Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-02 / 27. szám
27-ik szám. J#ÍR¥IBÉK 1914. április 2 3. Isten áldása legyen Nyíregyháza városán! Isten áldása legyen mindannyiunkon! Még egyszer mély hálával köszönöm itteni megjelenésüket! A hosszas éljenzés lecsillapultával -mely a püspök ur beszéde után felhangzott az egybegyűlt közönség a „Hymnusf énekelte el, majd a püspök ur bemutattatta magának a küldöttség tagjait, akiknek egyenként is köszönetét nyilvánította. A küldöttség tagjai a legszebb emlékekkel eltelve este 6 óra 50 perckor külön vonattal utaztak vissza Njíregyházára. L. A f.-szabolcsi tiszai ármentesito társulat. A mult évi és az idei nagy esőzések és árvizek miatt, amelyek a felsőszabolcsi ármentesitő társulat területére eső vidéket olyan keservesen sújtották, rendkívüli védelmi munkálatok váltak szükségesekké, amelyeknek teljesítésére egy uj kölcsön felvetele és ezzel kapcsolatban a régi 6 milliós kölcsön konvertálása felett kellett határozni a társulatnak március 23-án, Vay Tibor gróf, miniszteri biztos elnöklete alatt tartott közgyűlésén. A közgyűlés első tárgya volt az állam által adandó 600.000 kor. 6 százalékos kölcsön s 200.000 kor. előleg felvétele. Erre a társulat vezetőségének előadása szerint azért van szükség, mert a belvizek sürgős levezetése mintegy 600.000 koronába kerül. A berceli átőmlesztő ugyanis csak gépel dolgozhat, mert a csatornák mindkét gép működéséhez kevés vizet adnak s e?ért a csatornák mélyítésé és bővítése szükséges. Ezeknek a munkálatoknak 30 nap alatti elvégzése kerül a fenti összegbe. Erre adná az állam a 600.000 korona kölcsönt. Ezen munkálatok mellett azonban a a ketérközben szükséges lesz 11 villanyerőre berendezett szivattyú telep is, a melynek költségei kölcsönből lesznek fedezendők. Ehez a tárgyhoz ifj. Kállay András szólott elsőnek, aki azt ii ditványozta, hogy a közgyűlés halassza el a szivattyútelepek felállítását addig, amig azok felállítását a tényleges szükség indokoltá teszi. Kerekes József ezen indítvány elvetését kéri, mert a levezetés mellett e vizszin leszállítása is szükséges, ez pedig szivattyútelepek nélkül elérni nem lehet. Klár Gusztáv szintén a szivattyútelepek mellett szól, mert praeventiv intézkedéseket tart szükségesnek olyan katasztrofális évek csa pásai ellen, a milyen a mult év is volt. Ha még egy-két ilyen év következik — úgymond — az ártérben lakó birtokosokra, akkor már keső lesz a védekezés, — s dob alá kerül az ártér birtokosság legnagyobb része. Mezössy Gusztáv is a javaslat mellett szolott, a mit a közgyűlés ifj. Kállay András indítványával szemben elfogadott. A kővetkező tárgy a munkálatokra szükséges uj kölcsön felvétele s a régi 6 2 milliós kölcsön konverziója feletti határozathozatal volt. Ujabb csatornák, szivattyútelepek felállítása s egyéb munkálatokra mintegy 2-5 millió korona szükség mutatkozik. A régi 6*2 milliós kölcsön ma fennálló tőkehátralékának figyelembevételével 7-6 millió korona kölcsön felvétele felelt határozni. A beérkezett ajánlatok közül a Magyar Jelzálog Hitelbank ajánlata a legelőnyösebb, amely 65 évre 5 046 annuitás mellett 6 millió koronát parin, 1-6 millió koronát 94 3 árfolyamon folyósít. A régi 6'2 milliós kölcsön annuitása 4 9 volt s a kölcsönből 39 részlet már lefizettetett. Ezen tárgyhoz Eácz ungvári mérnök szólott hozzá, — kifogásolta, hogy a társulat kedvezőtlen időben convertál s a conversióval súlyosabb terhet vállal a társulat, mint a milyen a régi kölcsönnel terhelte. Számokkal bizonyítja, hogy az üzletre a társulat végeredményében milliókat fizet rá s azt indítványozza, hogy csak a tényleg fennforgó szükség fedeztessék kölcsön