Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-14 / 39. szám

40-ik szám. JNÍYÍRYIDÉXC 1914. május 17. 2 elvetegetett eszméik irányítják a nagytömegek gondolkodását. Mert nem mindég a kormányfők csinálják a háborút, óh nem, hiszen a közelmúltban lefolyt balkáni események is féóyesen igazolják, hogy a nemzeti gyűlölettől tajtékzott tömeghangulat nem egyszer óhajtotta, sőt követelte a háborút. Az ideális néptanitónak békeapostolnak kell lennie, felekezeti, nemzetiségi, nemzeti elfogultságtól sohasem szabad magát elragadtatni, mert nemcsak a világbéke magasztos eszméjének árt elfogultságával, hanem éket ver saját nemzete testébe is s elfogult, békétlenkedő harcias közhangulatot teremt. Különösen fontos a tanitó békemunkája az olyan államban, melyben sokféle összetételű a nemzet, mint hazánkban is. Milyen sokat használnánk nemzetünk közszellemi ügyének, ha a türelem, becsülés, szeretet és béke eszméit csepegtetnők növendékeink fogékony gyermeki lelkébe nemzetünk másvallásu és nemzetiségű lakói iránt; feltéve, hogy nemzetiségi kollegáink is hasonló szellemben nevelnének: többet érne ez a magyar haza érdekében való testvéresülés szempontjából mindenféle paktumnál. Azt mondja b. Eötvös József is: „Sohase törekedjünk nemzetiségünk nyelvi, hanem inkább érzelmi asszimilálására, mert csakis az nyújthatja hüségük és ragaszkodásunk garanciáját." A népnevelőnek tehát mindenek előtt belső: egyéni, vallási, nemzetiségi, társadalmi béke eszméit kell elvetegetnie, mert mig a nemzetek társadalmi életében nem lesz belső béke: a külső békéről álmodozni se lehet. Tani tótestvérek ! „Ha a növényeket és állatokat védhetjük, szelídíthetjük és nemesíthetjük, mulasztás és bün volna ép az embert magára hagyni s finomításáról lemondani." Bár ne feledjük, hogy: ,, A haza mindenek előtt," de a hazafiság magasztos eszméjét ne a szomszédos, más nemzet beliek ellenségként való feltüntetésével, véres háborúk dicsőítésével, a nemzeti gőg fejlesztésével neveljük, hanem a béke és kultura nemes eszközeinek megkedveltetésével. Győzzük meg növendékeinket arról, hogy az emberek egy menyei atyának a gyermekei: testvérek, minélfogva egymást szerelni és becsülni tartoznak s aki nagy kulturális tettet hajt végre, nemcsak nemzetének, hanem az egész emberiségnek használ. Kinek jutna eszébe gyűlölni a nagy Edisont s vájjon a XX-ik század ama nagy zsenije nem az egész emberiség közkincse, áldása-é . . !? „Eddig a tudománynak maradékokkal kellett beérni. Immár ideje, hogy az emberek a tudománynak szenteljék mindazt amit eddig a háborúkra áldoztak" — mondja Charles Richert. Eme boldog kor előkészítői mi vagyunk. néptanítók, mert eme nagy megoldás „a tanítói karra van bizva a gondviseléstől

1" „Eljövend a nap, amikor a fegyverek ki fognak hullani a kezekből és az ágyúgolyókat helyettesíteni fogják a szavazatok, a népek általános szavazati joga, egy nagy és legfőbb gyülekezet tiszteletreméltó Ítélete ... El fog jönni a nap, mikor a muzeumokban az ágyukat ugy fogják mutogatni, mint ma a kinzó eszközöket" . . . Tanitótestvérek : értsétek meg korunk tettre hivó szavát: e boldog kor előkészítői mi vagyunk! „Boldog jövendő nemzedékek, a ti nagyobb, kiterjedtebb tudástok türelmesebbé szelídebbé, erényesebbé és igy boldogabbá is fog tenni titeket, mint mi vagyunk." (Széchenyi I. gr) Munkára fel hát tanitótestvérek ! Tartsunk békenapot! Magyarországnak a béke eszméjében való kiépítése, a világbéke diadalának kivívása: a mi feladatunk ! Tóth Zsigmond. A rendőrség államosítása. Ugy látszik, a rendőrségek államosítása közeledik a megvalósulás felé. Erre mutat legújabban a belügyminiszternek a képviselőházban a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával tartott beszéde is. A miniszter beszéde során a rendőrség államosításáról a következőképen nyilatkozott: „Méltóztatnak tudni, hogy törvény teszi kötelességünkké azt, hogy a városok rendőrségét országosan rendezzük. E kötelességünknek igyekezzünk is minél előbb megfelelni, annál is inkább, mert e célra a törvényhozás már rendelkezésre is bocsátott egy megfelelő tekintélyes összeget, amennyiben a városok segélyezésére szánt összegekből négy millió egyenesen a rendőrség fejlesztésére szolgál. Immár a három millió kiadásánál tartunk és a jövő évben az utolsó részlet is esedékes lesz; azonkívül megvan az az összeg, amelyet a városok úgyis rendőrségünk fejlesztésére fordítanak, ugy, hogy ezzel