Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-08-02 / 62. szám

adakozásokban is az e célra alakult segítő v bi­zottság úrnája előtt. E komoly percekben min­denkinek meg kell tennie a maga kötelességét, a társadalomnak az áldozatkészségével, a ható­ságoknak a segélyakció szervezésével a munka­adónak a munkát keresők számára munkaal­mak nyújtásával, a segélyre szorultaknak igé­nyeik lelkiismeretes mérlegelésével és mérsék­lésével. Jóleső őrömmel állapítjuk meg, hogy az akció, melyet Nyíregyháza város vezetősége indított meg, a társadalom részéről lelkes tá­mogatásra talált. Hétfőn dálután tartatott meg az első értekezlet a városházán a városháza tanácstermében Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester elnöklete alatt érte­kezlet volt a harcba vonult katonák és tarta­lékosok itthonmaradt és nyomorgó hozzátarto­zóinak segélyezése céljából. Jelen voltak : Dr. Ujfalussy Dezső főispán, Balla Jenő főjegyző, Trak Géza közig, tanácsos, Dr. Géczy Géza árvaszéki ülnök, Énekes János r. k. esperes-plebános, Paulik János ág. ev., Dr. Bartók Jenő ref. lelkész, Friedmann Vilmos rabbi, Krieger Mihály ág. ev. lelkész, Somogyi Gyula, Járossy Sándor, Halasi János, dr. Bod­nár István, dr. Flegmann Jenőné, Básthy Bar­náné, Groák Ödönné, Garay Mariska, Ruzsonyi Kató, Kertész Bertalan, dr. Murányi László és még számosan. Májerszky Béla kir. tan., pol­gármester röviden ismertette az értekezlet cél­ját és felhívta a különböző jótékony egyesüle­tek megjelent képviselőit, hogy a háborúba szólított katonák és tartalékosok itthonmara­dottjai felsegélyezésének módozataira nézve nyi­latkozzanak. Elsőnek Énekes János r. k. esperes-plébános szólalt fel, aki egyszersmind az elfoglaltsága miatt távollevő Buttkay Gyula g. k. főesperes­plébános nevében is azt az indítványt tette, hogy a kenyérkereső nélkül hátrahagyott gyer­mekek részére napközi otthon létesitessék, amelynek céljaira a r. k. elemi iskola helyisé­geit átengedni kész. A nyíregyházi r. k. egyház nevében pedig erre a célra 500 koronát helyez kilátásba. Somogyi Gyula kir. tanácsos örömmel álla­pítja meg azt, hogy a társadalom már is meg­mozdult s tudomása szerint egyes intézmények és egyesek a felhívás bevárása nélkül már eddig is tanúságot tettek áldozatkészségükről. Az első legfontosabb feladat, mely az értekezletre hárul a cél meghatározása: kiknek számára induljon meg a gyűjtés s abból az egyesek vagy intéz­mények milyen mértékben segélyeztessenek. Kölönösen fontosnak tartja, hogy a kérelmezők helyzete, szükségének mérve a leglelkiismere­tesebb vizsgálat utján állapíttassák meg, hogy az esetleges visszaélés kikerültesssék. Tudomá­sára hozza az értekezletnek, hogy a betegápolás megvalósítása kérdésében a Vörös Kereszt nyíregyházi fiókja már széleskörű intézkedése­ket tett amire azért is szükség van, mert ér­tesülése szerint Nyíregyháza városa egyik leg­nézve, az egyszersmindenkorra szóló adakozás mellett az időnként visszatérő adakozás meg­indítására kéri a fősúlyt helyezni, ami ugy egyesek vagyoni viszonyai, mint a háború hosz­szabb tartama tekintetében megfelelőbbnek látszik. Groák Ödönné a feminista egylet, dr. Fleg­mann Jenőné Izr. Nőegylet, özv. Básthy Bar­náné a Jótékony Nőegylet és Garay .Mariska a Leányegyesület nevében ajánlják fel szolgá­latukat és támogatásukat. Dr. Bartók Jenő és Paulik János felszó­lalása után — ki az akcióba az összes lelké­szek bevonását kérte és kivánta s támogató munkásságukat felajánlotta, —- Balla Jenő fő­jegyző összegezte az elhangzott indítványokat terjesztette elő, hogy alakittassék a főispán el­nöklete a jelenlevőkből egy nagy bizottság, a polgármester elnöklete alatt pedig egy szűkebb körű intéző bizottság, amely állandóan perma­nenciában legyen és a segélynyújtást a szük­séghez képest eszközölje. Bejelenti, hogy a városi házipénztárnak már egy bizonyos összeg rendelkezésére áll, amelyből a momentán segélyezés már is kez­detét veheti. A segélyezés módját tekintve — miként Dr. Bodnár István — Ő is a természetbeni segélyezés hive s pénzbeli segélyezést csak nagyon indokolt s oly esetekben nyújtana, ahol a természetbeni segélyezés a kivánt cél elérését lehetővé nem tenné. A természetbeni segélyezés