Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-03 / 36. szám

36-ik szám. J#ÍR¥IDÉE. 1914. május 3 3. leg távol a városi levegőkörtől, mert a napfürdőzés által a bőrlégzés fokozott mértékben megindul és azért fontos, hogy ne egészségtelen levegőt, hanem tiszta, jó, friss levegőt lélegezzünk be, mert különben csak a test ártalmára van a napfürdö. Homokkal, vagy sárral ne födjük be testünket, mert a pólusokat eltömeszeli. Már pedig ez az izzadást megakadályozza, tehát a napfürdőt értéktelenné teszi. Természetesen poros levegő szintén zavarólag hat. Legcélszerűbb, ha először testünket lemossuk, hogy az izzadság anyagok eltávolódjanak, ezáltal a mirigycsövek, a porusok nyílásai szabaddá válnak s az izzadást és bőrlégzést nem akadályozza semmi. A napfürdőzés időtartama 5 perctől 2 óra között váltakozik. Ez ugy értendő, hogy kezdetben kevés és fokozatosan mindig több és több ideig tegyük ki testünket a nap leghevesebb sugarainak. A napfürdőző mindig a saját testének árnyékára feküdjön, ezáltal a fej a törzs árnyékába jut és gyakran forduljon meg, hol egyik hol másik oldalát teve ki a napsugarainak, mert ha mindig csak egy oldalát éri a fény, akkor a melegnek kitett e testrészre a vér odatolul és gyuladásos lesz. A kezdő napfürdőző fogadja meg Piaten szavait: „Aki az idegrendszerre oly hasznos és az anyagcsereforgalomra oly fontos nap- és légfürdőket venni akarja, gondolja meg, hogy kultur ember és csak lassan, óvatosan kezdje meg a fény- és légkúrát. Ne menjen vele már kezdetben túlságba, Válaszszon eleinte meleg időben egy árnyékos helyet, járkáljon fel és alá, lepedőjét csak olykor tárja szét, hogy teste a levegőt, a fényt fokozatosan megszokja. A nap hatalmas gyógyerejét lassar kell megszoknunk, és amikor elpuhult, sápadt fehér bőrünk már megrezesedik, nyugodtan fekhelünk forró, napos helyre, minden ártalmas behatás nélkül." Ezek a legfontosabb tudnivalók a napfürdőzésről. A napfürdőzés irodalma kiterjedt és foglalkozik az összes betegségekre való hatásával is. A napfényfürdőnek nagy szerepe van a tüdő-, vese-, szív- és szembajoknál, izadásos és bőrbetegségeknél, rheumánál stb. Nagyon hosszadalmas volna, a térszüke sem engedi mindezek felsorolását. Azonban korunk leghatalmasabb betegségével: az idegességgel szemben ejthetünk egy pár szót. A napfürdőzés általában ellensúlyozza az idegességet, mivel izzadással és bőrpárolgással járván, a szervezetben összegyűlt mérgek fokozatosan eltávoznak. A bőr erősödik, edződik, jobban óv meg a különböző bajoktól, Az anyagcsere növekszik. A napnak kellemes forrósága a meztelen testen érezhetően nyugtat, csillapít. A mint a bőr barnul, úgy űzi ki belőlünk a napsugár az idegességet. Természetesen az ideges ember napfürdőjének enyhének kell lenni. Túl forró napon az ideges hosszú ideig ne tartózkodjék és a napfürdő előtt és után a hideg ledörzsölésnek nem szabad elmaradnia, Végül a napfürdő és forradalmasztó hatásával kell foglalkoznunk, melyet abban látunk, hogy a közös helyen való napfürdőzés elterjedesével mind több ember vészit az úgynevezett szégyen érzetéből, mind többen belátják, hogy az igazi műveltség csak a szellemi és testi nevelés harmónikus összeköttetése lehet. Ennek nyomában visszafejlődik a természetellenes felfogás, mely a testet szégyenli, megjavul a helytelen irányba tévedt szexuális érzésünk és csak az uszónadrágos emberi test látásában nem fogunk szexuális velleitásokat találni. A férfiak könnyen beletalálják