Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-09 / 29. szám

286 28-ik szám. JsÍyíRVIDÉK. 1914. április 5. emlitésbe hozott uj út létesítésével ezen a hátrányokon való segítés mérvéről, egyszóval a szóba hozott uj út előnyösségéről legalább egyelőre részletesebben foglalkozni nem kivanok, csupán felemlítem, hogy az államvasútak részéről az állomáshoz vezető út átépítésére nézve tett bejelentésével, ugy az egyesek, mint községek életében ritkán előforduló az előtt az eset előtt állunk, hogy ismét kínálkozik az alkalom arra nézve, miszerint az állomási épületnek mostani helyen való építéséből ugy az egyesekre, mint a városra, utóbbira ugy is mint épületei jövedelmezőségénél fogva külön érdekelt félre és amúgy is származó hátrányok némi ellensúlyozásával vigyük keresztül az államvasútaknál, miszerint az állomáshoz vezető útnak nem a jelenlegi vonalban való uj, illetve átépítésével, hanem a Jager Márton-féle gőzmalom mellett vezető út torkolatából az állomási főépület homlok vonalába vezető irányban uj út építésével oldja meg az állomáshoz vezető útnak a kérdését. Az államvasutak részéről ennek az útnak kiépítése a kiadásokban szóra érdemes többletet nem eredményez, a városra és a város fejlődésének a jelenlegi gócpontok közt és ennek megfelelő irányban való biztositásnál érdekelt nagyközönségre nézve pedig nagy előnyökkel járna. De ha az állomáshoz vezető útnak az emiitett vonalra való áthelyezésével az államvasútakra esetleg több kiadás állana is elő, mindazt készségesen teljesíthetné annak a nagy áldozatnak az ellenében, melyet a város legutóbb a pályaudvar kibővítésinél is az államvasutaknak nyújtott. E kérdés iránt, annak a képviselőtestületben, az emiitett alkalommal történt felvetése alkalmával igen tisztelt polgármesterünk is mint emlitém, jóakaratú érdeklődést tanúsított, azt hiszem nem végzek háladatlan munkát, ha ezt a kérdést, az annak megvalósítására oly igen kínálkozó alkalom beálltával, ugy a város közönségének, mint polgármesterünknek most is figyelmébe hozom. Az ezzel való foglalkozást megkívánja a város érdekében álló tervszerűség. Tervszerűség nélkül vagy ötletesen inkább vagy nagy mulasztásokat vagy botlásokat mint üdtfös dolgokat lehet elkövetni! K. I. Tűzoltó kongresszus Nyíregyházán. Több izben jelentettük már, hogy az országos tűzoltó szövetség ez évben Nyíregyházán tartja meg országos kongresszusát. Ez a Nyíregyháza városára nézve is nagy fontossággal biró esemény f. évi augusztus hó 14., 15., 16. és 17-ik napjain fog lezajlani, előreláthatólag oly nagyszámú résztvevők s előkelőségek résztvételével, amilyen eddig még nem volt Nyíregyházán. A helyi tűzoltó egyesület elnöksége és parancsnoksága tudatában és ismeretében a reáháruló nehéz feladatnak, már eddig is megtett mindent, hogy a kongresszus fényes sikerét minden irányban biztosítsa. E célból a többek között Nyíregyháza város képviselőtestületéhez fordult elsősorban, hogy a vendéglátó város idejekorán elkészülhessen a kongresszusra. A város képviselőtestülete ezen előterjesztés folytán a kongresszust előkészítő bizottságokat a következőképpen alakította meg: Központi kongressus bizottság. Elnök Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester, alelnök dr. Murányi László, tagjai: Baruch Arnold, Leffler Sámuel, Bleuer Lajos, Martinyi József, Bogár Lajos, Megyery Géza, Burger Pál, dr. Meskó László, Fejér Imre, Nagy Elek, Géczy Géza, Paulusz Márton, Huray Sámuel, dr. Prok Gyula, dr. Hoffmann Mór, Rosenthal Ferencz, Jánószky Endre, Somogyi Gyula, dr. Kállay Rudolf, Surányi Imre, Kertész Bertalan, Trak Géza, dr. Klekner Karoly, dr. Vadász Leó, dr. Kovách Elek, dr. Vietórisz József. Versenyrendező bizottság. Tagjai: