Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-16 / 31. szám

31 -ik sz m. WYÍRVIDÉK. 1914. április 16. 339 A dalegylet pártoló lagja és a működő tagok családtagja vasúti kedvezményes jegyet és ingyen szállást kapnak, ha személyenként 6 korona részvételi dijat befizetnek. Ez összeget Kubacska István ügyvezető alelnökénél április 20-ig kérjük befizetni. Az Oiszágos Tűzoltó Szövetség és a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetsége — úgylátszik — nincs figyelemmel egymásra. Ugyanezen napokra van kitűzve az Országos Tűzoltó Kongresszus és épen Nyíregyházára. A kongresszus fényét emelné a nyíregyházi dalegylet közreműködése úgy a megnyitásnál mint az estélyen. Azonban a dalegylet a kolozsvári dalversenyre még a mult év december havában jelentkezett. A részvételi dijak, tagdijakra és a versenykarok beszerzésére 300. koronát adott ki. A versenytől vissza nem léphet. Holott a dalegylet tagjai közül többen tűzoltók is. Az igaz,, hogy az útiköltségekre, napi dijakra még 1600 koronát kell összehoznia. Az egyesület ügybuzgó elnöke Dr. Prok Gyula biztosította a dalegyletet, hogy ez összeget előteremti. Húsvét első napján — Gyula napján — a dalegylet Kubacska István ügyvezető alelnök vezetése mellett tisztelget nála. A küldöttség szónoka a jó kivánatotok mellett kérte az elnököt, hogy most a midőn a dalegylet ily nagy feladat előtt áll ne kímélje idejét, erejét; kövessen el minden lehetőt, hogy a dalegylet ez útjáról dicsőséggel térjen vissza. Az anyagi erőnk gyenge, erről kell gondoskodnia. Meg lesz, volt a biztató válasz. A működő tagok teljes odaadására és a tanórák pontos látogatására és minden esetre szükség van- Fel tehát a nagy munkára! A progresszív eszmék terjesztésének alapelvei. Dr. Ágoston Péter egyetemi m. tanár közismert tevékenységének ujabb jelét vettük A progressiv eszmék terjesztésének alapelvei c. műben. A szerző kívánatosnak tartja a progreszszív eszméknek az ifjúság öntudatába való beoltását, hogy az életben saját erejükben bízó, boldogulásokat önmaguktól váró emberek legyenek. A tanítás célja: az embereket az életküzdelemre alkalmassá tenni. A tanításnak a valósághoz, tehát az élethez kell alkalmazkodnia. Az élet progresszív, tehát az iskolának is progresszívnek kell lenni. A bölcselettanból indul ki s az ember gondolkodásának módját és a tapasztalat jelentőségét mutatja be. Az eseményeknek a téves ok-okozati formában történő felfogásában látja a gondolkodás helytelenségét. Az okság keresésében az emberek a világot saját tapasztalatuk, a jelenségek szerint fogják fel és nem a tulajdonképeni okok, az abszolút igazságoli és a tudomány megállapításai szerint. Az emberiség sorsát az ész kormányozza, tehát törekvésünk célja az, hogy minél többen rendelkezzenek ismerettel, hogy a tapasztalataik helytelen — vagy helyességéről az ellenőrzés lehetősége által meggyőződhessenek. A vallás tanításának célja, hogy a növen déket a nehezebb jelenségek, az okok kutatá sára birjuk, az állandó szellemi munkához szoktassuk, az egy ember sorsát az emberiség sorsával hozzuk összefüggésbe. A tanulót megvédtük a babonás hit ellen, ha minden tudományok, de legfőkép a természettudományok tanítása közben oltjuk bele azt a meggyőződést, nem szeszélyek forgatják a természet törvényeit. Az ember és minden tudomány célja a boldogság. Az igazság keresése és megismerése által e célt szolgáljuk. A haladó irányzat törek vése és legfőbb kötelessége az emberiséget arra tanítani, hogy boldogsága az összesség boldogságától függ, mely a tökéletességet feltételezi. Az életbölcseletekre való oktatás hibája az, hogy az iskola figyelembe se veszi az ember természetes szükségleteit; szobatudományt ád az ifjúnak, a tudást nem tekinti a cselekvés és a boldogság eszközének, nem adja meg azt az igazi gondolkodást, mely az emberek szellemi tevékenységébe összhangot ád. Az iskola és a tudás feladata az ember helyét a mindenségben kijelölni s megmutatni az ember szükségességét