Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-29 / 9. szám

4 szám. JNCYÍOTIDÉF 1914. január betonozott istállókkal, vízvezetékkel és villany­világítással. A kisebb tanyák azután szövetke­zeti alapon létesítenek ilyen tejgazdaságot. Az összes tejet a közös tejfeldolgozó házba viszik, ahol nem hiányzik az Alfa-Laval szeparator, hűtőkészülék stb. Mindezeket a mesésen olcsó villamos erő hajtja, A svéd tejgazdaságok főelve a legnagyobb tisztaság. Ellenőrzésükre a vár­megye külön megbízottakat az u. n. mjölkkonsu­lenteket küld ki, akik nagy szakértelemmel és mégnagyobb lelkiismereteséggel látják el hivata­lukat. Hogy mire képes egy ilyen svéd tejgaz­daság, lássunk egy példát. Igy a 12 ezer lakos­ságú Kristianstadot a sofiedali (nagy parasztud­var) részint szövetkezeti alapon álló tejgazda­ság látja el tejjel és tejtermékekkel. A városban majdnem negyven tejkiarusitó helyük van, azon­kívül naponta háromszor tejes kocsikat járatnak a városban. A kocsik ugy vannak berendezve, hogy a különféle tej külön csapokon át tetszés­szerinti mennyiségben mérhető ki. A svéd tej, mely vetekedik a pesti drága pasztörizált tej minőségével igen olcsó, nyáron 10, télen pedig maximun 15 öre; a vaj kilója 2 korona, a tej­színé pedig 1'50 svéd korona. Ezek mellett az olcsó árak mellett is évente igen tekintélyes a tejgazdaság tiszta nyeressége. Különösen a mi városunk figyelmébe ajánlom a svéd tejgazdaság tanulmányozását. Szinte megfoghatatlan, hogy egy negyvenezer lakossal biró alföldi város nem képes egyetlen tejcsarnokot sem fentartani, nem is szólva a tejárak magasságáról és a piaci tejek minőségéről. Hogy micsoda jövedelme van Svédországnak a tejtermékekből, különösen a vajból utalok a legújabb statisztikai kimuta­tásra amely szerint a behozott vaj 1911-ben 155 597 kg. volt 272.295 korona értékben, a kivitel ellenben 22.175.688 kg. 46.790 702 svéd korona értékben. Tehát minden svédre évente majdnem 10 magyar korona bevételi különbözet esik csak a vajkivitelből. Hogy mit jelentenek ezek a számok, melyekben nincs benne a bel­földi forgalom, a svéd tejgazdaságok bevételei­ben, azt könnyen elgondolhatjuk. Egész Szkóne gazdasági föllendülését részint az egymást támogató gazdasági szövetkezések­nek, részint a kitűnően szervezett gazdasági iskoláknak köszönheti. Igy pld. van mindegyik megyében u. n. utsődes töreningen, amely gondoskodik, hogy minden birtok jól és célirá­nyosan legyen megművelve, szerez jutányos vetőmagot stb. A megyegyülés azután azokat a gazdákat, kik földjüket a legsikeresebben művelték, évente szép jutalomban részesiti. A svéd ifjak, különösen a parasztok fiai elméleti és gyakorlati ismereteiket a gazdasági iskolák­ban és a velők többnyire kapcsolatos nép tő­iskolákban szerezhetik meg. A svéd népfőiskola (eddig 44) intézménye nálunk teljesen ismeretlen és nem tévesztendő össze a nálunk gyakori népszerű főiskolai tanfolyamokkai, sem pedig a mi töldmives vagy gazdasági intézeteinkkel. A svéd népfőiskola a legideálisabb népművelő intézmény gondosan megválogatott tananyagát tudományosan képzett szakerők adják elő. A tanfolyamok a fiuk számára akkor kezdődnek, mikor az őszi munkának vége és tavaszig tar­tanak. Megtanítják itten őket a föld racionális kiművelésére, a célirányos marhatenyésztésre, a tejtermelésre, a tanyák legalkalmasabb be­rendezésére, azonkívül tanulnak kémiát, növény­tant, fizikát, történelmet, higéniát, irodalmat, fogalmazást, könyvvitelt stb. Azonkívül, hogy a tanítványok lelkében minél inkább fölébresszék a hazai föld, az otthon iránti szeretetet és a munkából fakadó derült kedélyt, a szlöjd, az ének és a svédtorna is fontos szerepet játszik a tanmenetben. Nyáron azátán a leányok fog­lalják el a fiuk helyét; ők is hasonló kikép­zésben részesülnek, csakhogy náluk a háztar­tásra, a főzésre, a szövésre fektetik a fősúlyt. A növendékek életkora — többnyire paraszt­gazdák fiai és leányai — 17—30 év között ingadozik. (Folyt, köv.) xlaüui a.r­Nyiregyháza, 1913. január Sió 38 áa. A ayiregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árat Buza 50 klgramm 11 K 20 fill, Kozs 50 klgramm 8 & 40 fill. Árpa 50 klgramm 7 K 20 fill. Zab 50 klgramm Tengeri 50 klgramm 6 K 85 fill. 6 K 80 fill. