Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 32. szám

31 -ik szám. >íYÍR¥iDÉK. 1914. április 16 4. tatlan mész szükséges. A vizenyős legelő lecsapolása, alagcsövezete, szóval kiszárítása s az ott élő csigák gyűjtése és megsemmisítése a métely álcák fejlődését és ezzel a mételykór terjedését megakasztja. A mételyálcák fejlődésének időtartamából könnyen kiszámíthatjuk, hogy a mocsaras legelő a fertőzésre juniustól augusztusig a legveszedelmesebb. A csordába járó teheneket jókor reggel, nem tanácsos vizenyős területre hajtani, sem pedig eső után, hanem csak, mikor a harmat, illetve eső felszáradt s ekkor is előbb otthon száias takarmányt adni nekik, hogy éhesen ne menjenek ki s mohón ne legeljék le a füvet lövig. Tanácsos a gyakori sózás, mert a konyhasó egyesek szerint a reggeli órakban esetleg gyomorba került mételyálcákat elöli. Általában ideális volna mételylyel fertőzött állatokat a legelőre nem engedni, a melyek, mint tudjuk a bélsárral petéket ürítenek s ezzel a fertőzést közvetítik, azonban ez ma kivihetetlen. A régi gyakorlati tapasztalat szerint ugyanazon fertőzésnek kitett különböző fejlettségű állatok a fertőzéssel szemben nem egyformán viselkednek. A fiatalabb és gyengébb állatok kevésbbé ellenállóak, azaz rajtuk a betegség erősebben kifejlődik és gyakran halálos kimenetelű. Mig az idősebb, erőteljesebb, jó conditióban levő nagy állatok ellenállása nagy s igy rajtuk néha a különben súlyos fertőzés is alig vehető észre. És, ha sikerül az erőben állapotot kiadós takarmányozással (abrakolás) fentartani, mig a betegség úgynevezett mételyek kivándorlásának szaka elérkezik (május, junius), az elhullási százalék redukálódhatik. Felnőtt szarvasmarháknál is okoz a mételykór elhullást, azonban ez jóval kevesebb, mint juhoknál és növendék állatoknál. Vármegyénk egyes járásaiból szerzett adatok szerint a felnőtt, erőteljes és jól táplált, sőt sőrézett állatok is tömeges számban hullottak el. Mételykórban beteg állatok a közvágóhidakon levághatok és értékesíthetők, a hol is a beteg májrészek, esetleg az egész máj is kivonatik a közfogyasztásból. Csak a betegség következtében nagyfokban lesoványodott állatok koboztatnak el egészben és semmisittettnek meg. Nyíregyháza városa arra való tekintettel, hogy a tulajdonát képező császárszállási legelő nagy része víz alatt van s mert ezen vizenyős részek a mételyálcák melegágyai; a mételykór terjedésének megakadályozása céljából ezeket a részeket az idei legeltetésből kirekesztette. Tény, hogy a mult évben az úgynevezett szűz gulyában lömeges volt az elhullás 40—50 drb. s a hazakerültek közt ugyancsak annyi volt az elgyengült, leromlott, dögrováson levő borjú, mely a tél folyamán az istállóban pusztult el. Azonban ezeknek a növendékállatoknak elhullása koránt sem írandó mind a mételykór rovására, hanem az abnormális hideg esős idő következtében nagy részük bélgyuladásbun pusztult el. Fiatal gyönge szervezetük nem bírta ki a folytonos hideg esőzéseket. Sárban, vizben voltak egész nap s az éjjeli fekvesük is ugyancsak itt volt. A mult évben 1068 drb. marha volt a legelőn 3 gulyában s tudtommal sem a tehén, sem pedig az ökörgulyában mételyes elhullás nem volt, csak a növendékgulyábau fordult elő, de koránt sem oly nagy számban, mint az a helyi lapokban közölve volt. Amiből az következik, hogy fertőzve volt ugyan a legelő, de nem oly nagy mérvben, mint a hogy el lett híresztelve. Levonva a mult évből a tanulságot, a lehetőségig kerüljük az idén a gyönge, rosszul táplált növendékeknek a gulyába való kihajtását, hanem e helyett szarvasmarhát és ökröt hajtsunk oda! L I. Fiaczi árak. Nyíregyháza, 1913. április hó 18 án. A nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény ársk Buza 50 klgramm 12 K 80 fill. Rozs 50 klgramm 8 K 75 fill. Árpa 50 klgramm 7 K 60 fill. Zab 50 klgramm 