tekintetében azt ajánlja a segélybizottságnak, hogy inkább ehéd és vacsora jegyeket bocsás­son ki, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a segélyképen nyújtott élelmi szerek egyes segélyezettek részéről áruba bocsáttatott, sőt nem egyszer a korcsmába vándorolt. Különös súlyt kiván helyezni a segélyezés azon mód­jára, mely munkaalkalmak nyújtására vonat­kozik. Örömmel veszi tudomásul Groák Ödönné azon bejelentését, hogy a feminista egyesület a munkaközvetítést nők számára nemcsak prog­ramme ába vette, hanem azt rendszeresen gya­korolja is. A férfimunkások közvetítése a rendőr­főkapitány, mint törvényhatósági munkásköz­vetitő hatáskörébe tartozván, ez irányban a bizottságnak teendője csupán az lesz, hogy a munkát keresőket a rendőrséghez utasítsa. Indítványára a szükebbkörü bizottság tag­jaiul Májerszky Béla kir. tan. polgármester elnöklete alatt Básthy Barnáné, Dr. Flegmann Jenőné és Groák Ödönné egyesületi elnöknőket, Dr. Bodnár István pártfogó egyesületi ügyve­zető elnököt és Dr. Géczy Géza árvaszéki ülnököt választották meg. Az értekezlet Balla Jenő főjegyző indít­ványait egyhangúlag elfogadta s a gyűjtés módozatainak, valamint a segélyezés mérvének megállapítására vonatkozó előzetes intézkedések megtételét a szükebbkörü bizottság feladat­körébe utalta. * A segélyezés iránti bejelentések a város­házán kedd reggel óta szakadatlanul folynak. reiseges oreg KiraiyuxiKiias -eiügieieu, a iuagj«- , nemzetnek hervadhatatlan dicsőséget szerezzen fegyverei hatalmával. Minden magyarnak minden anyagi, erkölcsi erejével össze kell most fogni, hogy harctéren levő testvéreinknek megkönnyítsük a diadal útját s majdan a sors áltál erre kiszemelteknek szenvedéseit. A legnemesebb célt szolgálja, a legmagasz­tosabb feladatokra vállalkozik a „magyar vörös kereszt egylet" amikor a hadsereg sebesültjeinek gondoskodik odaadó ápolásáról, emberies ellá­tásukról, szenvedéseiknek enyhítéséről. A magyar asszonyok .nindig elsők-voltak áldozataiknak a nemzet oltrara letételében. Ezért fordulok teljes immal az em­beriesség, a hazáért, r • ; vt, s a magyar nemzeti dicsőségért szenvedő magyar fiuk nevében a hatóságom területén lakó nemes szivü asszonyainkhoz, leányainkhoz azzal a ké­relemmel : indítsanak gyűlést a legszélesebb körben és kövessenek A mindent, hogy a „magyar vöröskereszt egyletet* nemes felada­tának elérésében ennek a vidéknek színmagyar s minden jóért és résért mindig lelkesedni tudó áldozatkész lakossága pénzbeli adakozással igyekezzék támogatni. A nemes cél érdekében minden fillért hálás köszönettel fogadunk s a beérkező adományo­kat a „Nyírvidék" és „Szabolcsvármegye* cimü lapokban nyugtázni fogom. Arra kérem még, hogy a gyűjtést minden formaság mellőzésével a lehető legsürgősebben megejteni s a begy ülendő adományokat posta­utalványon egy ősszegben a postaköltség levo­násával f. évi aug. 15-ig címemre (Virányi Sándor főszolgabíró, Mándok) beküldeni kegyes­kedjék. Kiváló tisztelettel Mándok, 1914 julius hó 31. Virányi, főszolgabíró. A nyíregyházi feministák felhívása az egyesület uigjaiLoz. Igen tisztelt T/gtársak l A feminizmus elint rettenetes fogalom a háború fogalma. Ellensége az eszméknek, — megölő betűje minden haladásnak, — minden kulturának. Iszonyodunk tőle. Elitéltük mindig. A fogalomból azonban valóság lett ime, ránkszakadt, nehéz valóság. A valósággal más­ként kell szembe helyezkedni ok, mint a fogal­makkal. A háború eszméje elől elzárkózhattunk, a fenyegető réme! kivül hagytuk eddig minden számításainkból. A háborúba elmentek között a mieink is ott vannak, akik ott lent délen, egy pár hét múlva talán egész keleten és északon küzdenek, értünk is küzdenek. A mi jólétünkért, a mi va­gyöimnkért, a mi kultúránkért, a mi jövőnkért. Ez a háboru a mi háborúnk is. Köteles­ségeket ró mireánk is. Többel mint kötelessé­get. Természetes, egyszerű folytatását a mi fegyszerü munkánk ak.^ Fényképező gépek, lemezek, papírok és vegyszerek gyári raktára MENTŐSZEKRÉNYEK i a legszakszerűbb összeállítása 8 koronától feljebb. Sérvkötő, Haskötő mérték szerinti készítése flmEHMIV. A-C- Dft Lsam Valódi Ernemann 23 és 29 korona BLUMBERG JÓZSEF KS. Gummi cikkek főraktára.

Next

/
Thumbnails
Contents