Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-25 / 51. szám

48-ik szám. JNFIFÍRYIDÉK. 1914. junius 14 3. amelyet az iskola képvisel, a növő, a fejlődő hatalom: a iövő világa. Az iskola a mult tanulságain, a jelen és jövő mesgyéjén épült. Legértékesebb s egyúttal legszükségesebb követelés tehát, hogy az iskola korszerű, a való életnek megfelelő legyen. Ennek a gondolatnak, ennek a törekvésnek a hullámai csapdossák ma közoktatásügyünk egész szervezetét. Mindenki előtt tisztán áll már a helyzet, hogy az iskola a fejlődés helytelen iránya miatt valósággal hivatallá lett, ahová a gyermek azért jár, mert 8 órára be van idézve. A gyermek általában két világot ismer: a való élet és az iskola világát. Az iskola világában olyanok a cselekedetei, mintha vadonat uj ruha volna rajta: kimértek, óvatosak, félők, egyéniség nélkül valók. Pedig igazi nevelés csak ott lehet, ahol a gyermek egész bensőjét, egyéniségét látja a nevelő. Az iskola ma a legnagyobb ellentétek szintere. Élet hiányzik ott, ahol száz meg száz fejlődés teljes életet képviselő gyermek gyül össze; a munka akarása haldoklik ott, ahol az érzékek ébersége, frissesége a legnagyobb. Ezeken a bajokon a mai iskolai rendszer mellett még csaknem is segíthetünk. A célhoz vezető fejlődés lehetősége a mai rendszer mellett teljességgel kizárt. Ha az iskola fejlődni akar, ugy csak egy út áll számára, visszatérni a család intézményéhez, mert csak ebben keresheti a maga nagy problémáinak megoldását. Az ily irányú pedagógiai meggondolás kényszerítő erővel tolja elénk az egyedüli célhoz vezető eljárást: a munka útján való nevelést. Csak a tanitó és tanuló családias, közös munkája teremthet kapcsolatot — az egymástól oly távol esett — élet és iskola között. Ezt a kapcsolatot akarja létrehozni a munka iskola. A „munka iskola" létesitése a szükségérzet kielégítése. És ha a történelmi materialismus módszerével vizsgálnók a kulturesemények váltakozását, a munka iskola logikai, hasznossági és ethikai szükségességét állapithatjuk meg. A munka utján való nevelés gondolata egyáltalában nem mondható újnak. Szükségszerű következménye volt ez annak a nevelési módnak, amelyet- a középkor óta évszázadokon át folytattak az iskolák. A könyvnyomtatás felfedezésével a nevelési eljárás teljesen megváltozik. A könyvnyomtatás lehetővé teszi a góndolat gyors terjesztését és evvel a tanítási anyag is megnagyobbodik, de egyúttal hibába ejti a pedagógusokat, hogy megelégszenek a könyv betűivel, a lecke kijelölésével. Ettől az időtől kezdve az iskolákat betölti a nyomtatott betű szentsége; ettől az időtől kezdve a tanuló nem látja, nem érzékeli a dolgok és a tárgyak előállását, keletkezését, hanem csak hall róla s igy azokat sokszor nem is tudja lényegükben felfogni. Az ismeret számára csak uj szóképet jelent. A gyermek elől el van zárva a cselekvő élet kapuja s a munkáról, a munka hasznáról a páratelt, füledt levegőjű tanteremben zsúfolt padokban kulcsolt kezekkel ülve hall sokszor bizony tartalomnélküli dicshimnuszokat u. n. erkölcsmeséket. Hibás és kevésbbé célhoz vezető eljárás volt ez mint erkölcsi, mint szellemi tekintetben. A „visszatérés a természethez", a híressé vált rousseaui idea ezt a kiáltó lehetetlenséget akarja orvosolni. Sajnos, hogy tisztán teóretikus munkásságából oly kevés próbáltatott ki a gyakorlatban. FrancJce, mint gyakorlati pedagógus, Hallei iskolájában üvegcsiszolásra, asztalos és agyagmunkára tanítja növendékeit, az árvagyermekeket, hogy a munka utján nyert ismeretekkel mintegy ellensúlyozza