Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-31 / 44. szám

43-ik szám. ÍIÍIBEE. 1914. május 28 4. Bajusz Edith, Steiger Piroska, Doránt Teréz, Bázltr Irén. A válogatós lepke. Lepke— — — — — Geduly Gyöngyike Gyöngyvirág — — — Vértse Márta Rózsa — — — — — Geduly Baba Pipacs— — — — — Sz,unyoghi Mártha Almavirág — — — — Barzó Irén A tudós — — — — * * * Virágok: Doctor Edi, Doctor Mici, Nagy Irénke, Nagy Zsuzsa, Rozs Margit, Rozs Klári, Hoffmann Nellike, Hoffmann Bertus, Mezey Klári, Kállay Annus, Bodor Cornél, Elek Boriska, Klein Emma. Vasárnap délelőtt 11 órakor gyermekkocsi corso a vározház-téren, közben szavazás pünkösdi királynőre, délután 4 órakor pünkösdi királynő választás, menetek és hódolat a királynőnek. A városháza udvarán pódiumon indiáncsoport mutatványa. Egy 5 éves kigyó táncosnő. Felállítva a városház-téren cukrázda és kézimunkák disz- és gyermekjátékok. Szerencsesátor vasárnap egész nap. Az előadásra a jegyek már válthatók: Ruzsonyi ur üzletében. A kemecsei gazdaszövetség tanulmány kirándulása. Kétségtelen hogy nagyon nehéz a mi — bizalmatlanságáról nevezetes — kisgazda közönségünket ó konservativ álláspontjából kiterelni, de hála a gondviselésnek, mégis vannak habár gyéren példák a hol egy-egy őszinte és lelkes vezető befolyását céltudatosan az általános haladás érdekében érvényesíteni is képes, miként azt ezen eset is igazolja. Nemrég — mindössze másfél éve — alakult meg Kemecsén a gazdaszövetség s már is fényes tanújelét adta haladás iránti hajlamainak, a midőn ezen rövid idő alatt is sok társadalmi socialis mezőgazdasági és egyébb szakkérdésekbe vágó előadásokat rendezett tagjainak, a midőn még a mult évben csoportos tanulmány kirándulást szervezett a debreceni gazd. akadémia „Pallag"* pusztai gazdaságának megtekintésére s végül amidőn a már mult évben felvetett tervét egy „Magyaróvár és vidékére* tervezett tanulmány kirándulását a mult héten megvalósította. Vágyam volna ugyanezen minden tekintetben tanulságos és követésre méltó kirándulást szervezésének és egész lefolytatásának kezdetétől apró részleteiben leírni, de ebben a helyszűke korlátoz, ezért az előkészítésről csak röviden annyit, hogy a sikert éppen az ügyes minden részleteiben előre kitervezett program, költségelőirányzat — sőt a költségekhez több helyről megszerzett hozzájárulások — előre is biztosították. Az előkészítés alkalmával kifejezett óhajnak megfelelően alantirótt is részt vett e tanulmány útban, igyekezvén szerény tapasztalatait, szak- és helyi ismereteit a résztvevők látkörének tágítására érvényesíteni. Főcél a már az ország határain túl is elismert Mosonmegyei kisgazdák kitűnő nyugati szarvasmarha köztenyésztésének és tejelő tehenészetének megtekintése volt. Hasztalan látszott — a nagy távolság miatt is — e kirándulás taián költséges és főként