és egyenlőségét. Az iskola feladata, hogy gondolkodásra és cselekvésre, hasznos munkára tanítson Az iskolai egész tanítást az erkölcstannak kell áthatnia. Meg kell tanítani az ifjúnak az emberiség reánk rótta kötelességeket, melyekért a társadalomban kapják a jutalmat vagy büntetést. Minden társadalmi érdek önérdek is, mert társadalmi lények vagyunk. A vallás elvei csak erkölcsi elveken át jussanak a tanitó hoz. A progresszív erkölcs megköveteli a társadalom érdekében való állandó tevékénységet. Nem elég az erkölcsséghez a passivitas, hanem cselekvő jónak kell lenni. Ismernie keli az iíju nak a társadalom szervezetének alapelveit, mert társadalmi lény. Az erkölcs érvényesülésének tere a társadalom. A tanulóknak meg kell erősödniük az erkölcsi elvekben s meggyőződniök a társadalom egyetemességében az összetartás előnyeiről. Értse meg az ifjú, hogy külömbség csak tettekben — jó és rossz tett — van, csak ezekben nyilvánulhat. Meg kell értetni az ifjúval, hogy boldog — mint társas lény — mások boldogsága nélkül nem lehet, ezért kell a külömbségek megszüntetésével az emberiség egységességére törekedni. A természettudományok tanítása, különösen az áilat és a növénytan a legalkalmasabb az együttlét, összetartás előnyeinek feltüntetésére, a fejlődés fokozatainak megismerésére. Miután a progresszió vezető gondolata a sociális érzék fejlesztése, lépten-nyomon meg kell mutatni a történelemben az emberiség általános művelődésének törvényeit, a felvilágosultság szereplőit s értéküket, valamint a hagyományok, a babona hirdetőinek átkos, végzetes befolyását. Az emberiség történetének minden lépése a tekintély elleni küzdés volt. Az emberiség történetében nagy jelentőségűek a találmányok. Tehát a történelem utján ezek hatása is kimutatandó s az ifjúság ily munkára buzdítandó. A történelem tanít arra, hogy a tények fejlődése a tulajdonképeni történelem, ez adja az emberiség fejlődésében való hitet és a demokracia megbecsülését. Szükséges a nyelv gazdasági értékének és gyakorlati céljának ismerete, mely megóv a nemzetek gyűlöletétől, irigységtől, melynek gyakorta gazdasági háttere van. A földrajz tanításának szellemét a nyelv, országhatár, a történelem és faji sajátságok mikénti felfogása befolyásolja. Feltüntetendő, hogy az országokra való oszlás nem képezheti az ellenségeskeds okát. A határokat az önkény szülte, melyet a kultura és a különféle, közlekedés lerombol. A külföldi és a magyar kulturális és gazdasági viszonyok összehasonlítása nemes tettvágyakat ébresszen. Mint minden tantárgynál úgy a számtan és mértanban is helyt foglal a haladás szelleme,, a társadalmi életből vett gondolat ébresztő példák által. Az nyugoti államok tantervei megkövetelik az iskolától, hogy a gyermeket kritikára és munkára szoktassák. A magyar iskola feladata: akarni és cselekedni tudó észembereket teremteni, melyre csak a munkaiskola képes. A fejtegetéseket összegezve a következő végeredményt mutatja be. „Az iskola feladata az igazságot tanítva, az igazság utáni kutatásra, a közösség érdekében való munkára nevelve, megtanítani az ész általi szeretetre az embereket". (»•> ÚJDONSÁGOK. Mai számunk 10 oldal. Telefon 139. szám — Eljegyzések. Rokosiny Antal kir. adótiszt e hó 12-én tartotta eljegyzését Vojtovits Jolán urleánynyal Nyíregyházán, — Erőss János, Kassa oderbergi vasúti tisztviselő ugyanakkor eljegyezte Vojtovits Margit urleányt. — Szabolcsvármegyei „Erzsébet" közkórház 1914 ik év első évnegyedéről szóló beteg forgalomi kimutatás: mult év december hóról visszamaradt 226 beteg. Az 1914 ik év első évnegyedében újonnan felvétetett 1215 beteg; s igy összesen ápoltatott 1441 egyén. Ezek közül elbocsáttatott 1133 beteg; meghalt 47 egyén. Kórházban visszamaradt április hó elsejére 261 beteg. Az első évnegyedben felmerült ápolási napok száma: aö^öO, — A városi hiteligények és a kormány. A Magyar Városok Országos Kongresszusa nemrég felterjesztésben fordult a kormányhoz, kérvén a