a szókultusz tulhajtását. Francke után a munkáltatás elvének gyakorlati alkalmazása nagyon sok követőre talál. Ő a megalapítója a reáliskoláknak, tőle tanulnak az első szakiskolák. Pestalozzi felfogása szerint csak az az ismeret ér az emberiség szempontjából valamit, amely cselekvésre, munkára késztet, amely alkotásra képes. A technikai munka nemcsak nevelési cél, hanem első sorban nevelési eszköz, ő a fejlődő ifjúságot nemcsak munkára akarja nevelni, hanem munka utján az életre. A cselekvés a képzési anyag és módszer is egyúttal, amely együttes ""hatásával vezetheti célhoz a nevelőt. Pestalozzi után a pedagógusok egész sora követeli a munkánau nevelési eszközként való alkalmazását. Ahogy Herbart mondja, megindul a törekvés, hogy minden gyermek tanulja meg kezét használni. Serinte különben az iskolákhoz (u. n. városi iskolákhoz, most polgáriiskola) műhelyek tartoznak, anélkül azonban, hogy ezáltal ez az iskola szakiskolává váljék. Mindezek azonban a kiváló pedagógusoknak inkább csak látnoki megjegyzései, inkább csak meglátásai voltak, amelyek szélesebb körben akkor nem terjedtek el. S így abban az időben a munkaiskola gondolatának gyakorlati megvalósítása csak egy-egy pedagógiai érzékkel megáldott és jövőbe tekintő iskolafenntartó áldozatkészségének köszönhető. A kor még nem érett meg arra, hogy a munkaiskola kényszerítő szükségessége annak megvalósítására bírja az iskolafenntartókat. A kornak még változni, fejlődnie kellett, hogy a munka iskolájának a gondolata általánossá váljék. Az idő nem sokáig késett. Az osztrák háború, de általában a 70-es évek politikai törekvései, a szociális viszonyok, a munkás öntudat kialakulása, a gazdasági fellendülés uj alapokra építi Németországot. Mindinkább nyilvánvaló lesz ugyanis, hogy csak az erős nemzeti öntudat, a kereskedelem és ipar intenzív fejlesztése képes csak Németországot megtartani abban a nagyhatalmi állásban, amelyet győzedelmes hadjárataival szerzett. A népnek minden szunnyadó életerejét igénybe kellett tehát venni, hogy a fegyvares harcz után, az ipari és gazdasági harcz terén is győzedelmeskedjék az ország. A műhelyekben, a gyárakban, jobb kézügyességgel, több praktikus érzékkel bíró emberekre volt szükség. A nemzeti, az erkölcsi, a gazdasági élet sóvárgó szemmel tekint most az iskolához, vájjon meg tudja-e érteni a kor szavát, alkalmazkodni tud-e a nemzet fokozottabb igényeihez. Egyesületek, folyóiratok, napilapok követelik az iskola reformját. Ahogy Foerster mondja, megindul a sociál-pedagógiai tevékenység, amelyben Németország legkiválóbb pedagógusai vesznek részt. Hogy milyen eredménynyel, azt csak a jövő fogja megmutatni! Yajda Emil. (Folyt, köv.) Száj- és körömfájás Nyíregyházán. Nyíregyháza város belterületén a haza járó csordában a ragadós száj- és körömfájás járványosán megállapittatván, a főkapitány a következő rendeletet adta ki : 1. A város egész területét és határát zár alá helyezem. 2. A beteg állatok szigorú istállózár alatt tartandók, melyeket engedélyem nélkül onnan elszállítani, vagy elhajtani tilos. 3. A beteg állatok tejét felhasználni tilos s azt meg kell semmisíteni. 4. Zár alá helyezett istállókból mindaddig, mig ott beteg állat van, tejet forgalomba hozni tilos. De ha onnan a betegek eltávolíttattak, a megmaradt egészséges állatok teje, hozzám tőrtént bejelentés és a városi állatorvos altal helyszínen eszközölt vizsgálat után szabadon értékesíthető és elszállítható. 5. Fertőzött s ezért zár alá helyezett udvarból szénát, szalmát és egyéb takarmányfélét elszállítani tilos. 