7 K 50 fill. Tengeri 50 klgramm 7 R 55 fill. Felhívás. Nyíregyháza müveit nagy közönségéhez fordulunk kérelmünkkel azon biztos reményben, hogy célunkat meg fogja érteni és támogatásával törekvéseinket előmozdítja. A Nyíregyházi Feminista Egyesület alig esett még át a megalakulás nehézségein, máris munkába akar állani. Munkásságával meg akarja mutatni ugy a közönyösöknek mint ellenfeleinek, hogy erre a megalakulásra szükség volt. A város vezetősége megértette az egyesület nemes intencióit és a tervezett olvasószoba céljára egy évre ingyen helyiséget engedett át. Az egyesület szándéka, hogy nyilvános olvasószobáját már május hó első napjaiban megnyissa, hogy ott a nap meghatározott óráiban mindenki külön igazolás vagy belépőjegy nélkül kellemesen és hasznosan tölthesse el a pihenésre szánt perceket. Az egyesület ugyan anyagi helyzetéhez mérten mindent el fog követni, hogy a helyiséget csinosan és célszerűen berendezze, könyvekkel is ellássa, mégis ez utóbbit tekintve, erősen bízik a nagy közönség támogatásában. Mennyi jó könyv hever a könyvesszekrények homályában, mennyi aranyozott kötésű könyv szolgál csak szobadísznek, talán már évek óta nem lapoztak benne. Nézzünk csak végig könyvtárunkon és válogassuk ki azokat a könyveket, amelyek már nem érdekelnek többé. A könyv addig él, ameddig olvassuk. Adjuk át tehát ezeket a holt könyveket ismét az életnek. Adjuk át ezeket a könyveket a Ny. F. E. olvasószobájának, hogy uj életre keljenek azok kezében, akik olvasni akarnak, de nincs módjuk könyvet vásárolni. Tisztelettel kéri a Ny. F. E. mindazokat, akiknek fölösleges könyvük van és szeretik a könyveket, ne dobják el, ne hevertessék, hanem adjanak belőlük a nemsokára megnyíló olvasószobának. Minden könyvadományt, a legkisebb füzetet is hálás köszönettel fogadunk. (A nem megfelelő könyvet tisztelettel visszaküldjük.) Kérjük az ajándékozandó könyveket dr. Leffler Béla h. titkár (Károlyi tér 14) vagy dr. Szőllőssy Pál egyesületi ügyész cimére (Bocskay-utca 27) küldeni. Hadd keljenek életre a holt könyek! Kérelmünket még egyszer a m. t. nagy közönség figyelmébe ajánlja Nyíregyháza, 1914. április hó 17. a Ny. F. E. elnöksége. A Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület KoreKözmondások és példabeszédek magyarázata. (Könyvismertetés.! A közmondások a közéletben sokszor használt mondatok, melyek értelmi jelentősége a gyakori használat mellett is hiányosan ismert avagy teljesen ismeretlen; mert ezek kellő megvilágításban sehol sem részesülnek. Már pedig e közmondások fontosak, mert mindmegannyiok egy-egy általános igazságot tartalmaznak, mely igazság megismerése az életbölcseség megismeréséhez vezet. Hiányt akar tehát pótolni Ricinger Ignác liptószentmiklósi állami népiskolai igazgató, midőn a Közmondások és példabeszédek magyarázata c. művét a tanítóság részére megírta. A bevezető sorok ezek : „Az élet igazságos biró. A becsületességnek átnyújtotta — egy-egy közmondásban vagy példabeszédben — az elismerés pálmáját, az okosságnak pedig a siker arany koronáját. A hitványság ellenben irtó vasbélyegzőjének nyomát viseli; míg a tudatlanságra, félszegségre rászabadította kacagó koboldjait." Innen van az, hogy oly sok történeti eseményre vonatkozó mondattal is találkozunk a közmondásokban, melyet átvitt értelemben használunk; pl. mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik, stb. „Ha a tanuló naponként hallja s példákon megvilágítva látja az élet kérlelhetetlen igazságosságát — irja a szerző — ez kétségen kivül állandó nyomot hagy a lelkében s az életben irányítani fogja. Ha az élet következetesen ismétlődő jelenségein látja, hogy a sorsa a saját és mások cselekedeteinek f