utján, a converziót halassza a társulat jobb időkre. Földes Mór dr. társulati ügyész az indítvány ellenében a társulat vezetőségének határozati javaslatát s az ujabb kölcsön előnyeit magyarázta, — a conversióra szerinte azért van szükség, mert a régi kölcsön után ujabb kölcsönt felvenni nem lehet, — a conversióhoz minden ajánlattevő ragaszkodik. Az annuitás évenként mintegy 30.000 koronával kisebb lesz, azonban az igaz, hogy a kölcsön visszatérítésének ideje jelentékenyen kitolatik. A súlyt arra helyezte a vezetőség, stornó nélkül bármikor convertálhasson. A közgyűlés a felvilágosítások után a 7.600.000 koronás kölcsön felvételét megszavazta. Igy tehát remélhető, hogy a nyár folyamán, kedvező idő esetén, elkészülnek azok a védelmi munkálatok, amelyek a mult évihez hasonló elemi csapások elkerülését célozni vannak hivatva. Az építőművészet fejlődése hazánkban. — Szabad líceumi eló'adás. — Irta : Dr. Vietórisz József. II. Csúcsíves stilus. A kutató emberi szellem azonban nem sokáig érte be a templomépitésnek alapjában a római művészettől örökölt szerkezetbeli eszközeivel ; a félkörivest mihamar kiszorítja a függőleges tagozást érvényesítő csúcsíves vagy gótikus stílus, melynek szerkezetbeli nagy előnye az. hogy hegyesebbre is, tompábbra is építhető, s így különböző távolságoknak egyenlő magasságban, s egyenlő távolságoknak különböző magasságban való beboltozását leszi lehetővé. A hozzánk német közvetítéssel Franciaországból került stilus virágzása a tatárjárás után indul meg s számos kiváló alkotással gazdagítja építészeti emlékeink sorozatát. Első enemü templomaink, a nagyváradi és egri templom, elpusztultak. A margitszigeti templom romjai azonban legalább töredékes emlékei az újabb kor építészeti törekvéseinek. Képzeletünk hozzáépíti e romokhoz a szent királyleány csendes kolostorát, a premontrei, Franciskánus és Jánosrendi szerzetesek rendházait, odaképzeli az irgalom nyújtásának és keresésének minden világi dicsőségről lemondó eszközeit, s a múlt emlékeinek fölidézésével egy nemesebb világ megtisztító kohójában viszi át lelkünket. A budavári Nagyboldogasszony templomának vagy koronázási templomnak építése is IV. Béla király idejében indul meg, hogy sok változtatás után úgyszólván napjainkban érjen véget. Eredeti bazilikális tervét későbbi épitöje csarnoktemplommal folytatta, mely hazánkban előbb is ismeretes volt; különösen szentélyének kiképzése hatásos, azért, mert alsó ablaksora félköríves, a felső pedig csúcsíves. Mátyás királyunk által épittetett déli tornya most is megvan s az igazságos király nemcsak ezzel, hanem bizonyára egyéb hozzájárulásával is méltán rászolgált arra, hogy a templomot, ha nem teljes joggal is, az ő nevével is nevezik. Restaurált állapotában egyike hazánk legszebb építményeinek. Nagyobb arányú ennél hajdani koronázási templomunk, a pozsonyi székesegyház, melynek külső falai szintén még a XIII. századból valók. E hatalmas falak erős tornyukkal együtt megfelelő kiegészítői voltak a várost védő kőfalnak; a főhajónál szélesebb szentély későbbi keletű, mint a hármas hajócsarnok, melynek boltozata szintén nem egyidejűleg épült a a templom tervének első kidolgozásával. Ugyancsak Pozsonyban a Klarisszák templomának tornya érdemel különös figyelmet, mint az áttört művű karcsú tornyok gyönyörű példája. A templomnak szembetűnő támaszfalai itt is, mint a csúcsíves épületeknél általában, a pillérekre nehezedő boltozat oldalnyomásának ellensúlyozására szolgálnak. A részarányosság szemmeltartásával létesített művészi megoldás pompásan érvényesül a csütörtökhelyi Zápolya-kápolnában,me\y festői fekvésénél fogva is szinte hívja magához a Szepességen