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 30-án délulán 3 órakor a városháza díszter­mében rendes képviselőtestületi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Tanácsi és szakosztályi javaslat az utcá kon és tereken készítendő útburkolatok költsé­geinek fedezésére vonatkozó szabályrendelet elfogadása tárgyában. 2. Ugyanaz a város részére szükséges nyom­tatványok szállítására nézve megtartott verseny eredménye tárgyában. 3. Tanácsi javaslat a városi gazdasági intéző jelentésére a városi erdőben befejezett favágás körül felmerült költségekről. 4. Nyugdijválasztmányi javaslat Nagy Gyula írnok nyugdíjaztatása- illetőleg szolgálati idejé­nek meghosszabitása iránt beadott kérelme. (E tárgy érdemleges elintézéséhez az összes képviseleti tagok általános többsége szükséges). 5. Tanácsi javaslat a városi szintezési mun­kálatokhoz szükséges magassági jelek megren­delése tárgyában. 6. Ugyanez Nyíregyháza város határából a szomszédos községek halárába kiköltözött kis­gazdák kövezetvám általánya ügyében. 7. Ugyanaz a városi házipénztár vizsgála­tának eredményéről. 8. Ugyanaz a városi árvapénztár vizsgála­tának eredményéről. 9. Ugyanaz dr. Konthy Gyula ügyvezető orvos 5 (öt) heti szabadságidő engedélyezése tárgyában beadott kérvényére. 10. Ugyanaz Krasznay Gyuláné sz. Szuharek Anna. néhai Dankó Imre és Lovászi (Sallay) József illetőségi ügyében. Esetleg más tárgyak. Kultúra Kemecsén. Mindinkább állandósul immár a fenti cim, bár korántsem a befejezett egészet, hanem csak örvendetes s igazi kultur munka kezdetét je­jelenti. F. hó 24-én dr. Leffler B31a főgymna­siumi tanár ismertette mep a svédországi Skóne vidék kulturáját és mezőgazdasági viszonyait, melyet nemcsak szívesen, de egyben meleg ér­deklődéssel hallgatott a magyai — specialiter a kemecsei gazda közönség. Mikecz Pál a kemecsei gazdakör elnökének szives üdvözlő szavai után lépett a pódiumra Dr. Leffler Béla s ugyanazzal a meleg szere­tettel s tudományos érdeklődéssel értekezett a Svédország alföldjéről, mint nálunk a Szabad Lyceumi előadása keretén. Az egyhangú lelkesedés impozáns megnyi­latkozása késztette felolvasót arra, hogy Svéd­ország fővárosát: Stockholmot is ismertesse néhány képben. A kuitur munka tehát halad a maga sze­rény, de sikerekben gazdag utján, legnagyobb érdeme pedig, hogy már más községek is moz­golódnak. A Szabolcsvármggy&i Tanitó Egyesül et Köre. Tanítóegyesület! választmányi ülés. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület vá­lasztmánya január hó 21-én gyűlést tartott. Orsovszky Gyula egyesületi elnök megnyi­tója után a legmélyebb sajnálattal emlékezett meg Péterffy Sándor az Eötvös-alap megterem­tőjének haláláról. Emléke jegyzőkönyvben örö­kittetett meg. Hasonlóképen a mult év novem­berében elhunyt Szabó Endre ny. rk. tanitó is. Elnök ezután az egyesületben lefolyt ügyek­ről tett jelentést. Tárgyaltatott Weisz Jakab kisvárdai áll. tanitó levele, melyben egy általa megindítandó tanügyi lap támogatását kéri. Tekintettel azon­ban arra, hogy egyesületünk járásköri és álta­lános közgyűlésein egyhangúlag kimondta, hogy megyei tanügyi lap megindítását nem tartja időszerűnek, választmány a kérés fölött ez alka­lommal is napirendre tér. Bagossy Géza „Tanító Egyesület" c. tan­ügyi szaklapjára f. evre 6 koronával előfizet. Lengyel József kir. segédtanfelügyelő által irt „Szabolcsvármegyei Földrajzra" c. vezér­köny átvétele és kiadása tárgyában az iróval és a kiadóval kötendő