Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-15 / 5. szám

5-ik szám. J#ÍR¥IBÉK. 1914. január 15. 3. A só árusításon 28 millió koronát nyer az állam, mert egy kiló sót, ami neki 2—3 fillérjébe kerül 26—28 fillérért árusittat a népnek. A cukoradó 55 milliót, a hús fogyasztási adó 9 milliót, a petroleumadó 15 milliót jövedelmez. Ha tehát ünnepnapokon egy falat hust eszünk, ha egy kissé megcukrozzuk az ételünket, ha egy csipet sót teszünk a levesünkbe, ha megggyujíjuk a szegényes petroleumos lámpánkat, mindig a zsebünkbe kotorász az állam, mindig megfelezi velünk a betevő falatunkat, megvámolja ijaz éhségünket, a szomjuságunkat, a bajunkat és bánatunkat. Egy öttagú család (apa, anya és három gyermek) átlag 100 koronát fizet évenként fogyesztási és egyéb közvetett adók formájában. Csoda-e, ha nyomorúság az életünk ? Ezek után áttért a nép kiuzsorázásának okaira, miket a nép tudatlanságban keres és talál meg. Az ország lakosságának majdnem a fele írástudatlan. 1904-ben összeiratták az országban lakó husz évesnél idősebb férfiakat. 4.300.000 et találtak és ezek közül 1.600.000 írástudatlan volt. Az 1868 évi t. c. kimondotta, hogy minden gyermek köteles 6 éves korától 12 éves koráig a mindennapi iskolába járni, innentől fogva 15 eves koráig pedig az ismétlő iskolába. Fél milliónál több gyermeli egyáltalán nem jár iskolába. (Hivatalosan csak éli 000 et vallanak be). Néhány ezer községben nincs iskola. A legtöbb népiskola tul van zsúfolva, olyan sok gyermek jár egy iskolába, hogy a tanitólegyen az bármilyen ügyes buzgó — nem bírja őket jól tanítani. Igen sok iskolában teljesen hiányoznak a eszközök. Igen sok iskolában évente 6—6 hónapig tart a tanitás. A legtöbb tanitó olyan nyomorúságos fizetést kap, hogy alig bir megélni ... és a folytonos gond és nélkülözés miatt nem végezhet jó munkát. A gyermekek tanítása nagyon nehéz munka ahhoz a tudományon és buzgoságon kivül még gondtalan, nyugodt lélek is kell. A ki a tanilótót megtagadja a tiszteséges fizetést az a néptől tagadja meg a tudományt. Márpedig szerinte Magyarországban az állam is, az egyházak, is megtagadják a tanítóktól a tisztességes fizetést. A néptanító, aki a nép gyermekeit neveli sokkal kevesebb fizetést kap mint az adóvégrehajtó a ki pedig kevesebb iskolát járt és kevesebb tudományt szerzett. Persze a nép iskolára, néptanitók fizetésére nincs az országnak pénze. De építtetnek egyszerre 4 hadi hajót 69 milió koronájával Minden izgatási szándéktól menten állítja a tiszta tényeket melyek amúgy is közismertek. Ezután felsorolta, hogy mennyibe kerül az államnak egy munkás, vagy paraszt nevelése ; 50 K., egy polgári gyermek nevelése 286 K., egy jövendő kereskedő évente 343 K., középiskolai tanuló nevelése évente 384 K. tanár, j orvos nevelése évente 1.160 K. s végül a katonatiszt nevelése évente 2.600 K.-ba kerül, j A vallásos istenhivö ember nem hiheti el, ! hogy ez a rend — Istentől való. Majd pedig j igy folytatta: Az Isten rendelte volna azt, hogy az egyik í embernek külön téli és nyári palotája legyen, | még sok ezer család a barmokkal él egy is- j tállóban ? . . . Az Isten rendelte volna azt, hogy néhány ezer ember még a kutyáját is pecsenyével hizlalja, mikor sok százezer munkás család még szaraz kenyérbői sem tarthatja jól? . . . Az Isten rendelte volna azt, hogy minden második gyermekünk elpusztuljon öt éves kora előtt ? ... És a pénzt a helyett, hogy orvosra, meg gyógyszerekre költenék, ágyukra és gyilkoló szerszámokra prédálják el? Még sok ilyen kérdést vethetne föl, de minek ? Ezekből is láthatja minden józan eszű ember, hogy az ilyen égbe kiáltó igazságtalanságok nem származhatnak istentől. És aki azt akarja velünk elhitetni, hogy mind ezt az isten akarja igy, az nepámitó bitang, aki a nép tudatlanságára hiszékenységére épiti csalasait, De az is népcsaló bitang, aki azt. hirdeti, hogy mindég ez volt a világ rendje és mindég ilyen is marad. Mert nem volt mindég ilyen. Valamikor rabszolgaság volt, az embert ugy adták — vették, mint a jószágot. Nos hát e'tt a rendet emberek csinálták és emberek szüntették meg. Azután jobbágyság volt, a paraszt röghöz kötött örökös cselédje volt a földes urnák; robotba terelték, deresre húztak, kalodába tették, agyon is lőhették, nem volt drága a paraszt élete. Ezt a rendet is emberek csinálták, ezt is megszüntték. No hát akkor emberek fogják ezt is megváltoztatni. És higyjék el tisztelt polgártársaim, tisztára csak tőlünk függ, hogy megváltoztassuk. Csak akarnunk kell és sikerülni fog. De ba mi bele akarunk markolni az ország káros rendjébe, hogy jobb rendet teremtsünk helyébe, akkor