Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-12 / 30. szám

29-ik szám. JNLYIRYIBÉK 1914. április 9 3. zat továbbfejlesztése iránt a f. évre véglegesen a következő munkálatokban allapodtunk meg: 1. a nyíregyházi-nyíracsádi uj áramkör, Nyírmihálydi központtal, 2. Napkor (Nagykálló) kállósemjéni uj áramkör, Napkor és Kállósemjén központokkal, 3. Nagykálló, Kisléta, Pocspetri Máriapócs, Nyírgyuiaj, nyírbátori uj áramkör, Kisléta, Pocspetri, Máriapócs, Nyírgyuiaj központokkal. 4. Nágykálló-nyíregyházi uj áramkör, a Nyíregyháza-Nagykálló, nyírbátori- és nagykálló'nyíracsádi vonalak leterhelése céljából. 5. Kisvárda-pátrohai pályaudvari uj áramkör, Pátroha és Dombrád községek leterhelése mellett. A programm megállapításánál tekintettel voltam arra, hogy az eddigi fejlesztési munkálatokhoz képest, egyes községek, melyek még a távbeszélő hálózatba bekapcsolva nem voltak, távbeszélő állomással elláttassanak, másrészt hogy egyes vonalak, hol a forgalom jelenleg túlságosan nagy, tehermentesittessenek, igy szükséges Nyíregyháza és Nagykálló között egy második uj áramkör létesítése, mivel a nagykállói és a nyírbátori járások emiitett községei és Nyírmihálydi község bekapcsolásával ezen vonal másképen túlságosan megterheltetnék, szükséges továbbá a kisvárda—pátrohai uj áramkör létesítése, mivel a pátrohai központ jelenleg szintén nagyon igénybe van véve és hogy ezáltal Dombrád község, hol sok előfizető van, Kisvárda községgel közvetlen kapcsolatot nyerjen. Miután a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter ur az 1914—19!5. évi költségvetésben csupán 20000 korona állami hozzájárulást vett fel távbeszélő hálózatunk fejlesztésére, igy csak ezen hozzájárulás keretében kellett a folyó évi tervezetet megállapítanom. Bizonyára nem érdektelen a bizottság előtt, hogy eddigelé a törvényhatóság területén 81 községben van már távbeszélő állomás, a folyó évben pedig még 7 községben lesz a tervezet szerint létesítve, ugy hogy ezen tervezet végrehajtása után már csak 10 jegyzőség nem lesz a telefon hálózatba bekapcsolva. A képviselő-választói jogosultság kiterjesztéséről és a választási eljárásról szóló 1913. évi XIV. t.- c. végrehajtása iránt a m. kir. kormány részéről megtétettek a szükséges intézkedések. Ugyanis az országgyűlési képviselő választó keiületek száma az 1914. évi XV. t.-c,-ben megállapittatván, ezen törvény a folyó év március hó 31 én az országos törvénytárban kihirdettetett és ezen napon életbeléptek szinten az 1913. évi XIV. t.-c.-nek a szavazó körök megállapítására, a központi választmányra és a névjegyzékek elkészítésére vonatkozó rendelkezései, ugy hogy a jelenlegi képviselőház megbízatása lejárta után, az uj választási eljárás a már teljesen végrehajtott uj valasztói törvény alapján lesz foganatosítható. Ugyancsak a folyó év március hó 31-én tétetett közzé a m. kir. Belügyminiszter urnák 55000—1914. szám alatt kelt körrendelete, amely megállapítja, hogy az egyes választókerületek mely községekből vagy város részekből álljanak. Köztudomás szerint az 1904. évi XV. t.-c. e törvényhatóság területén a választókerületek számát nem változtatta meg és igy a vármegye ezentúl is 5, Nyíregyháza város 1 képviselőt fog küldeni, változás csupán annyiban történt, hogy a nyírbogdányi választókerület székhelye Nyírbogdányból Kemecsére helyeztetett át és megfelelőleg a kerület kemecsei választókerület elnevezést nyert. Jelentősebb változások történtek azonban az egyes választókerületekhez tartozó községeknél. Ugyanis a tiszalöki választókerületből azon községek, melyek a dadai felső járás területéről ezen választókerülethez tartoztak névszerint: Balsa, Kenézlő. Rakamaz, Szabolcs, Tímár, Tiszanagyfalu, Viss, Vencsellő és Zalkod községek a kemecsei választókerülethez csatoltattak át, ugy hogy a tiszalöki kerületet csupán a dadai alsó járás 15 községe fogja képezni, a nyírbogdányi jelenleg kemecsei választó kerületből átcsatolt Napkor a nagykállói választókerülethez, Pátroha Nyírtass és Apagy községek a nyírbátori