Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-02 / 27. szám

27-ik szám. J#ÍR¥IBÉK 1914. április 2 3. Isten áldása legyen Nyíregyháza városán! Isten áldása legyen mindannyiunkon! Még egyszer mély hálával köszönöm itteni megjelenésüket! A hosszas éljenzés lecsillapultával -­mely a püspök ur beszéde után felhang­zott az egybegyűlt közönség a „Hymnusf énekelte el, majd a püspök ur bemu­tattatta magának a küldöttség tagjait, akiknek egyenként is köszönetét nyilvá­nította. A küldöttség tagjai a legszebb emlé­kekkel eltelve este 6 óra 50 perckor külön vonattal utaztak vissza Njíregy­házára. L. A f.-szabolcsi tiszai ármentesito társulat. A mult évi és az idei nagy esőzések és árvizek miatt, amelyek a felsőszabolcsi ármen­tesitő társulat területére eső vidéket olyan keser­vesen sújtották, rendkívüli védelmi munkálatok váltak szükségesekké, amelyeknek teljesítésére egy uj kölcsön felvetele és ezzel kapcsolatban a régi 6 milliós kölcsön konvertálása felett kel­lett határozni a társulatnak március 23-án, Vay Tibor gróf, miniszteri biztos elnöklete alatt tartott közgyűlésén. A közgyűlés első tárgya volt az állam által adandó 600.000 kor. 6 százalékos kölcsön s 200.000 kor. előleg felvétele. Erre a társulat vezetőségének előadása sze­rint azért van szükség, mert a belvizek sürgős levezetése mintegy 600.000 koronába kerül. A berceli átőmlesztő ugyanis csak gépel dolgozhat, mert a csatornák mindkét gép működéséhez kevés vizet adnak s e?ért a csatornák mélyí­tésé és bővítése szükséges. Ezeknek a munká­latoknak 30 nap alatti elvégzése kerül a fenti összegbe. Erre adná az állam a 600.000 korona kölcsönt. Ezen munkálatok mellett azonban a a ketérközben szükséges lesz 11 villanyerőre berendezett szivattyú telep is, a melynek költsé­gei kölcsönből lesznek fedezendők. Ehez a tárgyhoz ifj. Kállay András szólott elsőnek, aki azt ii ditványozta, hogy a közgyű­lés halassza el a szivattyútelepek felállítását addig, amig azok felállítását a tényleges szük­ség indokoltá teszi. Kerekes József ezen indítvány elvetését kéri, mert a levezetés mellett e vizszin leszállítása is szükséges, ez pedig szivattyútelepek nélkül elérni nem lehet. Klár Gusztáv szintén a szivattyútelepek mellett szól, mert praeventiv intézkedéseket tart szükségesnek olyan katasztrofális évek csa pásai ellen, a milyen a mult év is volt. Ha még egy-két ilyen év következik — úgymond — az ártérben lakó birtokosokra, akkor már keső lesz a védekezés, — s dob alá kerül az ártér birtokosság legnagyobb része. Mezössy Gusztáv is a javaslat mellett szo­lott, a mit a közgyűlés ifj. Kállay András indít­ványával szemben elfogadott. A kővetkező tárgy a munkálatokra szüksé­ges uj kölcsön felvétele s a régi 6 2 milliós kölcsön konverziója feletti határozathozatal volt. Ujabb csatornák, szivattyútelepek felállítása s egyéb munkálatokra mintegy 2-5 millió korona szükség mutatkozik. A régi 6*2 milliós kölcsön ma fennálló tőkehátralékának figyelembevételé­vel 7-6 millió korona kölcsön felvétele felelt határozni. A beérkezett ajánlatok közül a Ma­gyar Jelzálog Hitelbank ajánlata a legelőnyösebb, amely 65 évre 5 046 annuitás mellett 6 millió koronát parin, 1-6 millió koronát 94 3 árfolya­mon folyósít. A régi 6'2 milliós kölcsön annui­tása 4 9 volt s a kölcsönből 39 részlet már lefizettetett. Ezen tárgyhoz Eácz ungvári mérnök szó­lott hozzá, — kifogásolta, hogy a társulat ked­vezőtlen időben convertál s a conversióval súlyosabb terhet vállal a társulat, mint a milyen a régi kölcsönnel terhelte. Számokkal bizonyítja, hogy az üzletre a társulat végeredményében milliókat fizet rá s azt indítványozza, hogy csak a tényleg fennforgó szükség fedeztessék kölcsön