át vonaton utazó műértőt. Itt látható nagyon is élesen, hogy a pillérek közeit betöltő fal alig visel terhet, s igy bőséges helyet ad a harmonikus hatást nem rontó, sőt inkább emelő óriási ablakoknak, s szinte kiaknázhatatlanul tág teret a csúcsíves templomot annyira jellemző üvegfestészet és mozaik hatásos alkalmazásának. Ha már a Szepességen vagyunk, ne mulasszuk el a lőcsei Jakab-templom megtekintését, mely legtökéletesebb mintája a csarnokberendezésének A templom még a XIV. századból való, sőt sekrestyéje nem egyéb, mint az egy századdal előbb épült kisebb templomnak a szentélye; díszítései főleg a régiség szempontjából érdekesek és értékesek, bár nem mindenben stílszerűek; gazdag kiképzésű főoltára későbbi keletű. Becses látnivalók ugyanolt a Thurzó-család síremlékei is. Hogy a belső díszítés általában véve mennyire összhangban van főleg ennél az építészeti stílusnál, a szerkezetbeli sajátságokkal, annak igazolására a különösen telvidékünkön sűrűn előfordulók közül a bártfai templom szárnyas oltárát említem meg, mely tizenegyedmagával szolgál az Egyed-templom fényének emelésére. A túlnyomó részben figurális díszítésű oltárral a művész szerencsésen elkerülte azt a kirivó ellentétet, m»ly a festett képek rendetlensége és a templom architektonikus részeinek tökéletessége között oly Sokszor megállapítható s nem egy oltáron oly bántólag hat a szemlélőre. Mielőtt e kor legkiválóbb művészeti emlékének ismertetésére térnék röiden a kassai Sst Mihály kápolnát akarom bemutatni. Sajátszerű példája ez a kápolna a félbemaradt építkezésnek, anélkül azonban, hogy bármit is veszítene ezzel művészeti hatásából. A homlokzat nagy csúcsivü nyílása minden valószínűség szerint a tervezett szentélynek diadalive volt, s minthogy a lakosság időközben nagyobb templom építésére határozta el magát, nem maradt más hátra, mint hogy a szentélyt kápolnának képezze ki az építő, ha nem akarta egészen lebontani. Az épületre utólag tervezett torony oromfalának mellső részét a mester a diadalív gádorfalára, hátsó részét pedig az e célra épített erős hevederre alkalmazta. A homlokzatnak sima falterületét egy rózsaablak és két fülke teszi változatossá. A Szabolcsváriuegyei Tanító Egyesület Kőre. Meghívó. A közép szabolcsi ref. tanító-egyesület április 4-én (szombaton) d. u. 2 órakor Nyíregyházán, a ref. iskola helyiségében közgyűlést tart, melyre a tagok és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. A választmány tagjai a délelőtt folyamán tartandó választmányi gyűlésre is meghivatnak. Kemecse, 1914. március 26. Szabó Antal Délczeg Sándor jegyző. elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó s előterjesztés. 2. Múlt évi gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 3. Választmányi gyűlések jegyzőkönyveinek előterjesztése. 4. Sfabó Gyula ujfehértói ig. tanitó értekezése a helyes irás módszeres tanításáról. 5. Móré Ilona ibrányi tanítónő bírálata a Természetrajz tankönyvről. 6. Németi István ibrányi tanitó értekezése. „A pap és tanitó mnnkatársak" cimü tételről. 7. Szabó Gyula bírálata a IV. oszt. számára irt földrajzról. 8. Király Imre jegyzői állásáról lemondván, helyének betöltése. 9. Oly indítványok tárgyalása, melyek gyűlés előtt legalább egy az nappal elnökséghez beterjesztetnek. Tekintettel a tárgyak fontosságára, kéretnek a tagok a jelzett időben pontosan megjelenni. Egyben felhivatnak a tagdíjjal hátrányban tevők, hogy kötelezettségeiknek a gyűlés idejéig vagy a gyűlés napján feltétlenül eleget tegyenek. (Pénztáros Kovács István, Tiszabercel.) - A legújabb Brassói gyártmányú férfi öltönyökre való kelmék Kreisler Simon utódai cégnél mármegérkeztek. 233—3—1