Adorján János Dokupil Gyula, Király Sándor, Kovács Tibor, Nagy Elek, Pisszer János, Szikszay Sándor és az önkéntes tűzoltó egyesület parancsnoksága. Élelmezési bizottság. Elnök Kertész Bsrtalan, alelnök Krecsányi Lajos, tagjai: Bodnár Lajos, Fried Salamon, Heufíel Lajos, Hohe Vilmos, Hoffmann Mihály, Kiss Károly, Kiss Sámuel, Hercz Pál, Lakner Ödön, Papp Lajos, Róth Zsigmond, Tomasovszky Liszló, Wetzel Károly. Vigalmi bizottság. Tagjai: Ferenczi József, Illés József, Garay Kálmán, Jakab József, Király Sándor, dr. Komjáthy Kázmér, Ober'áader Gusztáv, Trak Géza. Sajtó bizottság. Tagjai: Géczy Géza, Inczédy Lajos, Jóba Elek, Kertész László, dr. Komjáthy Kázmér, dr. Vietórisz József, dr. Vietórisz István, Walter Gáza. Fogadó és elszállásolási bizottság. Tagjai: Halász Mór, Örsovszky Gyula, Ruhmann Andor, Szabó Pál, Tóth György, Kubacska István, Luka Jenő, Petrikovics Pál, Varga György, Varga Ferenc és az önkéntes tűzoltó egyesület tagjai. Kirándulást szervező bizottság tagjai: Kardos István, Lipthay Jenő, dr. Radó Endre, dr. Scherbert Ármin. Az előkészítő bizottság e hó 6 án a városháza tanácstermében igen látogatoit ülést tartott, melyen Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester elnökölt. Oltványi Ödön szövetségi titkár bejelentette, hogy a kongressusi bizottság már eddig is felhívást intézett a casinó és a kereskedők és gazdák körének elnökségéhez, melyben felkéri őket, hogy a megtartandó versenyekre dijakat tűzzenek ki. Ugyanily kérelmekkel fordul a szövetség az előkészítő bizottság határozatához képest Nyíregyháza város közönségéhez és Szabolcsvármegye törvényhatóságához, valamint e célra hozzájárulást kér a helyi pénzintézetektől és azon biztosító társaságoktól is, melyeknek Nyíregyházán képviselete van. A kitűzendő versenydijaknak egyik legértékesebbjét bizonnyára a „hölgyek dija' fogja képezni, melynek érdekében az egyesület fáradhatatlan főparancsnokának neje: Dr. Konthy Gyuláné urnő fáradozik. A congressus egyik nagy jelentőségű eseménye lesz a tervezett tüzoltószer kiállítás. E kiállításra már eddig is a következő gépgyárak jelentették be résztvételüket: A tűzoltószer kiállításra jelentkeztek: 1. Köhler István Budapest, 2. Mátrai Antal és társa Budapest, 3. Magyar Mérleg és gépgyár r. t. Budapest, 4. Accumulátor gyár Budapest, 5. Sternberg és Kalmár Budapest, 6. Benz magyar automobil és motorgyár Budapest, 7. Teudloff-Ditrich gépgyár Budapest, 8. Walser Ferencz Budapest, 9. Seltenhofer Frigyes fiai Sopron. A kongresszus utolsó napján, augusztus 17-én a terv szerint az egész vendégsereg Tokajba rándul, hogy Tokaj városának nevezetességeit megtekintse. Tokaj város közönsége értesülvén e tervről a legmesszebbmenő támogatást helyezte már is kilátásba, s amennyire e hires város közönségének lelkesedését ismerjük már előre is megállapíthatjuk, hogy a tokaji kirándulás a kongresszusi ünnepségeknek méltó záróköve lesz. A legnagyobb feladat a congressus előkészítésével az elszállásoló bizottságra hárul. Előreláthatólag ugyanis mintegy 2—2500 lesz a városunkba érkező idegenek száma. Ennek a nagy tömegnek elhelyezése egyrészről igen nagy körültekintést, másrészről nagy munkát igényel. Csak mellékesen jegyezzük meg itt azt, amire rövidesen érdemileg visszatérünk, hogy ebből az alkalomból is előtérbe nyomult az az általános kívánság — bár nem az értekezlet folyamán — hogy szálloda hiányunkon sürgősen segitnünk kell s hogy magának a városnak kell e tekintetben a kellő intézkedéseket megtenni, egyrészt a Korona-szálló kiépítésével, másrészt a vasúti vendéglő sürgős felépítésével. Az elszállásoló bizottság az értekezlet határozatához képest az iskolák felügyelő hatóságaihoz s a kassai hadtestparancsnoksághoz intézett megkeresések utján fogja biztosítani a szükséges férő és fekvőhelyeket. Megállapította végül a kongresszusi bizottság a meghívó szövegét és felhatalmazást adott dr. Konthy Gyula főparancsnoknak az előkészítéssel kapcsolatos kisebb kiadások közvetlen folyósítására. Az épitőművészet fejlődése hazánkban, — Szabad líceumi előadás. — Irta : Dr. Vietórisz József. 