magukat ebbe az uszónadrágos helyzetbe. De a mi nőink nem olyanok mint a dán nők, kik külön csoportban ép ugy, mint a férfiak feszélyezés nélkül élvezik a nap isteni hatását. Nőinknek legcélszerűbb egy könnyű, fehér egész uszó ruha. A fehér szin mohón nyeli a napsugarakat és a kényelmes uszóruha nem akadályozza a bőr párolgását. Milyen jó lenne, ha valóra válnék Nyíregyházán a közel jövőben egy alig valamibe kerülő modern nap és légfürdő telep létesítése. Milyen jó lenne, ha illetékes helyen megszívlelnék Rosseau sorait és a legnagyobb közügy az emberi egészség és a fajjavitás nagy érdekében is tennének valamit. Nem is kerülne sokba, kulturális jelentősége pedig óriási lenne. Ha az ifjúsággal ily módon megszerettetné a város a természetet, akkor nem a könnyelmű léha élet szennyében, hanem a testnevelés magasztos fenkölt eszmeköréhez csoportosuló ágazatokban keresne és találna szórakozást. Ne huzódozunk a nálunk szokatlan dolgoktól, melyek a mai viszonyokon hivatva vannak segíteni, lássuk be, hogy egészségi viszonyaink tényleg olyanok szerte a hazában, hogy alapos reformokra van szükség ; addig mentsünk amig menteni lehet. K. K. Gazdasági egyesületi közlemény. Országos gazda nagygyűlés Teinesvárott junius 17-én. Egész gazdatáisadalmunknak osztatlan elismerésével és bizalmával működik immár mintegy két évtized óta az országos magyar gazdaszövetség polgártársaink gazdasági erkölcsi és socialis jóléte érdekében, melynek nemcsak kétségbe vonhatlan bizonyítékát az országszerte évenként más-más helyen tartott országos nagy gyűléseken résztvevők hatalmas száma, de egyben azon — éppen ezen tekintélyes számú részvéttel biztosított eredmények is képezik, melyeket kormányhatóságainknak egyes közgazdasági ügyeink mérlegeléseinél tapasztalunk. Az Országos Magyar Gazdaszövetség ez éven Temesváron junius 17-én tartja szokásós nagygyűlését, melyen aktuális közgazdasági kérdések kerülnek tárgyalás és megvitatás alá. Amidőn ismételten hangsúlyozzuk, hogy közgazdasági érdekeinket csakis a nagyszámú résztvevők megnyilatkozásával és állás foglalásaival leszünk képesek mindenkor megvédeni és különösen hivatkozva a magyar gazdaszövetségnek a magyar kisgazdák érdekeiben eddig is mindenkor kifejtett tevékenységére már is felhívjuk gazdáinkat ezen kongressuson való részvételre. A résztvenni szándékozókat felhívjuk résztvételi szándékukat egyesületünknél annyival is inkább mentül előbb bejelenteni, hogy a kedvezményes vasúti utazhatásra jogosító igazolványok megszerzésében, a csoportos utazás szervezéseiben nehézségek fel ne merüljenek. Az utazás és a kongressus részletes programmját később fogjuk közölni. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület nevében: Szikszay Sándor, e. titkár. Gr. Vay Tibor, e. elnök. V. Országos szölőszeti és borászati kongressus. Folyó év junius 11-től 15-ig Budapesten Köztelek-utca 8. szám alatt tartja a magyar szőlősgazdák országos egyesülete az V. orsz. szőlőszeti és borászati kongresszusát. Az alább közölt megvitatás alá kerülő rárgyak módot nyújtanak szőlőtermelőinknek aktuális kérdéseiben érdekeik védelmére tevékenységüket kifejteni. Szükség van erre annyival is inkább mivel 1907. év óta ily országos kongressus nem tartatván, felszínre került kérdéseink stagnálnak és megoldásra várnak. A kongresszus tárgyai, — szakszerű előadásokban, melyek mindegyike vita alá vétetik — következők: 1. Vámpolitika és nemzetközi kereskedelmi szerződések. 2