fáradságosnak, mégis 16 vidám felkészültet üdvözölhettem az e hó 20-an szerdán este nyíregyházi állomáson a Kemecséről beérkező vonatnál. Másnap csütörtökön deli 1 órakor érkeztünk csekély 17 órai folytonos vasúti utazás után — egyenesen Levél nevü Magyaróvár melletti, — mint anyanyelvű sváb — de kifogástalan magyar hazafias lakosságú kisközségbe, ahol rövid, de jó közebéd után azonnal megkezdtük, bizonyára minden résztvevőre egyaránt felejthetetlen körutunkat. Már beérkezésünkor, de egész ott tartózkodási időnk alatt feltűnt az a rendkívüli tisztaság, mely a községet, mint ilyent külső részeiben, mint a lakók házai, épületei, környékén és belsejében egyaránt mintaszerű, — de nem kevésbbé volt meglepő az a fenséges nyugalom és semmi által megnem zavart csend, a mely az ünnep — áldozó csütörtöki nap — dacára is a községben hozott s teljesen eltérőleg szűkebb honunk ismert szokásaitól — mégcsak kíváncsiskodó — nem hogy duhajkodó gyermekeket sem láttunk az utcákon tartózkodni, pedig itt sem hiányzanak a gyermekek. A község népessége főként 5—20 holdas földbirtokos, kik egyrészt egyben különböző kis ipart is űznek. Megtekintettünk mintegy 15—20 kisgazda és iparos rendszerint igen szük telkét felépítményeinek részletes berendezéseit s mindenütt remek állataikat. A legszűkebb helynek mesés leleményeséggel való feletti gyakorlati és gazdaságos kihasznalása, legteljesebb rend és tisztaság, mint az összes állatok egyedenkénti kiválósága egyaránt állandó elragadtatásban tartott mindnyájunkat. Nem emlékszem oly telekre, melynek udvarfelőli külső épület falán legalább 4—5 oly fényképet nem láttunk volna, melyek az illető kisgazdának nevelését — rendszerint nagy uradalmaknak vagy községeknek eladott — bikáját avagy egy-egy nevezetesebü nagytejelő képességű tehenét ábrázolják. Igy pl. többek között egy Ecker János nevü zsellérgazda istálló falán 5 fénykép között 4 drb. eladott 12 — 15 hónapos tenyészbika volt 2000—2500 kor. egyenkénti árban a kisbéri állami, — a Frigyes főhercegi bélyei stb. neves nagy uradalmaknak és egy 6 hónapos bika borjú ugyancsak egy nagy uradalomnak 600 K.-ért eladva. Közlegelőjük egyáltalán nincs, csakis egy circa 6 kat. holdnyi kifutó karámjuk, a hova a községnek mintegy 420 drbot számláló tehén és üsző szarvasmarháik a lóállománynyal együtt — tisztán a nélkűlözhetlen mozgás céljából — kihajtani szokták. Érthető ebből, hogy az állatok — a különben is kemény kavicsos talaj — állandó istállózás és egyben igen erős takarmányozás mellett — agyonfejlesztettek s bizony nagyon gyakoriak a legkülönbözőbb lábhibák (melyek azonban mutók) — de tejelő képességük igen nagy s ez a fő. Levél községnek előbb jelzett mintegy 420 drbot számláló tehén és üsző állományából a tejszövetkezetnek 172 tagja 287 tehénnel volt az 1912—1913-ik évben részese, a hova 668279

