Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-11 / 47. szám

-Nyíregyháza, 1914. junius 11. Csütörtök XXXV. évfolyam, 47. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Megjelenik szerdán és szombaton este. KSöfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Létesítsünk magtárakat! Közeleg a várva várt aratás. Sajnos azonban, hogy igen sokan vannak, akikre nézve a közelgő aratás csalódást, nélkülözést hoz. Nem is csoda, hiszen árviz, jégverés, fagy s más elemi csapások vonultak el az aratásra váró vetemény fölött. Vannak határak, hol ringó kalásztenger helyett, a pusztulás ijesztő képe tárul elénk. Az áldásos esztendők juniusi örömét, az aratásba vetett remény teljesülését, keserű aggódás, emésztő kétségbeesés váltotta fel. A legavatottabb toll sem képes a nyomort kellően rajzolni. Az éhségtől elcsigázott munkás kezéből kihull a kasza és kapanyél. A kenyérért "siró gyermeke előtt a szerető anya zokogva ejti ki a nagyon ismertté lett nincs szót. Ilyen körülmények mellett közeleg azon aratás, mely kovásznak való mennyiséget sem ígér. Hogy a csekély aratásra következő esztendőt, miként fogjuk átküzdeni, azt elképzelni is rettenetes ! Ilyenkor, csak ilyenkor látjuk be igazán, hogy a nyomorba jutott községek lakosaira igazi áldást képeznének a bőesztendők alatt megtöltött magtárak. Igen, azon magtárak, melyeknek hasznos voltát a hajdaniak is elismerték és szükségnek idején előnyeit tapasztalták. Találkoztam már emberekkel, akik a községi, vagy egyházi magtárak felállításának ellenzői voltak, mert a magtárakat uzsorás intézménynek tartják. Tény az, hogy a magtárakból a termény kikölcsönzése 4 vékára, 1 véka termény kikötése mellett történik. Ez 25 százaléknak felel meg. Úgyde az aratás előtti gabonaár és az aratás utáni ár között sokszor olyan a különbség, hogy a látszólagos kamat az árkülönbözet figyelembe vételekor alig nevezhető kamatnak. Különben akár községi, akár egyházi a magtár, azonkívül, hogy általa, szükség esetén a szegény népen segitve van, más rendeltetés sem téveszthető szem elől. A kamattermény feleslegből szépen lehet elősegíteni községi, egyházi vagy iskolaügyi célokat, mely esetben mindig a teherviselő nép zsebe van megkímélve. Mindettől eltekintve, tessék gondolni a mai elviselhetlen pénzügyi viszonyokra. Tessék elgondolni, hogy közlegelők nemléte miatt, a falusi népnek gyakori állati ragályok által megfelezett, oly csekély számú jószága van, hogy abból pénzt alig csinálhat, igy számításának, háztartásának legfőbb alapja az aratás. Ha nem sikerül a termés, ha nincs magtár, melyből vetőmagot, kenyérnek valót kölcsönözhessen ki, kénytelen adósSzerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. ságba keveredni vagy kamatot fizetni, esetleg a bepereltetés veszélyének magát kitenni. Mindennél még rosszabb azon körülmény, hogy sok községnek meg van a maga kis bankárja. Az ilyen élelmes emberek nagyon értenek ahoz, hogyan lehet rövid időre adott, apró összegek után kamatot számítani. De nem lehet felsorolni a népnek azon ügyebaját, mely a tönk szélére juttatja, kivándorlásra kényszeríti. Mindezt fokozza, ha rossz aratás után a népnek annyi termése sincs, hogy földjét bevesse. Be nem vetett földről, bármily áldásos év következik is, aratni nem lehet. Igy áll be a nép romlása, tönkremenésének folytonossága. Igaz, hogy a köznépen való segítésnek sok eszköze van, de ezek között nem utolsó a magtár felállítása. Uj előtt való kisegítésre, vetőmag beszerzésére nincs alkalmasabb, mint a bő esztendő alatt megtöltött magtár tartalmának kikölcsönzése. Erre most külünösen volna szükség, amikor a nép éhezik, amikor általános a pénzetlenség, amikor nincs kereset, amikor egyik év csapásosabb a másiknál. Nagy örömömre szolgálna, ha tapasztalaton alapuló szavaimnak foganatja és azon eredménye lenne, hogy a legközelebbi áldásos év folyamán egyes községekben rágondolnának a magtárak megalapításának égetően szükséges voltára. Sipos Lajos. Bérmálás vármegyénkben. Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek ur őnagyméltósága f. hó 4-től 9-ig vármegyénk vendége volt, amenyiben megyénk északkeleti részén a tiszai és kisvárdai járások területén levő plébániák hivőségének osztotta ki a bérmálás szentségét. Szerdán este a tuzséri állomásnál a mándokiak ünnepélyesen, bandériummal fogadták s diszes kocsisortól követve vonult be Mándok nagyközségbe, hogy ott csütörtökön f. hó 4-ikén kioszsza a bérmálás szentségét. F. hó 5-én Liptay Béla országgyűlési képviselő ötös fogatján Kopócsapátiba ment. A kopócsapátiak Üjkenéz határában várták a magas vendéget, a ki Liptay Béla országgyül. képviselő, herceg Odescalchy Zoárd, Virányi Sándor főszolgabíró, Répánszky István erdész, Evva István tb. főszolgabíró, s mások kíséretében 9 órakor érkezett. A hivatalos fogadtatás a község belterületén felállított diszes diadalkapu előtt ment végbe s onnan harangzugások között a plébánia feldíszített templomába vonult s csendes misét celebrált, mely után a kopócsapáti és a gemzsei plébániák nagyszámú hivőségének kiosztotta a Szentlélek Isten szentségét. Déli 12-kor fogadta a tisztelgőket: Elsőnek Főtisztelendő Szócska János, a nyirkarászi gör, kath. alesperesi kerület esperese a kerület gör. kath. papsága és a révaranyosi gör. kath. parócbia nevében üdvözölte az Apostolok utódját. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Másodsorban Ethey Ferencz a ref. lelkész vezetésével a ref. egyház tagjű tisztelegtek. Harmadszor Kopócsapáti község a bérmáló érsek ur nagymérvű fáradságára tekintettel a róm. kalh. hitközséggel közösen tisztelgett. Az ünnepélyes aktus lezajlása után főt. harai Fehér Ignácz plébános házánál ebéd volt, amelyen az érsek ur Őnagyméltósága és kíséretén kivül Liptay Béla orsz. képv. herceg Odescalchy, Virányi főszolgabíró, Répánszky, Evva tb. főszolgabíró és a vidéki papság volt jelen. Érsek ur Onagyméltósága diszes és szeretetreméltó fogadtatásában nagy része van a többi felekezetek hívőinek, kik áldozatot nem kiméivé fáradtak a magyaros vendégszeretet megnyilvánitásán. N. Margaréta ünnep. Nyíregyháza város közönségének e hó 6-án és 7 én feledhetetlenül kedves ünnepet, kellemes perceket szerzett e város társadalmának kétségtelenül legjobban szervezett intézménye: a leányegyesület. Ez az ötletekben gazdag s munkásságában fáradhatatlan kis hadsereg ragyogó példáját s kétségtelen bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a lankadatlan buzgói&odás meghozza mindenkor a maga gyümölcseit, s hogy a társadalom az áldozat oltárára szívesen hozza meg a maga ajándékait akkor, ha áldozata fejében viszonzásul ellenértéket is kap. A leányegyesület ugy szervezetében, mint egész működésében eltér a sablontól. Nem attól, helyesebben nem egyedül attól várja működésének eredményét, hogy az intézmény élére akár hivatali állasuknál, akár viselt méltóságuknál vagy származásuknál fogva magas állású egyéneket állit, kik azután méltóságuk odakölcsönzött díszénél egyebet nem is adnak, s ha adnak, ugy ez az adakozásuk épen reájuk nézve a legnagyobb teher, hanem attól, hogy a nagy közönségnek olcsó és mégis igazi élvezetet nyújtó szórakozást szerezzenek, s attól a fáradhatatlan s egyúttal inventiósus munkásságuktól, mely nem ismer legyőzhetetlen akadályt, mely tisztában van céljaival s épen ezért győzelme sikerességében nem is kételkedhetik. A leányegyesület ezúttal apró gyermekeket vonultatott fel. Bájos és kedves apróságokat, kiknek kacagó arcának szemlélése mindenki számára tiszta gyönyörűséget szerzett. Egy egész kis hadsereg szolgálta ezúttal a leányegyesület nemes ideáljait, s szeretetüket annyi komolysággal, annyi szép jövőt sejtető hivatottsággal töltötték be, hogy büszke lehet reájuk a rendező egyesület. A ,Margaréta-nap" eszméje Németországban fogantatott. Ezelőtt mintegy 5 évvel az egyetemi ifjúság jótékony intézményeinek felsegitésére rendezték Berlinben az első virágnapot, még pedig addig még nem tapasztalt sikeres eredménynyel. E virág nap a jótékony célnak egyszerre 54000 márkát hozott. E páratlan sikernek hire természetesen gyorsan szétröpült s ma már számos országban tartanak évről-évre virágnapokat. Hogy minálunk éppen a leányegyesület vette először programmjába a virágnap megtartását, az igazolja mindazokat, miket az egyesület agilitásáról s ötletekben való gazdagságáról mondottunk. A Margaréta-nap tulajdonképen nem 6-án, hanem már akkor vette kezdetét, amikor Garay