Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 26. szám

2 26-ik szám JSÍYÍRITIDÉK. 1914. március 29. érzelmeit közgyűlési leg kifejezésre juttatja s midőn megvetését nyilvánítja az orgyilkos tett felett, legőszintébb részvéttel adózik azok emlékének, kik ártatlanul éltüket kellett, hogy áldozzák azért az eszméért és intézményért, melynek éltükben lelkes és munkás hívei voltak. Midőn ily irányú részvét iratát Törvényhatóságunk a gör. kath. magyar püspökség fejéhez juttatja, szívből eredő örömének ad kifejezést a felett, hogy az első sorban az Ő személye és az áltata képviselt uj intézmény ellen irányuló orgyilkos merénylet megkímélte a főpásztor életét s a gondviselés megtartotta őt sértetlenül egyháza s a magyar nemzeti eszme bátor és lelkes harcosául." A vármegye főispánja bejelentette, hogy a legutóbb tartott tőrvényhatósági közgyűlés óta két tevékeny munkás és érdemekben gazdag törvényhatósági bizottsági tag Okolicsányi Menyhért és dr. Leitner András elhunytak, indítványozza, hogy emlékük jegyzőkönyvük lapjain örökittessék meg hátrahagyott özvegyeikhez részvét irat küldessék. Szabolcsvármegye törvényhatósága főispánjának bejelentéséből mély részvéttel értesült Okolicsányi Menyhért és dr. Leitner András bizottsági tagok elhunytáról s emléküket jegyzőkönyvi lapjain megörökíteni s özvegyeikhez részvét iratot küldeni határozott. Szabolcsyármegye tisztviselői és rendszeresített állásban levő alkalmazottai, valamint azok özvegyi árvái nyugdíjintézetének és alapszabályainak megállapítása tárgyában alkotott szabályrendeletet a belügyminiszter leiratának megfelelőleg módosították. Megválasztották a községi jegyzők illetményei szabályozásáról szóló törvény értelmében alakítandó becslő bizottságok tagjait. Fejér Imre tiszti főügyész és dr. Szesztay Zoltán tb. tiszti főügyész megválasztásukat köz.vetlen előzőleg eltöltött ügyvédi gyakorlati idejükből 5—5 évet nyugdíjjogosultságokba beszámították. Ujfehértó község képviselőtestületének 35000 korona kölcsön felvétele tárgyában hozott határozatát jóváhagyták. Dohánytermelők figyelmébe. Dohányvédő mollinó legolcsóbb árban szerezhető be Kreisler Simon ntódai szőnyeg és divatáru cégnél Nyíregyházán, Takarékpalota. Nem tudom, hogy az én megbánásom, vagy a te szemrehányásod nagyobb-é, én régi házi íróasztalom, csak azt látom bizony hogy kimentél a divatból, és azt érezem, hogy neked is van okod elmélkedni az én rajtam végbement változáson . . . Mind a ketten vesztettünk: vesztettünk sokat a reményünkből, vesztettünk az értékünkből és vesztettünk sokat, huszonnnyolc évet az életünkből . . . Azóta a te mestered is meghalt, aki téged fabrikált! Az én pályatarsaim közül is sokan kidőltek az élet küzdelmében. Az én te melletted folytatott mesterségem is megváltozott. A mesterségen levők száma is megszaporodott . . . minden, de minden megváltozott azalatt a 28 esztendő alatt, még az igazság is! Egy azonban megmaradt. A kötelességérzetünk. Én nem feledkeztem el erről soha, ne feledkezzél hát te sem régi íróasztalom. Neked a kötelességed diktálja, hogy aki melléd vágyakozik, annak helyet és alkalmat adjál a szellemi munkálkodásra, annak kötelessége pedig aki melléd ül, hogy teljesítse hivatását, szántson tovább, rakja a betűket, tegye másokkal is ösmerhetővé, felhasználhatóvá eszméit és gondolatait amig bírja, mert hát a dolog ugy van, hogy aki megszokta a munkát, ha nyugalomba küldik is, dolgozik, ha egyebet nem, hát felkelti maga és mások okulására a visszaemlékezéseket és találgattatja az emberekkel, mit érez az iró ember, aki 28 év után először kerül vissza elhagyott házi Íróasztalához! K. I. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete március havi rendes közgyűlését pénteken délután tartotta meg a távollevő polgármester helyett Balla Jenő főjegyző, mint helyettes polgármester elnöklete mellett. A közgyűlésen elég szép számmal jelentek meg a képviselőtestület tagjai, ámbár a 21 pontból álló tárgysorozat magában véve nem igen volt alkalmas az érdeklődés fölkeltésére, mivelhogy alig akad közte valamelyes érdemleges dolog. A gyűlés megnyitása után elnöklő helyettes polgármester megemlékezett a Kovács István kir. törvényszéki elnök nyugalomba vonulása alkalmából őt ért kitüntetésről. A közgyűlés örömmel vett tudomást az egyik régi és buzgó tagjának kitüntetéséről. Tudomásul vétetik. A tárgysorozat sorrendjében szó nélkül vették tudomásul a vármegye közigazgatási bizottságának a községi polgári fiuskola költségvetését, az ovodák költségvetését es a polgári leányiskolában egy uj segedtanitói állás rendszeresítését jóváhagyó határozatait. Úgyszintén tudomásul vették a MÁV. uj elnök-igazgatójának, Tolnay Kornélnak a képviselőtestület nevében hozzá intézett üdvözlő iratért küjdött köszönetét. Uj orvosi állások. Az ügyvezető orvos előterjesztést tett az egészségügyi bizottsághoz az iránt, hogy a tanyák közegészségügyének hathatósabb ellenőrzése érdekében külön tanyai orvosi állás szerveztessék, mig a városi orvosok kizárólag a város belső területén teljesítsék az orvosi tennivalókat. Az egészségügyi bizottság azonban ugy találta, hogy a jelenleg három orvos által teljesített tanyai szolgálat ellátására egy külön tanyai orvos nem lesz elegendő; miért is két tanyai orvosi állás szervezését tartja szükségesnek. A közgyűlés nem foglalkozott érdemlegesen a kérelemmel, hanem kiadta azt a szervezkedési szabályrendelet átdolgozására kiküldött bizottságnak. Szabadságok, helyettesítések. Tuláts István árvaszéki ülnök részére betegsége miatt 3 havi szabadságot engedélyeztek április 1-től kezdődőleg. Helyetteséül Moesz Béla 1-ső aljegyzőt, ennek helyére dr. Bencs Kálmán Il-od aljegyzőt s ennek helyére dr. Garay Kálmán közigazg. gyakornokot helyette sitették. Ezzel, illetőleg a Kovács Kálmán volt közvágóhidi állatorvost több mint egy evig helyettesítő Kondráos Ágost állatorvos kérelmével kapcsolatban a közgyűlés kimondotta, hogy a három hónapon tul terjedő helyettesítések esetén a helyettest, ha a saját munkaköre alól fölmentetik, a helyettesitett állás javadalma illeti meg, ha pedig a saját tennivalóit is ellátja, a másik állás javadalmának a fele külön megilleti a három hónapon tuli időre. Személyi pótlék, vagy címváltoztatás ? A közig, tanácsnok, mint a katonaügyosztály fönöke, még a legutóbbi részleges tisztújítás előtt előterjesztést tett a képviselőtestülethez, hogy a Krska Gyula által betöltött segédnyilvántartói állás a X-ik fizetési osztályba tartozó nyilvántartói állásra alakittassék át. Akkor a szakosztályok azt mondották, hogy a kérelem érdemleges elbírálása halasztassék a választások utánra. Most aztán, mivel Krska Gyula a választáson az irattárnoki állásra kisebbségben maradt, a szakosztályok azt a javaslatot terjesztették a képviselőtestület elé, hogy az állás cime és jellege csak maradjon meg, ellenben részére 400 korona személyi pótlék