4 Itenaissance stílus. A római építészet hagyományaihoz ragaszkodó olasz művészet ugyanis nem tudta, nem is akarta elfogadni és alkalmazni a gótikát, hanem megtartván eredetijének alapvonásait, azon igyekezett, hogy azokat új elemekkel gazdagítsa s a továbbfejlesztésre alkalmassá tegye. Igy indul meg épen innen a renaissance stílus, mely a tágas, széles beosztásnak kedvez, világosságot keres, sürün használja a félkörivet, a kupolát fejleszti ki teljesen s bő teret nyújt az oszlop alkalmazásának nemcsak a díszítésben, hanem a szerkezetben is. Bizonyos, hogy e megújhodást jelentő stílus elfogadását mindenütt a humanizmus diadala előzte meg. Nálunk egy Mátyásnak kellett születnie, hogy a megfelelő anyagi eszközökkel párosult müizlés itt is nagy alkotásokat létesítsen. A humanisták nagy tanítványa a renaissance-művészet nagy mecenása lett s annál nagyobb előmozdítója minden ily törekvésnek, mennél közelebbi összeköttetésbe jutott Beatrix-szal kötött házassága révén is az olasz művészettel. Budai palotájának maradványai csak sejtetik, mekkora művészeti értékű kincs volt fel halmozva az általa is kiegészített épületcsoportban. A két pillérfő díszítése, úgyszintén az egyik ajtó oromfalának címere finom kidolgozásával semmiben se áll mögötte az egykorú legnagyobb olasz mesterek hasonló tárgyú munkáinak s máig is hirdeti Traui Jánosnak, a király udvari szobrászának nevét és dicsőségét. Hogy a pompás királyi palota rövidesen, hogy pusztult el a török uralom alatt, arról jobb nem is beszélni. A kőfaragó művészettel egyidejűleg az ötvösség is szárnyat kap Mátyás idejében s az esztergomi kalváriában emelkedik a legmagasabbra. Ennek a gyönyörű munkának nemcsak műértéke nagy a jól kigondolt eszme tökéletes realizálása folytán, hanem anyagi értéke is kiemeli társai között, mert maga a rajta levő 213 darab, keleti igazgyöngy is nagy kincset képvisel. Alsó részén egy szfinksz Mátyás címerét tartja, fölötte a kiszenvedett Krisztus, Mária és János alakja látható. Szintén az esztergomi székesegyházban van a Bakócz-kápolna, melyet a nagyhírű érsek temetkező helyül építtetett a maga és családja részére. Oszlopai, ivei, díszítései mindmegannyi tipikus képviselői a renaissance-stilusnak. Alaprajza görög kereszt, anyaga faragott vörös márvány, fülkéi felé kupola borul, korinthusi oszlopainak keresztgerendáján a friz feliratából olvasható, hogy a mű 1507-ben készült. Érdekes, hogy fehér márványból készült oltárának oromdisze a többitől eltérő vonalaival mintegy előhírnöke a jövendő barok-stilusnak. Ami magát az esztergomi bazilikának nevezett székesegyházat illeti, az évszázadokra visszanyúló viszontagságok után jóval később nyerte mai alakját s alig hatvan évvel ezelőtt szenteltetett föl. A római Pantheon mintájára épített festői megjelenésű impozáns templomnak renaissance-jellegét főként hatalmas kupolája adja meg, viszont oszlopos előcsarnoka a régi klasszikus építészet szembetűnő eszközét használja fel. Nem kevésbbé változatos múltja van a pannonhalmi apátság templomának. Ezt még István királyunk kezdte építeni kimutathatólag román stílusban, Úrias vagy Oros apát a XIII. század elején csúcsívesnek renováltatta s főleg belseje ma is megőrizte ezt a jelleget bár ujabban renaisance-pótlások is módositot'ák. Külső hatása igy nem lehet egységes, különösen torj--