választókerülethez, e választókerület tehát a dadai felső járás és nyírbogdányi járások községeiből fog állani. A nyírbátori kerülethez hozzácsatoltattak az említett 3 községen kivül a kisvárdai választókerületből Ajak, Anarcs, Nyírkárász, Gyulaháza, Rétközberencs községek, átcsatoltaltak a nagykállói választókerülethez, Kállósemjén, Kisléta, Nyírbéllek és Nyírlugos községek, valamint a Nyirmártonfalvához tartozó Banházapuszta, mely most a községgel egyazon vák-.sztókerü letben lesz, ugy hogy e kerület Kisléta község kivételével a nyírbátori és nyírbaktai járások községeiből és a kisvárdai járás 7 községéből fog állani. A nagykállói kerülethez hozzácsatoltatott a nyírbátori kerületből az emiitett 4 község, a kemecseibői Napkor község, e kerület tehát a nagykállói és ligetaljai járások községeiből és a nyírbátori járás 1 községebői fog állani. A kisvárdai választó kerületből átcsatoltatott a nyírbátori kerülethez 7 község e kerület ezen 7 község kivételével a kisvárdai járás községeiből és a tiszai járás összes községeiből fog állani. A beosztásból látható, hogy az egyes kerületek községei megallapitása akként eszközöltetett e töivényhatóság területén, hogy az egyazon járásban lévő községek egy választó kerülethez tartozzanak, kivétel történt a kisvárdai kerületnél, melynek amúgy is nagy a kiterjedése és a nyírbátori járásban Kisléta községnél. A törvényhatóságnak legelső feladata lesz az nj választói törvény végrehajtása terén a központi választmany újbóli megalakítása és az egyes szavasö körök és azok szekhelye megállapítása, az 1913. évi XIV. t.-c. 26, § a a központi választmány tagjai számát az eddigi számhan állapítván meg e vármegye területén a választmány tagjai számában változás nem lesz, a most újra alakítandó központi választmány megbízatása a végltgessé vált első névjegyzékek szétküldéséig fog tartani. Ugy a központi választmány megalakítása, mint a szavazó körök megállapítása iránt a május havi rendes tavaszi közgyűléshez fogom előterjesztésemet megtenni. A központi választmány legelső sorban a választói novjegyzc'kek ősszeirási szakaszat lesz hivatva megállapítani, ennek megtörténte után fog megkezdődni a m. kir. Belügyminiszter ur által meghatározandó időpontban az uj választói törvény alapján, a képviselőválasztók 1915. évi évi névjegyzékének egybeállítása, ugy hogy a végleges névjegyzék a jövő év első negyedében megállapítva és szétküldve legyen. A honvédelmi miniszter urnák az idei fősorozás megtartására vonatkozó rendelete vétele után az uj sorozási tervezetet elkészítettem, s azt jóváhagyás végett felterjesztettem. Ezen tervezet szerint a vármegyében május hó 15 én kezdődnék a fősorozás Tiszalökön s tart bezárólag junius hó 17-ig. E hó folyama alatt tartották meg a vármegyei alkalmazottak nyugdíj egyesületének tagjai évi közgyűlését, mely alkalommal 6 évi megbízatással az érvényben lévő nyugdíj szabályrendelet értelmében a nyugdíj választmányba 4 tagot, a tisztviselői segély egyesületbe pedig 6 tagot választottak meg. Végül megemlítem, hogy az elmúlt negyed év folyama alatt 14169 ügvdarab érkezett be az iklatóba, mig a mult év hasonló időszakában csak 9425 darab, vagyis 4644 darabbal több volt e negyedévben a feldolgozandó ügyek száma, mint a mult év hasonló időszakában. Fejér Imre tiszti főügyész bejelentette, hogy március havában 12 előljárósági tag ellen volt fegyelmi eljárás folyamatban. Rendbirságolás 4 esetben fordult elő. Péchy Gyula árvaszéki elnök bejelentette, hogy a vármegyei árvaszékhez 1914 év I ső negyedében 7505 ügydarab érkezett, ebből elintézetlen volt 557 drb. Dr. Dohnál József tiszti főorvos jelentése szerint március havában a ha'álozás nagyobb volt mint az előző hónapban. Elhalt ugyanis 746 egyén, ebből 388 fi, 358 nő. Ezek közül 7 éven alóli gyermek 315. Rendőri hullaszemle volt Ibrányban véletlenül megégett gyermek, Bőkönyben önakasztott férfi, Ujfehértón szekérről lezuhant férfi, Nyíregyházán egy önakasztott nő, egy újszülött fi és egy koponyarepedt fiu