szavaztassék meg. A közgyűlésen többen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a személyi pótlék megszavazása precedens lenne mások számára, miért is azt indítványozták, hogy a kérdés adassék ki a szervezkedési bizottságnak javaslattétel végett az állás jellegének megváltoztatására. A közgyűlés többsége ezt az álláspontot tette magáévá, vagyis ez a kérdés a szervezkedési szabályrendelet átdolgozásával a mult évben foglalkozott bizottság elé kerül. A többi tárgyak. A többi tárgyakkal aztán egy-kettőre végzett a közgyűlés. Susztek Pál nyugalmazott adótisztnek 200 korona lakásbér-nyugdijat szavaztak meg; elfogadták a polgári leányiskola 1914 évi költségvetését; kiosztották a Nikelszkyféle alapítvány kamatait; engedélyt adtak a Fűszer- és Gyarmatáru részvénytársaságnak, hogy üzlete előtt a járda és kocsiút burkolat közötti utcarészt kiburkoltathassa a saját költségén ; dr. Saáry Sándor orvosnak 4 heti szabadságidőt engedélyeztek; s a szokásos illetőségi ügyek után a közgyűlés már 4 óra előtt véget ért. Az építőművészet fejlődése hazánkban. — Szabad liceumi előadás. — Irta : Dr. Vietőrisz József. A művészet a szép megtestesitése; annak a szépnek, amelynek kimeríthetetlen örök forrása a természet. A forma és szin a szobrásznak és festőnek, a hang és ritmus a zenésznek és költőnek utánzásra alkalmas kész tárgya s mennél sikerültebb az utánzat., annál közelebb jut az emberi munka a művészeti alkotáshoz. Egészen más és jóval nehezebb az építőművész helyzete, mert nincs egyéb mintája és útbaigazítója, mint a lelkében élő ideál, eszme, amelyet még a célszerűség és logikusság követelményeivel is összhangba kell hoznia. A többi művészet lehet művészet önmagáért, az építőművészet elválhatatlan kapcsolatban van a gyakorlatiassággal, Epitenie korábban kellett az embernek, mint szépérzékét kielégítenie; de a legrégibb időkből se tudunk rámutatni oly építményre, amely, ha még oly kezdetleges formában is, mellőzte volna a tetszetősséget. Innen van, hogy az építőművészet mindig, néha túlságosan is, igénybevette hatás céljából azokat az eszközöket, melyekkel a festő meg a szobrász dolgozik. Az a mód, amellyel az építőművész a maga feladatát megoldani igyekszik, az építőművészet stílusa. A feladat a megkívánt méretű tér elzárása, ez elzárás célszerűségének fokozása a stílus fejlődése. Maga a fejlődés a lényegben meglehetősen szükkörü, a formákban azonban korlátlan s a stilus története bizonyos fejlődés elérése után nem egyéb, mint a művészet régi elemeinek ismétlése, Példának elég annyit fölemlítenem, hogy a fejlődés három főfokozata annak a problémának megoldásán alapul, vájjon egyenes vonal, félkörű ív vagy csúcsiv-e a tér felülről való elzárásának, hogy úgymondjam, kiinduló pontja. E mellett minden egyéb szerkesztésbeli feladat részletkérdésnek tekinthető. Célomhoz képest nem annyira e szakszerű és különleges ismereteket megkövetelő építészeti technikára, mint inkább az esztétikai hatás okaira és eszközeire akarok kiterjeszkedni. Még ezt a keretet is szűkebbre szabom annyiban, hogy jellemző példákon azt mutatom be, milyen építőművészeti stílusok honosodtak meg s milyen volt azok fejlődése hazánkban. A kérdés iránt közelebbről érdeklődők figyelmét általános tájékoztatás céljából Divald Károlynak „A művészetek történetében" és Lyka Károlynak „A műveltség könyvtárában" megjelent értekezéseire hivom fel, melyeket előadásom vezérfonalául használtam. *