6. A hasított körmű állatokra (szarvasmarha, juh, kecske sertés) a vásárt betiltom. 7. Elrendelem, hogy a zár alá helyezett istálló és környéke a betegség tartama alatt hetenként legalább egyszer kitisztítandó. A betegség megszűntével pedig a trágya az udvarból az élénkebb forgalmú utak elkerülésével, lófogaton a város határában a mezőre szállítandó s lehetőleg ott azonnal alászántandó. A falak, jászlak forró lúggal taegmosandók és bemeszelendők. 8. Mészárosok, hentesek, marhakereskedőknek és miskárolóknak megtiltom, hogy fertőzött istállókba bemenjenek. A beteg állat körül foglalkozóknak pedig meghagyom, hogy mielőtt hazulról elmennének, kezüket, lábukat, lábbelijüket és ruházatukat alaposan tisztítsák meg. 9. Más községből jövő hasított körmű állatok csakis az általam kijelölt utakon megállás, etetés és itatás nélkül hajthatók át. — Ugyancsak más községből származó széna, szalma és egyéb takarmányféle csak lófogaton és kijelölt útvonalon rendőri kíséret mellett szállítható át. 10. Hasított körmű állatokra marhalevél csak engedélyem alapján állitható ki, valamint az elszállítás is engedélyhez van kötve. 11. Szigorúan figyelmeztetem az állatbirtokosokat, hogy a betegséget vagy ennek gyanúját a legkisebb késedelem nélkül hivatalomhoz azonnal jelentsék be, mert elleneseiben a mulasztókkal szemben a törvény teljes szigorával fogok eljárni. 12. Amennyiben a csordában nap-nap mellett ujabb és ujabb betegedések fordulnak elő, ugy hogy az egész csordát fertőzésgyauusnak kell tekinteni, kívánatos volna a betegség általános és jóval enyhébb lefolyásának gyorsítására az egész csordaállományt mesterségesen befertőzni, a mit a városi állatorvos díjtalanul a tulajdonos óhajára azonnal foganatosít. Ellenkező esetben a betegség lefolyása jóval nagyobb időt fog igénybe venni s igy a tanyasi hasított körmű állatok inkább ki lesznek téve a fertőzésnek, a mi súlyos anyagi károkat és a forgalmi korlátozás kitolását fogja maga után vonni, a mit a közelmúltban is sajnosan tapasztaltunk. Zenedei hangverseny. A „Nyíregyházi Zenede" vizsgálatai befejeztével junius hó 21-én tartotta évzáró hangversenyét a Korona-szálló dísztermében. Ez a hangverseny felülmulta várakozásunkat. A tanári kar oly eredményt mutatott fel, melylyel zenedénket az ország első ilynemű intézetei közé emelte. A hangversenyt Lenhorn Imre, Hoffmann Sándor, Kovách Dénes és Szabó László — Haydn: F-dur vonós-négyesének — sikerült előadása nyitotta meg. Broltés Stefánia, Klár Lajos, MatsMssy Márta, Lieber Árpád, Fenyvesy Elza, Liptay Irén, Vadady Jolán és Schwarcz Irma zongorajátékukkal arattak jól megérdemelt tapsokat; Pollatsek László, Kardos Endre, Eckerdt Bőzsike és Kovách Dénes pedig magas színvonalú hegedű játékukkal váltottak ki őszinte tetszést. Sarlay Ilonka, Kovách Dénes és Ébner Béla Widorx Serenad zongorahármasát játszották meglepően, ritka technikával, mély érzéssel, túlhaladva az iskolai kereteket. Szabó László Pergolese Mina és Purcell Ariét játszotta gorgonkán perfekt tudással, szép technikával, és ritka átérzéssel juttatva érvényre a darab szépségeit. Liptay Irén Taubert W.: Madár az erdőben, Káldy: Gsalogánydal és Hildach: Tavasz dalát énekelte iskolázott, szép, terjedelmes hanggal, igaz sikert aratva. A műsort Faragó René zongora játéka zárta be, ki Chopin—Liszt : sérvkötok, köMökkötőkben j nagy választék. Egyenestartók, \m- és járógépek, mükezek, möláM gipszmérték után készülnek keztyüs és kötszerésznél Legfín. MüfiHO-keztyük 5 K Bőrkeztyűk 2 K-tól feljebb