1600 korona évi támogatásáért, majd Kovács István elnök a gyűlést bezárta, a mely után társasvacsora keretében többen maradtak együtt kint a Sóstón. Szövetkezeti gyűlés Perbenyiken. A Felsőtiszai vármegyék hitelszövetkezeti szövetsége junius25-éntartotta ezévi rendes közgyűlését Perbenyiken, a Mailáth grófok ősi székhelyén, melyen a megjelent szövetkezeti emberek nagy száma ismét dokumentálta azt a nagy erőt, mely a szövetkezésben rejlik. Megjelentek a hözgyűlésen Zemplén és Szabolcs vármegyék hitelszövetkezeteinek kiküldöttei — mintegy százan —; jelen volt számos lelkész, tanitó és kisbirtokos. Ott volt a Központ képviseletében Zilahi Kiss László aligazgató, a sátoraljaújhelyi képviselőség képviseletében Czékus Zoltán képviselőségi főnök, a Magyar Gazdaszövetség és a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének képviseletében Horváth János dr. igazgató és még sokan mások. A közgyűlést gróf Mailáth József nagyhatású beszéddel nyitotta meg, melyen figyelmeztette a szövetkezetek jelen volt képviselőit, hogy igen komoly és válságos időt élünk. A két évig tartott hitelválság nemcsak hogy nem szűnt meg, hanem annak nyomába a gazdasági válság lépett. A krízis egyelőre csak a kereskedelmet és ipart sújtotta ugyan, de a katasztrofális időjárás folytán nagy veszedelem előtt áll a mezőgazdaság is és könnyen juthat válságos helyzetbe. Óva intette a szövetkezeteket, hogy az eddig követett útról le ne térjenek, hanem kövessék a régi irányt, tartsák be továbbra is a legszigorúbb takarékosságot, tartsanak össze és egymást vállvetve-támogatva dolgozzanak továbbra is, mert csakis a szövetkezés mentette meg eddig is a kisgazdákat azoktól a csapásoktól, amelyek a bankokat és takarékpénztárakat az utóbbi időben érték. Beszéde után, mely a jelenvoltakra mély benyomást gyakorolt, dr. Horváth János, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének igazgatója terjesztette elő az évi jelentést, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Ezután Vas János, az őri hitelszövetkezet elnöke tartotta meg érdekes előadását a „Szövetkezeti legelőkről". A közös legelőkre vonatkozó intézkedések és ezen a téren mutatkozó hiányok felsorolása után a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Mondja ki a közgyűlés, hogy a szövetkezeti legelők létesítését, fenntartását az 1898. évi XLIII. t.-cikk által kilátásba helyezett kedvezmény felhasználásával felkarolja, a hitelszövetkezetek figyelmét erre nyomatékosan felhívja, másrészről a törvény azon pontjainak megváltoztatása érdekében, amely a segély megadásának egyik szigorú feltételeként az eladóra nézve a két évi birtoklást köti ki: ennek megváltoztatása érdekében a kezdeményező lépéseket a szövetkezetek kongresszusa utján megköti. Ezt a határozati javaslatot a közgyűlés dr. Szesztay Zoltán ügyvéd következő pótjavaslatával fogadta el: A közgyűlés fenntartandónak tartja a törvény azon intézkedését, hogy a nyerészkedés kizárása okából nem adható államsegély közlegelővételhez az esetben, ha a kérdéses eladó terület ket éven belül vásároltatott. Miután azonban gyakran megtörténhet az, hogy ily élőnyös legelővétel e tiltó rendelkezés folytán elmaradt, törvényes felhatalmazás adandó a földmivelésügyi minisztériumnak az irányban, hogy kivételesen ily esetekben is nyújthasson államsegélyt akkor, ha az erre hivatott szakközegek — gazdasági felügyelő, megyei, esetleg az Országos Gazdasági Egyesület — a segély megadását egyhangúlag javasolják. A napirend harmadik pontja értelmében dr. Horváth János felolvasta gróf Mailáth József-alapítvány bizottságának a jelentését. E szerint eddig 60 szövetkezet 5000 koronával járult az alapítványhoz; maga gróf Mailáth József 1000 koronát adományozott és igy 6000 koronából áll az alapítvány. A közgyűlés ennek kamatát, 250 koronát, ösztöndíj gyanánt Szántó Mihály tanitó, szövetkezeti könyvelő (Döge és vidéke) hasonló nevű fiának adományozta, mely után a közgyűlés megválasztotta a bizottság tagjait. Ezzel a közgyűlés véget ért. A közgyűlés után gróf Mailáth József elnök közös ebéden látta vendégül a megjelenteket, melyen — kellemes hangulatban — több felköszöntő hangzott el. Miért nem dallamos a modern zene? Wanda Landowska levele a Kaukázusból. Németből fordította: Vertse K. Andor, Kedves barátom! Ezen a fölséges vidéken való utazásomban egész kosárravalló zenefolyóiratot és revűt olvastam végig. S tudja-e kedves barátom, hogy a legutóbbi hónap leforgása alatt melyik kérdés hozta legnagyobb izgalomba az embereket ? A „meeeelódia" a gyönyörű „meeeelódia" kérdése. Ez a jól táplált hölgy már megint beszéltet magáról! Még egyszer. On revient toujours a ses premieres amours. (Az első szerelméhez mindenki visszatér). Nemcsak a zsurnaliszták, írók, kritikusok, vagy a régi iskolából kikerült zenészek, hanem maga d' Indy mester is a legnagyobb elragadtatással beszél róla: „csak a melódia nem fog megöregedni soha.* Ezt a rövid, lapidáris mondást azután úton-útfélen idézgetik. Valaki, már nem tudom, kicsoda, nemrégiben Haydnnak következő kijelentését ásta ki a dallam védőinek határtalan örömére: „a zenében a melódia a lényeges, a harmónia csak arra szolgál, hogy amazt kellemessé tegye a fülnek." Ez a derék bácsi, akinek a zsebe mindenki számára és állandóan tele volt édességekkel, nem sejtette, hogy valamikor milyen nagy bizalommal fognak az ő filozófiai dogmájára hivatkozni. Tehát szerinte a harmónia esák szolgája a fülnek, mialatt a melódia a zene lényege! fia így állana a dolog, vájjon hova tudnánk osztályozni az olyan műveket, mint a „Chromatikus Phantasia", a legtöbb toccata, a »Wohltemperiertes Klavier* egyes praeludiumai, melyek a legnagyobb mértékben felszabadultak a melódia bilincseiből, sérvkötök, köktökköfőkben FŰZŐ K E9P

6

S* tám- és járógépek, mükezek, műlábak ' pontos gipszmérték után készülnek «BERG JÓZSEF keztyüs és kötszerésznél Legfin. JflOiihO-keztyük 5 K Bőrkeztyük 2 K-tóf feljebb