városok hitelszerző törekvéseinek támogatását. Most a miniszterelnök leiratot intézett Bárczy István polgármesterhez, a kongresszus elnökéhez, melyben értesiti, hogy „a kormány a városok hiteligényének kielégítésére legnagyobb súlyt helyezi s ezen kérdés mieőbbi kielégítő megoldása állandó fáradozásuk tárgyát képezi. Tekintve a pénzviszonyoknak még mindig súlyos, de már kevésbbé nyomasztó helyzetét, nem jogosulatlan a remény, hogy rövid idő alatt pozitív eredményről fog a kormány beszámolni." — A jégmegrendelések már most megteendők a város jövedéki hivatalában. Kellő számú jelentkezések esetén a házhoz szállítást már május 1. előtt megkezdik. A jégárak előre fizetendők. — A „Délvidéki Kárpát Egyesület," Temesvárról f. évi május hó 24-töl junius hó 5 ig, társas kirándulást rendez Olaszországba. Részvételi dij, 300 korona. Junius hó 27 töl julius hó 7-ig, Konstantinápolyba. Résztvételi dij, 250 korona. A társas utazásokon, nem egyesületi tagok is részt vehetnek. Részletes programmal készséggel szolgál az egyesület elnöksége. Temesvár, postaigazgatóság. — Az Ér-patak hasznosítása. Más város kihasználja folyovizét és partjait, amazt öntözésre, népfürdőkre és egyéb célokra használja, emezt kikövezés és mellette járdák létesítése által sétálóhelyekre teszi alkalmassá a városban, mig a városon kivül — különösen egyes külföldi helyeken — a folyóvizek partjait nemes fűzzel ültetik be. Az Ér-patak szaggatott, kopár partja is értéket rejt magában nemcsak az uri közönség, de a háziiparral foglalkozó szegény nép részére is. — Mirjain szivarkák. A m. kir. dohányjövedék az általános forgalomba lévő dohánygyártmány )k árjegyzékében folyó év április hó 6-átol „Mirjam" elnevezés alatt — szopókás és szopóka nélküli alakban — uj szivarkafajt bocsátott forgalomba A kétféle „Mirjam" szivarkák 100-as és 10 es papirdobozokba csomagoltatnak s 100 darab 5 K., 10 darabé 50 fillér, 1 darabé 5 fillér. A „Mirjam" az első középáru szivarka nálunk, mely aranyvéggel van készítve eddig aranyvéget csak a drágább belföldi különlegességi Goronas, Sphynx, Amneris szivarkák kaptak. A csomagolásnál a dohányjövedék a mcdern igényekhez iparkodott simulni s a 10 es papirdobozt művészi rajzzal látta el. A „Mirjam" forgalombahozatalának tulajdonképeni célja az, hogy a külföldi (egyiptomi, török) cigaretták fogyasztását csökentse s igy az a könnyű illatos szivarka kedvelőinek igényeit kielegitse. Pompás könnyű ize után ítélve, ennek a feladatának meg is fog felelni. — Absztinens tanítójelöltek. A dévai állami tanítóképző 81 növendéke absztinens kört alakított, melynek célja képesíteni a leendő tanítókat arra, hogy személyes példaadása által küzdjék meg a legnehezebb kultúrharcot, teljes absztinenciával propagálják az alkohol élvezettől való tartózkodást nagy szükségességét, hogy tisztaság és józanság költözzék minden családba, minden községbe, — Sok lesz a cserebogár >az idén. A cserebogár szaporodás komoly veszedelme a gazdáknak és országos akció folyik a gonosz „szárnyasok" irtására. A cserebogarak három évenként szoktak nagy tömegekben jelentkezni és valószínű, hogy most van a kritikus idő, amikor tiszteletüket teszik a mi vidékünkön. — Az első hivatalos vetésjeientés. A földmüvelésügyi minisztérium statisztikai osztálya a gazdasági felügyelők jelentései alapján f, hó 14-én bocsátotta nyilvánosságra idei első vetésjelentését, melynek tartalma összefoglalva a következő: Az ősz folytatásanként egész ;decemberben enyhe időjárás uralkodott, január elején fordult hirtelen hidegre, amely majdnem 50 napon át tartott. Ezt megelőzően volt havazás, amely védőtakarót nyújtott a vetéseknek. Január 25 tői február 20 ig csapadék nem volt. A hirtelen beállt enyhe idö folytán a hóolvadás rohamosan indult meg, amely és a beállott esőzések az ország északeleti részén a folyók és patakok vizét annyira megdagasztotta, hogy azok kiléptek medrükből és jelentékony közgazdasági károkat okoztak az első hírek szerint.