1/2 liter tejet adtak be ; ezt részben mint nyers tejet, másrészt vajnak feldolgozva az összes 8572 kor. 43 fillér szövetkezeti kezelési költség mellett 103488 kor. 47 fillért értékesítették. Ezen hatalmas siker természetesen csakis az oly lelkiismeretes és buzgó vezető — mint ennek igazgatója Haas Lőrinci ur — állandó éber fáradozásával volt elérhető. Ez óriási eredmény képezi természetesen egész Mosonvármegye többi községeiben is nagyon fejlett szarvasmarha köztenyészetnek legfénylőbb pontját, de — a szívesen rendelkezésünkre mindenkinek kiosztott „A magyaróvári szarvasmarha tenyésztő egyesületnek 1912— 13-ik üzletévéről szóló jelentés" adatai fényes igazolása annak, hogy azt más községek is legalább megközelítik s hogy kitűnően rászolgáltak a messze külföldről is állandóan oda sereglő tanulmányozók csodálatára. Ottlétünk napján érkeztek pl. a kolozsvári kisgazdák — részben feleségestül — mintegy 30 tagból álló csoportja ; a vendégkönyvben pedig külső országok látogatóinak is bőven láthattuk aláírásaikat, mig ujabban egyenesen Svajciak is megtekintették, sőt a közel jövőre van egy amerikai csoport bejelentve Levélre. Nem hallgathatom el csoportunk tagjai részéről itt-ott hangoztatott megjegyzéseit, melyek rendszerint az ismert bevezetéssel igy kezdődött: „Könnyű ezeknek" s folytatódott valami helyi vonatkozású körülményre való hivatkozással. Égy megjegyzések ugyanis csaknem kivétel nélkül visszafelé sültek, vagyis az ő helyzetük — különösen talajviszonyuk — közlegelők és anyagi erejük kérdésében — a mieinkkel szemben nagyon is nehéznek bizonyosodott. Ezeket azonban, iiy szük keretek között részletezni és indokolni lehetetlen. Meg kellett azonban állapitanunk egybehangzóan, hogy még ezen igazán becsületes, józan, vasszorgalmu, igénytelen népnél is csak egy egyenesen erre termett és hivatott különös tehetségű SZÍVÓS egyén emberfeletti hosszú évekre terjedő munkássága vezetése eredményezhette a jelen állapotot. Újhelyi Imre a magyaróvári gazdasági akadémia bölcs igazgatója 18 évvel ezelőtt kezdte meg ez irányú actióját és előkészítő munkáját, s amidőn a talajt már kiismerte s részben előkészítette, 1900-ban megalakította a „Magyaróvári szarvasmarha tenyésztő egyesületet". Ennek keretében állították fel az egyes községi tejszövetkezeteket, a legtöbbnél termeszetesen előre kikutatva és megszerezve azok élére, közvetlen vezetésére az alkalmas buzgó egyéneket, melyek mindinkább fokozva a tagok anyagi helyzetét, egyetemében, mint egyes tagjaiban a bőven kiérdemelt bizalommal határtalan, hála és ragaszkodással, sőt rajongázsai viseltetnek az ő kedves igazgatójuk iránt. Még estére Magyaróvára mentünk s meghálva pénteken délelőtt megtekintettük itt már részben a kolozsvári kisgazdákkal együtt és ugyancsak Újhelyi Imre igazgató ur vezetése alatt a gazd. akadémia gazdaságát, ennek különösen major berendezéseit, épületeit, állatait (villany fejést) növénykisérleti és magnemesitő állomásait. Délben ugyancsak Újhelyi Imre igazgató ur, Barna N. tanár ur, a kolozsvári kisgazdákkal együtt elfogyasztott közebéden csoportunk részéről Mikecz Pál elnök, Vitéz Ignácz és Juhász Ferencz lelkes szép toasztban köszönték meg úgy a kitüntető szives látást, mint a látotakból szerzett bő tapasztalatokat. Utunkat vissza Budapestig részben, vagyis Komáromtól Schőnbrum nevü személyszállító hajon tettük meg kellemes szép időben, amidőn bő alkalmunk volt a remek dunapartmenti tájakban s végül a budapesti mesés esti panorámában gyönyörködni. A szombati napot Budapesten az állatkert mezőgazdasági muzeum, Feszty-féle magyarok bejövetele körkép, központi vásárcsarnok és szőlőszeti, borászati gépkiállításnak, sajnos elég felületes megtekintésére használtuk fel, amely alkalomra ugyancsak Szmrecsányi Sándor kemecsei főjegyző előrelátó gondossága folytán a főváros polgármestere egy tanácsjegyzőt bocsájtott rendelkezésünkre, kinek készségét azonban ugyancsak udvariasságból igénybe nem vettük. Újból fáradságos éjjeli utazással s ezert bár kissé gyűrötten, de bő tapasztalatokkal gazdagon érkezett vasárnap reggel csoportunk azon komoly feltevéssel haza, hogy a látottakból viszonyainkhoz alkalmazhatókat legalább idővel és részben megvalósítani is fogja. Igazán követendő példa, mert ily közvetlátottakat tapasztalatai nemcsak jobban tágítják a tudást, de egyben maradandóbb emléket minden olvasás és előadások utján szerzett ismeretnél s egyben az önérzetet is felkeltvén, követésre késztet

. Szihszay Sándor. I—IO OL'rvl-AL' sérvkötők, köídökkötőkben 11 CIO vJ IU r\, nagy választék. fi]7ŐK EP

n8s

Wk, \m- és járógépek, mííkezek, műlábak 1 pontos gipszmérték után készülnek BLÜMBERG JÓZSEF Nyíregyházán.