szerződések jóváhagyattak. Riczínger Ignác liptószentmiklósi tanitó „Közmondások és Példabeszédek magyarázata" cimü ismertetés és ajánlás végett küldött füzete Stoll Ernőnek adatolt ki. Kubacska István a mult. évi julius hó 5,6. és 7 -én Budapesten tartott országos Eötvös alap gyűléséről, Eötvös ünnepélyről és az Országos Szövetség évi gyűléséről a kikül­döttek nevében jelentést tesz. E jelentés a „Nyírvidék" mult evi 57. számában már kö­zöltetett. Az Eötvös-alap helyi gyűjtő-bizottság el­nöke jelentest tesz ezen bizottság működéséről. Az Eötvös-alapnak 43 és 10 vidéki tagja van a nyíregyházi járáskörben, akik az 1913. évben 255 koronát fizettek be, melyből jutalék címén 118 korona egyesületünk céljaira takarékpénz­tárba van elhelyezve. Gyűjtő bizottságunk 1876. óta működik. Ezen időtől fogva tagjainak 19620 korona érteket kitevő jótétemenyben részesültek Péteiffy Sándor emlékére létesítendő leány­otthon céljaira való gyűjt is targyában akként határoz, hogy a nemes célra a küldött íven gyűjtést fog indítani. Az Eötvös-alap 2867/913. sz. értesítése sze­rint Orsovszky Gyula, egyesületünk elnöke választmányi taggá választatott. A szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesület által a megye területén megalakítandó tanítói pártfogó körzetek ügyében leendő tárgyalásra egyesületünk Kubacska István, Szabó Pál nyír­egyházi, Szabó Gyula ujfehértói, Szabó Antal nagykállói, Nánássy Gyula nyírbátori és Vargha János kisvárdai tanítókat küldi ki. A beérkezett pályamunkák a kiváló bizott­ság egyhangú jelentése szerint nem felelnek meg a hozzájuk fűzött várakozásnak, a tárgyat nem merítik ki teljesen és ezért pályadíjjal nem jutal­mazhatók. A választmány a két pályatételt 1. „Vármegyénként önállóan szervezendő tanító­egyesületek a népoktatás, különösen a tanítói kör érdekszolgálatában" és 2. „A tanitó a gyer­mekvédelem és a patronage szolgálatában" tekintettel azok fontosságára, az 1914. évre nagyobb pályadíjjal ismét kitűzi. A kolozsvári „Tanítók Hunyadi Házá"-ban létesített szobaalapitványnak még hátralevő 2000 korona része f. évi december hó 31-ig kifizetendő, erre a célra a választmány kölcsön felvételét határozta el. Az Oiszágos Szövetségnek a fizetésrendezés, nyugdíjügy, szolgálati szabályzat, Békésvármegye ált. tanítóegyesületének indítványa az egységes népoktatás, a nyugdíj és pragmatika rendezése, a devecser- városlödi tanítóegyesület javaslata a gyermekbirói intézmény létesítése, országos tanítói letegsegélyzö létesítése és a „Tanitó" részére állandó tudósító kijelölése targyában a közgyű­lésekre kitűzött tetelekről szóló körlevele a járásköröknek tárgyalásra adatott ki. A D. M. K. E. körlevelét az iskolaszana tórium és gyermeküdülőhely létesítése ügyében a választmány tudomásul vette. Hasonlóképen az ungvármegyei ált. tanító­egyesület átiratát, a nyugdijrevizió néhány sza­kaszának megváltoztatása, illetve pótlása ügyé­ben, szintén tudomásul vette. Néhány kisebb ügy elintézése és a pénz­tárosi jelentés tudomásul vétele után a választ­mányi gyűlés véget ért. Közgyűlési naptár. A tiszalöki takarékpénztár 1914. évi február hó 1-én dőlelőtt 11 órakor Tiszalökön az inté­zet helyiségében tartja XXXI. évi rendes köz­gyűlését. A Nyíregyházi Kaszinó folyó évi február hó 1-ső napján vasárnap délután 272 órakor saját helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. A Gávai Takarékpénztár Részvénytársaság 1914. február hó 2 án délelőtt 10 órakor Gá­ván, az intézet heliségében tartja Vl-ik évi ren­des közgyűlését. A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár 1914. évi február hó 7-én d. e. 11 órakor tartja saját helyiségében VI. rendes közgyűlését. A Nyíregyházi Fűszer- és Gyarmatáru r. t. folyó évi február hó 8-án délelőtt 11 órakor saját helységében tartja VII. rendes közgyűlését

Next

/
Thumbnails
Contents