utján, a converziót halassza a társulat jobb időkre. Földes Mór dr. társulati ügyész az indít­vány ellenében a társulat vezetőségének hatá­rozati javaslatát s az ujabb kölcsön előnyeit magyarázta, — a conversióra szerinte azért van szükség, mert a régi kölcsön után ujabb köl­csönt felvenni nem lehet, — a conversióhoz minden ajánlattevő ragaszkodik. Az annuitás évenként mintegy 30.000 koronával kisebb lesz, azonban az igaz, hogy a kölcsön visszatéríté­sének ideje jelentékenyen kitolatik. A súlyt arra helyezte a vezetőség, stornó nélkül bármi­kor convertálhasson. A közgyűlés a felvilágosítások után a 7.600.000 koronás kölcsön felvételét megsza­vazta. Igy tehát remélhető, hogy a nyár folya­mán, kedvező idő esetén, elkészülnek azok a védelmi munkálatok, amelyek a mult évihez hasonló elemi csapások elkerülését célozni van­nak hivatva. Az építőművészet fejlődése hazánkban. — Szabad líceumi eló'adás. — Irta : Dr. Vietórisz József. II. Csúcsíves stilus. A kutató emberi szellem azonban nem sokáig érte be a templomépitésnek alapjában a római művészettől örökölt szerkezetbeli esz­közeivel ; a félkörivest mihamar kiszorítja a függőleges tagozást érvényesítő csúcsíves vagy gótikus stílus, melynek szerkezetbeli nagy előnye az. hogy hegyesebbre is, tompábbra is építhető, s így különböző távolságoknak egyenlő magasságban, s egyenlő távolságoknak külön­böző magasságban való beboltozását leszi le­hetővé. A hozzánk német közvetítéssel Francia­országból került stilus virágzása a tatárjárás után indul meg s számos kiváló alkotással gazdagítja építészeti emlékeink sorozatát. Első enemü templomaink, a nagyváradi és egri templom, elpusztultak. A margitszigeti templom romjai azonban legalább töredékes emlékei az újabb kor építészeti törekvéseinek. Képzeletünk hozzáépíti e romokhoz a szent királyleány csendes kolostorát, a premontrei, Franciskánus és Jánosrendi szerzetesek rend­házait, odaképzeli az irgalom nyújtásának és keresésének minden világi dicsőségről lemondó eszközeit, s a múlt emlékeinek fölidézésével egy nemesebb világ megtisztító kohójában viszi át lelkünket. A budavári Nagyboldogasszony templomának vagy koronázási templomnak építése is IV. Béla király idejében indul meg, hogy sok változtatás után úgyszólván napjainkban érjen véget. Ere­deti bazilikális tervét későbbi épitöje csarnok­templommal folytatta, mely hazánkban előbb is ismeretes volt; különösen szentélyének ki­képzése hatásos, azért, mert alsó ablaksora félköríves, a felső pedig csúcsíves. Mátyás királyunk által épittetett déli tornya most is megvan s az igazságos király nemcsak ezzel, hanem bizonyára egyéb hozzájárulásával is méltán rászolgált arra, hogy a templomot, ha nem teljes joggal is, az ő nevével is ne­vezik. Restaurált állapotában egyike hazánk legszebb építményeinek. Nagyobb arányú ennél hajdani koronázási templomunk, a pozsonyi székesegyház, melynek külső falai szintén még a XIII. századból valók. E hatalmas falak erős tornyukkal együtt megfelelő kiegészítői voltak a várost védő kő­falnak; a főhajónál szélesebb szentély későbbi keletű, mint a hármas hajócsarnok, melynek boltozata szintén nem egyidejűleg épült a a templom tervének első kidolgozásával. Ugyancsak Pozsonyban a Klarisszák templomának tornya érdemel különös figyelmet, mint az áttört művű karcsú tornyok gyönyörű példája. A templomnak szembetűnő támaszfalai itt is, mint a csúcsíves épületeknél általában, a pillérekre nehezedő boltozat oldalnyomásának ellensúlyozására szolgálnak. A részarányosság szemmeltartásával léte­sített művészi megoldás pompásan érvényesül a csütörtökhelyi Zápolya-kápolnában,me\y festői fekvésénél fogva is szinte hívja magához a Szepességen át