hulláján. Törvényszéki boncolás volt Komoróban kútból kifogott újszülött gyermek, Nyíregyházán agyonvert férfi és gyanús körülmények között született gyermek és Polgáron lövés következtében elhalt fiu holttestén. Sefcsilc József kir. pénzügyigazgató jelentése szerint március havában az adózasi viszonyok a következő volt: összehasonlítva a befizetési eredményt az elmúlt év hasonló időszakának eredményével a folyó évi március havának eredményo 37499 K 32 fillérrel, a folyó ev január-március havának eredmanye pedig 19038 korona 38 fillérrel kedvezőbb, mint a mult év hasonló időszakában vol; b) hadmentességi dij: összehasonlítva a befizetési eredményt az elmúlt év hasonló időszakának eredményével a folyó évi március havának eredménye 4267 kor. 58 fillérrel, a folyó év január-március havának eredménye pedig 14328 korona 37 fillérrel kedvezőbb, mint a mult év hasonló időszakában volt. Ideiglenes házadómentesség 11 egyénnek 18 lakrészre és 45 mellékhelyiségre engedélyeztetett. Fizetési halasztás az 1914. év március havában adóra 46 egyénnek 7621 korona 34 fillér illetékre 7l egyénnek 61823 korona 20 fillér eréjéig engedélyeztetett. Füsthy Antal kir. ügyész jelentése szerint a kir. törvényszék fogházában március havában a létszám volt jogerősen elitélt 124, fellebbezés alatti 9, vizsgálati fogságban 24, öszszesen 157 egyén. A kosárkötési és egyéb iparágnál rabmunka keresmény cimen befolyt és pedig az államkincstár részére 201 kor. 52 f., a munkácsi foglyok részére 65 kor. 86 fillér. Pöppel Gyula kir. műszaki tanácsos bejelentette, hogy a debreczen—beregszászi állami közút, valamint a kisvárda—dombrádi törvényhatósági és a tornyospáleza—mezőladányi vasúti állomáshoz vezető közutak építése ismét folyamatba vétetett. A bűdszentmihály—polgári, valamint az u. n. taktaközi közutak kitűzése megiörtént és ezen Közutakon a földmunkák megkezdettek. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter ur engedélyezte a vencseilő—sárospataki, kótaj—gávai és ujft hertó—hajdudorogi törvényhatósági kőzutaknak a beruházási hitelből való kiépítését ugy, hogy a földmunkák és műtárgyak házi kezelesben hajtassanak végre, a többi munkák végrehajtása pedig vállalati uton biztosittassék. Az erre vonatkozó áilejtési hirdetmények ki is adattak. Mezőgazdaságunk. A közigazgatási bizottságnak április hó 9-én tartott ülésében referált dr. Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő vármegyénk mezőgazdasági állapotárol. Jelentései egész terjedelmében itt közöljük: Mult havi jelentésem óta tartó, majdnem állandó esős, hűvös időjárás a gazdasági munkálatok végzését nagyon hátráltatta, sőt a homokos vidékeket kivéve megakasztotta. A zab és árpa csakis a homokos talajokon volt elvethető, mig a mélyebb talajú földeken annak vetését csak e hó elsején lehetett megkezdeni, igy vármegyénkben kikelt tavaszi vetést látni alig lehet. Az őszi vetések közül a koraiak jól állanak, azonban a hűvös időjárás ezek fejlődését is visszatartotta és ezen időjárásnak lehet tulajdonítani, hogy a késői ősszi vetések mult havi jelentésem óta is alig fejlődtek, azonban igen sok a ritka vetés és fagykár is mutatkozik, miért is több helyütt kiszántás vált szükségessé. A Tisza folyó a mult hóban megint elöntötte az árterületeket, ezenkívül az esőzés folytán még ma is különösen a nyírbogdányi, kisvárdai, tiszai, dadai felső és alsó járásokban tekintélyes terület áll viz alatt, minek folytán sok terület fog ez évben is vetetlenül maradni. A legelők nagy része viz alatt van, a magasabb fekvésű helyeken pedig a hűvös időjárás folytán a fű alig nő és igy gazdáinknak kilátása nem lehet arra, hogy azokon a szokásos kihajtás Szent-György napján, a jószág elegendő táplálékot találhasson, ami pedig tekintve, hogy takarmánykészlet nincsen, gazdáinkat igen súlyosan érinti. Általában lehet állítani, hogy gazdáink a tavaszi munkálatokkal más évekhez viszonyítva, legalább 4—5 héttel hátrább vannak, igy csak is jó idő mellett lehetne remény az összetorlódott munkálatok pótolhatására.