1 Az osztrák és magyar bortörvény öszszeegyesztetése. 3. Borértékesítés és borfogyasztás előmozdítása. 4. Az agrár szőlőkölcsön ügye. 5. Borital adó ügye. 6. Szőlőmüvelések ügye. 7. Szőlőmoly elleni védekezések. 8. Egyéb szőlőbetegségek. 9. Borgazdasági szakkérdések. A kongressus tárgya kellő időben előre jelentkező előadókkal és érdemleges tárgyak felvételével még bővülhet. A kongressusra jelentkezők egyébként jelvényre, egy kiállitási jegyre, kedvezményes vasuli utazásra jogosító igazolványra, a kinyomatott kongressusi jegyzőkönyvre tarthatnak igényt. A tagok jelentkezésükkel egyidejűleg amennyiben tagjai a M. Sz. 0. E. nek 5 koronát, mig a nem tagok 10 koronát, mint részvételi dijat tartoznak befizetni. Iroda: Budapest IX. Üllői-ut 25. 11/11. Ceim: V. Orsz. Szőlőszeti és Borászati kongressus irodaja. A midőn a szőlősgazdáink figyelmét kiterjedt szőlőtermelésünk érdekeinek védelmére hivatott ezen nagy gyűlésre azzal felhívni van szerencsénk, hogy számottévő eredményeket csak is az imponáló számú részvétel utján remélhetünk, egyben kérjük részvenni szándékozó szőlőbirtokosainkat részvételi szándékukat egyesületünkkel is közölni szíveskedjenek. Szabolcsvármegye Gazdasági Egyesület nevében : Szikszay Sándor, e. elnök. Gf. Vay Tibor, e. elnök. ik Szabolcsvármegyei Tanító Egyesület Köre. Nem jó a tűzzel játszani.*) Talán hallottatok már olyan esetet, hogy valaki a tűzzel játszott, aztán nagy baj lett belőle. Aki ilyen esetre emlékszik, mondja el! . . . (ha nem tudtok ilyen esetet, majd én mondok néhányat.) Sokszor megtörtént már, hogy a kis gyermek gyújtót gyújtogatott, mikor aztán a körmére égett, eldobta s az ágynemű tüzet fogott és a játékból nagy szerencsétlenség lett. Igen sok esetben megtörtént már, hogy a gyermekek az udvaron vagy szérűskertben játszottak a tűzzel s fölgyújtották a kazlat vagy házat. A mezőn és erdőn is sok szerencsétlenség történt már amiatt, hogy könnyelműen tüzet raktak. De a legborzasztóbb szerencsétlenségek akkor történnek, mikor robbanó szerekkel bánnak könnyelműen. Hány szegény lány s asszony pusztult már el a miatt, hogy az égő spirituszlámpával könnyelműen bánt. A ruhája hozzáért, vagy fölborította s kinos tüzhalállal halt meg. Egyszer egy vadász töltényt csinált a puskájába. Könnyelmű volt, szivarozott. Egy szikra a puskaporba esett, fölrobbant s az egész arcát összeégette. Mindkét szemére megvakult. Könnyelműség okozta robbanásoknál s nagy tüzeknél sokszor százak haltak meg. (A bécsi Ring szinház s a párisi bazár égés borzalmait fesse le a tanitó. Ha azonban közelebb eső szerencsétlenségről van tudomása, akkor arra hivatkozzék.) Ismételjük minő szerencsétlenségeket okozhat a tűzzel való játszás és a könnyelműség ! Mily módon okoztak már a gyermekek nagy szerencsétlenséget a tűzzel való játszás közben a szobában és ház körül ? ... És hol okoztak a házon kivül már szintén nagy károkat a vigyázatlan tűzrakással ? . . . Mily alkalmakkor szoktak azonban a legborzasztóbb szerencsétlenségek történni a vigyázatlanság folytán ? — Ha robbanó szerekkel bánnak könynyelmüen. Ismételve azokat az eseteket, ame*) Mutatvány Ricinger Ignác liptószentmiklósi tanítónak a Közmondások és példabeszédek magyarázata c. művéből. A könyv ára 1 kor. Kapható a szerzőnél. &J H mmwwmmwmmw mmww^m ™ w —

1 ízléses cégfeliratokat, valamint épület , bútor , HI«i

nni

l Uohinni MllírnnifhoTQII Szíűllázntca 2 portál- és üzletberendezések mázolását, fényezését tartós és |H lhA|f gk ||0i¥0lll H? Üli! WÚLÚ . Bethlen* 5 csídqs kivitelben jutányos árak mellett elvállaljuk és vidéki meghívásra azonnal megjelenünk ^ IIUllUlll ISJll UJJJIIULUII, mrnmm a