vonaton utazó műértőt. Itt látható nagyon is élesen, hogy a pillérek közeit betöltő fal alig visel terhet, s igy bőséges helyet ad a harmonikus hatást nem rontó, sőt inkább emelő óriási ablakoknak, s szinte kiaknázhatatlanul tág teret a csúcsíves templo­mot annyira jellemző üvegfestészet és mozaik hatásos alkalmazásának. Ha már a Szepességen vagyunk, ne mulasszuk el a lőcsei Jakab-templom megtekin­tését, mely legtökéletesebb mintája a csarnok­berendezésének A templom még a XIV. szá­zadból való, sőt sekrestyéje nem egyéb, mint az egy századdal előbb épült kisebb templom­nak a szentélye; díszítései főleg a régiség szempontjából érdekesek és értékesek, bár nem mindenben stílszerűek; gazdag kiképzésű főoltára későbbi keletű. Becses látnivalók ugyanolt a Thurzó-család síremlékei is. Hogy a belső díszítés általában véve mennyire összhangban van főleg ennél az épí­tészeti stílusnál, a szerkezetbeli sajátságokkal, annak igazolására a különösen telvidékünkön sűrűn előfordulók közül a bártfai templom szárnyas oltárát említem meg, mely tizenegyed­magával szolgál az Egyed-templom fényének emelésére. A túlnyomó részben figurális díszí­tésű oltárral a művész szerencsésen elkerülte azt a kirivó ellentétet, m»ly a festett képek rendetlensége és a templom architektonikus ré­szeinek tökéletessége között oly Sokszor meg­állapítható s nem egy oltáron oly bántólag hat a szemlélőre. Mielőtt e kor legkiválóbb művészeti em­lékének ismertetésére térnék röiden a kassai Sst Mihály kápolnát akarom bemutatni. Saját­szerű példája ez a kápolna a félbemaradt épít­kezésnek, anélkül azonban, hogy bármit is ve­szítene ezzel művészeti hatásából. A homlokzat nagy csúcsivü nyílása minden valószínűség sze­rint a tervezett szentélynek diadalive volt, s minthogy a lakosság időközben nagyobb tem­plom építésére határozta el magát, nem maradt más hátra, mint hogy a szentélyt kápolnának képezze ki az építő, ha nem akarta egészen lebontani. Az épületre utólag tervezett torony oromfalának mellső részét a mester a diadalív gádorfalára, hátsó részét pedig az e célra épí­tett erős hevederre alkalmazta. A homlokzat­nak sima falterületét egy rózsaablak és két fülke teszi változatossá. A Szabolcsváriuegyei Tanító Egyesület Kőre. Meghívó. A közép szabolcsi ref. tanító-egyesület április 4-én (szombaton) d. u. 2 órakor Nyír­egyházán, a ref. iskola helyiségében közgyűlést tart, melyre a tagok és tanügybarátok tisztelet­tel meghivatnak. A választmány tagjai a déle­lőtt folyamán tartandó választmányi gyűlésre is meghivatnak. Kemecse, 1914. március 26. Szabó Antal Délczeg Sándor jegyző. elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó s előterjesztés. 2. Múlt évi gyűlés jegyzőkönyvének hite­lesítése. 3. Választmányi gyűlések jegyzőkönyveinek előterjesztése. 4. Sfabó Gyula ujfehértói ig. tanitó érte­kezése a helyes irás módszeres tanításáról. 5. Móré Ilona ibrányi tanítónő bírálata a Természetrajz tankönyvről. 6. Németi István ibrányi tanitó értekezése. „A pap és tanitó mnnkatársak" cimü tételről. 7. Szabó Gyula bírálata a IV. oszt. számára irt földrajzról. 8. Király Imre jegyzői állásáról lemondván, helyének betöltése. 9. Oly indítványok tárgyalása, melyek gyűlés előtt legalább egy az nappal elnökséghez beterjesztetnek. Tekintettel a tárgyak fontosságára, kéret­nek a tagok a jelzett időben pontosan meg­jelenni. Egyben felhivatnak a tagdíjjal hátrány­ban tevők, hogy kötelezettségeiknek a gyűlés idejéig vagy a gyűlés napján feltétlenül eleget tegyenek. (Pénztáros Kovács István, Tiszabercel.) - A legújabb Brassói gyártmányú férfi öltönyökre való kelmék Kreisler Simon utódai cégnél mármegérkeztek. 233—3—1

Next

/
Thumbnails
Contents