lhatásából tevődik össze, akkor megszabadul a babonától s a helyett, hogy az agyát a babona mámorába ringatná, gondolkodik és józanul cselekszik A közmondások magyarázására ugy az alsóbb mint a felsőbb osztályokban idő és al kalom önként kínálkozik, csak akarni és tudni kell azt megragadni és célszerűen kihasználni. A magyarázás mellett helyet kér az alkalmazás is, mely vonatkozhatik az iskolai életre épugy, mint a közéletre. Igy nevelhet az iskola az életre, ha életből, az életbölcsésségből veszi a példákat. A kezdő oktatást a „Ki korán kel, aranyat lel" mondással kezdi, mely egyúttal mintául szolgál. Ezután a következő közmondásoknak adja magyarázatát : 2. Hamar fekszik, hamar kél, hamar indul, hamar ér. 3. Munka után édes a nyugalom. 4. Hazugnak akkor sem hisznek, ha igazat mond. 5. Könnyebb a hazugot megfogni, mint a sánta ebet. 6 Aki másnak vermet ás, maga esik bele. 7. Nem jó a tűzzel játszani. 8. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Amilyen a „jó nap", olyan a. „fogadj isten." 9. Szegény embernek a szél is szemébe fu. Szegény embert az ág is húzza. 10. Utcán fodros, otthon rongyos. Nem a ruha teszi az embert. 11. Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér. Akinek pénze nincs, ne menjen vásárra. 12. Kinek mi szivében, kitetszik színében. 13. Kéz kezet mos. 14. Munka nemesit. Heverés az ördög párnája. 15. Addig hajlítsd a fát, mig vessző. 16. Addig üsd a vasat, mig meleg. 17. Addig jár a korsó a kútra, mig eltörik. 18. Nem akarásnak nyögés a vége. 19. Ajándék marhának nem kelt a fogát nézni. 20. Éhes disznó makkal álmodik. 21. Dobbal nem lehet verebet fogni. 22. Kicsiny lyuk a torok, mégis egész falut elnyelh t. 23. Óvakodjunk a szeszes italoktól. íme ez a gazdag tartalom, melynek feldolgozása is változatos mint maga a kiválasztott tanítási anyag. A szó és tárgymagyarázatot mindenütt az átvitt értelem magyarázata követi s végül a fogalmazás tervezetét adja. Bőven találunk erkölcsi, egészségi, illemszabályokat a gyermeki léleknek megfelelő módon feldolgozva. Az életből vett példákkal tanit bennünket az életre. „Nem jó a tűzzel játszani" cim alatt bemutatja mindazon borzasztó szerenssétlenségeket, melyek intő például szolgáltak az embereknek. Ilyen : a bécsi Ringszinházi a párizsi bazárégés és az ököritói tűzvész. Bemutatja a gyermekek okozta tüzveszedelmeket és nagy szerencsétlenségeket, melyeket robbanó szerek okoztak. Serkenti az ifjakat a veszedelem enyhítésére, hogy ha felnőnek, a tűzoltó-egyesület tevékeny tagjai legyenek. Ajánlja a tüzpróbák gyakorlását, a rend megszokását, mely a fej vesztettségtől megóv mindenkit s megteremti, a lélekjelenlétet, melynek bemutatja példáját, Midőn az Uránia színházban tűz ütött ki, a rendőrtisztviselő lélekjelenléte elejét vette a tolongásnak s ezzel ezreket mentett meg a biztos haláltól. Bemutatja a babona káros voltát, melyet még napjainkig is mentő eszközül használnak, holott a józan ész ezek nevetséges és haszontalan voltát rég bebizonyította. „Nem jó a tűzzel játszani" fogalmazási tervét a következőképen adja meg: 1. Gyermokek vigyázatlansága. 2 [Robbanószerek. (Borszesz, puskapor.) 3. Tömegek tűzi halála. 4. Fejveszettség. (Ringszinház, Ököritó) 5.Lélekjelenlét. (Uránia) 6. A mentés sorrendje. 7. Átvitt értelem: nem jó a veszedelemmel játszani. 8. Viz. 9. Fa. 10. Torony. 11. Kés, borotva, lőfegyver. 12. A harag tüze. Kitérés előle. 13. Legyőzése. Hasonlókép adja az 5., 7., 9., 13., 15, 16. és a 17. pont alatt felsorolt közmondások fogalmazási terveit is. Sok értékes gondolatot öntött szavakba a szerző, midőn e müvet irta, mely műnek célja gondolat ébresztés, tisztítás, jó cselekedetre ősztönzés. Az evangyéliom szavát veszi e könyvekben az olvasó: tanulj! Mert enélkül a gondolat nem ujhodik, az ember marad, vagy szembeszáll a fejlődéssel. A mozlim hagyományok szerint csak azok az emberek, kik vagy tanulnak, vagy tudnak. Akik ezen osztályok egyikéhez sem tartoznak, azok semmit sem érnek. (s.)