megindulhatunk és bátran neki foghatunk a munkának. E célra folynak is az előkészületek, amelyekre vonatkozólag itt azt vagyok bátor jelezni, hogy ugy, mint a többi reformnál, ennél sem szándékozunk mindent felforgatni, fabula rasát csinálni és egészen uj, külföldi minták után alkotott intézményekkel előállani, hanem igenis azt akarjuk, hogy a mostani szervezetből induljuk ki és azt fejleszszük és javitsuk. Szükség van erre azért is, mert hiszen városainkban a rendőrség ma is nemcsak azokat a teendőket végzi, amelyek az elméleti tudomány vagy a külföldi gyakorlat szerint szoros értelemben vett rendőri teendőknek tartanak, hanem sok olyan, a városi rendészet körébe tartozó más teendőt is, amelynek végzésétől ha most egyszerre megfosztanók, nemhogy segítenénk a városok legnagyobb részén, hanem zavarba hoznók azokat. Gondoskodni kell tehát a rendőrség szervezéséről, vagy mondjuk ki bátran a szót, a rendőrség államosításáról, amelyet annál is inkább megvalósíthatunk, mert hiszen a közigazgatás államosítása során a vármegyei tisztvi selők is államosítva lesznek és igy most már egységes rendszerbe foglalhatjuk az egész rendőrséget és e célnak megfelelő rendeltetése teljesítésére minden tekintetben képes rendőrséget teremthetünk meg". A miniszter nyilatkozatából nyilvánvaló, hogy a városok rendőrségének államosítására egyfelől a városok által eddig a rendőrség fentartására fordított kiadások, másfelől az állam által a városoknak a rendőrség fejlesztésére adott államsegélyek fognak felhasználtatni. A városok tehát nem szabadulnak meg — mint eddig sokan hitték és hirdették — a rendőrség államosítása folytán az eddig a városokra a rendőrség fentartásával hárult költségektől. A különbség csupán az lesz, hogy ezeket a kiadásokat az állampénztárba fog kelleni be szolgáltatni s a rendőrségről és annak további fejlesztéserői ezután az állam fog gondoskodni. Megeshetik tehát, hogy a rendőrségek államosításával azok a városok járnak a legjobban, amelyek eddig a rendőrségre legkevesebbet költöttek. Nyíregyháza nem fog ezek közé tartozni. Mert a rendőrségre — a hivatalos helyiségeken kivül és az államsegélyből fedezett kiadásokon felül — évenkint 80,000 koronát meghaladó összeget fordított; pedig a kézbesítési tennivalókat — nem ugy mint a legtöbb város — nem a rendőrséggel, hanem külön kézbesítőkkel látta és látja el. A Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület Köre, Meghívó. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület nyíregyházi járásköre 1914. évi május hó 27-én szerdán délelőtt Ujfehértón, a községháza tanácstermében tartja meg évi rendes közgyűlését. Ezen járásköri gyűlésre a mélyen tisztelt kartársakat és a tanügy barátait azzal a kérelemmel hivjuk meg, hogy minél számosabban szíveskedjenek megjelenni. Nyíregyháza, 1914. évi május hó. Kubacska István, Neumann Jenő, járasköri elnök. járásköri jegyző. Tárgysorozat: I. Járáskör gyűlése. 1. Elnöki megnyitó és jelentések. 1. Az iskola es egészségügy. Előadó : Dr. Spányi Géza, nyíregyházi orvos. 3. A tanítói patronázs. Előadó : Dr. Komjáthy Kázmér, nyíregyházi ügyvéd a „Patronázs" titkára. 4. A tanítók társadalmi munkássága. Előadó : Király Imre, Nyíregyházi tanitó. 5. A tanítok fizetés rendezése. A tanitói nyugdíjtörvények revíziója. A tanítók szolgálati pragmatikája. Előadó : Luka Jenő nyíregyházi tanitó. 6. A gyermekbiróság. Az Országos Tanitói Betegsegélyző. Az Országos Tanitószövetség lapja a „Tanitó." Előadó: Pataky Lajos nyíregyházi tanitó. 7. Az „Ifjúsági Madárvédő Liga.„ A „Fák Madarak" napja. Előadó : Kubacska István járasköri elnök. 8. Az „Eötvös-alap" helyi gyüjtőbizottságáról jelentés. 9. Azon indítványok tárgyalása, amelyek az elnökhöz a gyűlés előtt két nappal — írásban beadatnak. 10. Tisztújítás. Elnök, alelnök, jegyző választás. II. Önsegélyző-Egyesület gyűlése. Tisztújítás. III. Az Iparostanonciskola Országos Egyesülete Szabolcsvármegyei körének gyűlése. a) Elnöki előterjesztések. Közebéd a „Kaszinó-vendéglő" emeleti nagytermében 1 órakor. Egy teriték ára 3 korona. A közebéd csak azok számára lesz megrendelve, akik a kitűzött időig jelentkeznek. A nyíregyháziak Kubacska István elnöknél, a viHaskötők, sérvkötők, köldökkötőkben nagy választék. FŰZŐK Egyenestartók, iám- és járógépek, mükezek, míiliak ' pontos gipszmérték után készülnek BLUMBERG JÓZSEF S, Nvíreovházán, Legfin. MOQhö-keztyük 5 K Bőrkeztyűk 2 K-tól feljebb