nem elég a bajokat ismernünk, Akkor kell ismernünk a bajok okait is. E bajok elősorolása s néhány buzdító szó után véget ért a felolvasás s a jelenvoltak a felolvasó éljenzésével távoztak. S. taifaüa katonák oktatása. E hó 13-án d. e. 9 órakor mutatta be Gábel Gyula székesfővárosi tanitó az analfabéta katonák tanításánál alkalmazott saját módszerét a 14. huszárezred tiszti kaszinó termében. Ezen gyakorlati kísérletezéssel egybekötött előadáson az ezred tisztikara teljes számban megjelent Matskássy ezredessel s mind végig a legnagyobb érdeklődéssel kisérték az ügyes gyakorlati előadást. A tisztikaron kivül jelen voltak dr. Bernstein Béla főrabbi, Trak Géza közig, tanácsos, ki nyilatkozata szerint jövőre ugy a városi, mint a tanyai analfabéták oktatásánál a Gábel-féle Abc-ét fogja bevezetni, továbbá Halász*Mór igazgató, Ország Gábor aa analfabéta honvédhuszárok oktatója, Petrikovics és Stoll tanitók. Az előadó azon kérdésére, hogy mily nyelven tartsa meg előadását, Matskássy ezredes határozottan kijelentette, hogy csak magyarul, mert mint mondá, — kötelességünk tudni magyarul. Az előadó szerint a|22 betű rögzítése a nehéz s igy az irás és olvasás nehézsége a hangképek felismerésében keresendő és található meg. A ló képét mutatja, melyről mindenki ráismer a lóra. Hasonlókép demonstrálja a .hangképét, a betűt. A betüaiakoknál ezek darvinizmusát, a leszármazottját mutatja. írott és nyomtatott betű egy alakból származik, nincs lényeges különbség a kettő között. E módszer, mely mnemotechnikai alapon nyugszik, a rögzítésre neveket használ. Így pl. r—Rác, i—Imre, e—Elek s igy tovább, melynek csak az első hangjára van szükség, a többi az emlékezetet van hivatva támogatni. A tanításnál a következő fokozatokat tartja szem előtt: hangoztatás, betüismertetés, összefoglalás. A hangoztatásnál kitéve fölemlíti, hogy a fővárosi iskolákban 3 hónapig kötelesek hangoztatni, mi nemcsak fölösleges, de unalmas tanítóra, tanítványra egyaránt. A betű ismertetésnél elővette a G betűt, melyet részletekre osztva ismertette. Először egyenes, aztán hajlított rövid, hajlított hosszú stb. részeit mutatta s iratta egy analfabétával azonnal, mig az egész betűt két perc alatt megtanulta. Az a betűt rögtönzött mesével irta, iratta azonnal. Az összefoglalásnál az általa szerkesztett betükereket használta. A kerék közepén van az r betű, melyből ír alakú küllők haladnak ibetűkhöz s ezekhez vagy ezektől halad a betűk folytonos hangoztatásával. Ezekután felhívta a jelenvoltak figyelmét a József főherceg előtt bemutatott Írásokra, melyeket analfabéta katonák kilenc órai tanulás után irtak. A iartalom a következő : Fenséges Főherceg Ur! Hálával mondunk köszönetet magas megjelenéseért 1907 január 21., s aztán az analfabéta katona aláírása. Ez irkákon a főherceg sajátkezű aláírása és tudomásvétele olvasható. Fölemiitette még az előadó, hogy a nemetországi tanitók meghívására Berlinbe utazott 1906-ban s bemutatván tanítási módszerét, nemcsak a tanitók, hanem a legelőkelőbb lapok elismerését nyerte meg, melynek bizonyságául bemutatott néhány lapot. A másfélóras előadás befejezése után Matskássy ezredes lendületes szavakkal mutatott azon sajnálatos körülményre, hogy a társadalom részéről gyakorta félreértéseknek vannak kitéve s az üres lövegek puffogtatásával inkább ártanak az ügynek mint használnak. Da aki ilyen kultur intézményt ide behoz, az használ a társadalomnak is, azt jó hazafinak nevezi. A fenkölt gondolkodásbol fakadó szavak elhangzása után a tisztikar megéljenezte Gábel Gyuia tanítót. (s.) I nyíregyházi kir, törvényszék esküdtbirosága az 1914. évre. Aclami András Nyíregyháza Angyal Simon Tiszalök Antal András Nyíregyháza Antal György n Antal János fi Antal János Ujfehértó Antal Lajos Nyíregyháza Asztalos P. Károly Dombrád Auerswald János Tiszadob Baán Lajos Nyíregyháza Babicz József » Bak József Büdszentmihály Bakajsza György Kisvárda Bakó Elek Gáva Balla Antal Nyíregyháza Balla Lajos Dombrád Balogh György Nyírbakta Balogh György Nyirbogdány Balogh János Kisvárda Ifj. Bánszki András Nyíregyháza Bánszki Mihály » Ifj. Bálint Pál » Baracsi Sándor Nyírbátor Bartha Gábor Nyíregyháza ; Bartha József » Barta László Buj Bartos József Nyíregyháza Baruch Jenő r> Báthy Kálmán Buj Bay György Szakoly Bégányi Kálmán Nyirbogdány Békény Gyula Tiszanagyfalu Dr. Belfy László Nyíregyháza Belfi Pál n Belus András » gyártmányú b6lelf bŐfleilptC s^nt 2 kOfOHl 40 fillértől kötött keztyűls: 38 fillértől Kaphatók £2 0 fi I » Jt keztyü, fűző- és kötszergyárában*Nyíregyházán, OiUHf%D@r€J «J@ZS6| kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.