Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-26 / 25. szám

4 25-ik szam. JSÍYÍR¥IDÉK 1914. március 26 Dr. Vietórisz előadását a művészetek rövid találó vázolásával vezette be. Minden művészet, kivéve az épitőmüvészetet, a természetet utánozza a művész lelkén keresztül és egyedüli célja hangulatkeltés, gyönyörködtetés. Nem igy az építőművészet! Itt kezdettől fogva gyakorlati célok vezették az embert, azonban a gyakorlati feladat mellett már korán teret adott a szépnek. Ezen általános bevezetés után, mely világos rövidséggel magyarázta meg az epyes művészetek lényegét és különbségét, rátért, hogy a magyarországi épitőmű/észét jelentős emlékeit mutassa be szóval és képekben. A rámái uralom korából az aquincumi körszinház romjai maradtak fent; a máig is fentálló kőfalak csak méreteiket tekintve különböznek a nagyszerű római amfiteátrumoktól. — A rómii uralom után csak a nyugati kultúrával együtt jelennek meg az ó-keresztyén stílus komoly egyszerű templomai Magyarországon. Szt. István építette templomok közül csak a pécsi székesegyházat sikerült restaurálni, amely erősen megváltozott ^alakjában négy hatalmas tornyával, még mindig büszke példája a magyaros ó-keresztyén stílusnak. Ezt az építészeti irányt csakhamar felváltotta nálunk a románstíl, melynek legnagyszerűbb emléke nálunk, a külföldön is jól ismert jákitemplom. (két kitűnő képben mutatta be az előadó.) A csúcsíves építészet remekei a budai koronázó templom és kassai dóm, melyeknek történetét, építészeti sajátságait mély szakértelemmel és megkapó világossággal magyarázta meg. Mátyás király uralkodásával bejövő renaissance-stilusnak szintén pompás képeiben gyönyörködhettünk. Itt az építészet már nemcsak templomok építésére szorítkozik, hanem vi ági epületekben is jeleseket alkotott, igy a bártíai városháza, a zborói Rákóczi-kastély, az eperjesi Rikóczi-ház stb. Az előadó egy műemléknél sem mulasztja el, hogy építészeti jellegük mellett históriai jelentőségüket, érdekességüket kiemelje. Különösen színesen irta la azt a hangulatot, amelyet ilyen nagyszerűbb épületek a szemlélő lelkére gyakorolnak ; itt föl-fölcsillant a költő előadó ; és ez vonzóan egyéni hangulatot adott az egész előadásnak. A renaissance-épitészet után a barokknak láttuk néhány főképviselőjét; a jászóvári premontiai-templomot, a Bakócz-kápolna oltárát, a budai királyi várat és néhány főúri kastélyt. — A XIX. században az építészet nem alkot új stilust, hanem csak a régieket utánozza. Az ó-klasszikus stilus hatása alatt épült föl a méltóságosan komoly Nemzeti Muzeum, Műcsarnok; renaissance épület az Akadémia és a csúcsíves építészet modern példája a hatalmas, szélesen elterülő, mégis hosszú parlament. Befejezésében a kezdődő u. n. modern magyar-stílus pár kitűnő példáját mutatta be. Ezen új magyar építészeti iránynak legkiválóbb mestere Lechner Ödön, akinek főműveiben: az Iparművészeti Muzeumban, a postatakarék palotájában és a kecskeméti városházában az eredeti felfogás mellett az erősen magyar jelleg az uralkodó. Még egyszer átgondolva dr. Vietórisz József kiválóan sikerült előadását, különösen három dologért kell köszönetet mondanunk az előadónak: először, hogy nagy terjedelmű tárgyát oly tanulságos és világos tömörséggel foglalta egybe: sokat mondott, de semmi fölöslegeset ; másodszor kellemes előadásáért, mely nem hagyott egy szótagot sem értelmetlenül elveszni; harmadszor azért a gondosságért, mellyel a vetítendő képeket kiválogatta. Az előadás közlését lapunk legközelebbi számában kezdjük meg. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 27-ik napján pénteken délután 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának a községi polgári fiúiskola 1914. évi költségvetést jóváhagyó határozata. 2. Ugyanaz a községi óvodák 1914. évi költségvetéseire vonatkozólag. 3 Ugyanaz a polgári leányiskolánál szervezeit uj segédtanítói állásra vonatkozólag. 4. Tolnay Kornél, a máv. uj igazgatósági elnökének köszönő irata a hozzá intézett üdvözletért. 5. Az egészségügyi bizottság javaslata uj tanyai-orvosi állás szervezése iránt. 6. Tuláts István árvaszéki ülnök kérelme 3 havi szabadság iránt és intézkedés a helyettesítés tárgyában. 7. Kondráts Ágost városi állatorvos kérelme a Kovács Kálmán volt közvágóhidi állatorvos helyettesitéseért dijjazása iránt. 8. A szakosztályok javaslata Krska Gyula segédnyilvántartó részére személyi pótlék megszavazása iránt. 9. Susztek Pál nyugalmazott adótiszt kérelme lakbérnyugdij iránt. 10. Á községi polgári leányiskola 1914. évi költségvetése. 11. A községi iskolaszék előterjesztése az ovodai dajkatartási általányok fölemelése iránt. 12. Á Nikelszky Simuel-féle alapítvány kamatainak odaítélése 13. Az Állami Altisztek és Szolgák Országos Szövetségének kérelme anyagi támogatás iránt. 14. A Fűszer és Gyarmatáru r. t. kérelme üzlethelyisége előtt burkulat létesítésének engedélyezése iránt. 15. A Vécsey-utcai lakosok kérelme járda létesítése iránt. 16. A Nyár-utcán létesítendő gyalogjárda költségei lek fizetési módozataira vonatkozó javaslat. 17. A Bethlen-utcán egy uj átjáró-burkolat létesítése. 18. Oltványi Ödön adóügyi tanácsos bejelentése pénzintézeti felügyelő bizottsági taggá történt megválasztásáról. 19. Dr. Saáry Sándor városi orvos kérelme 4 heti szabadság engedélyezése iránt. 20. A városi adópénztár megvizsgálásáról fölvett jegyzőkönyv. 21. Kmetzó Károly, Pongó Dezső, Bancz Katalin és Gizella illetőségi ügye. Esetleg más tárgyak. Küldöttség Miklossy püspökhöz. Amint köztudomásúvá vált, hogy Miklóssy István püspök a hajdudorogi magyar görög katholikus püspökség székhelyéül Nyíregyházát választotta, az általános öröm spontán megnyilatkozásaként mozgalom indult meg Nyíregyháza város polgársága körében, hogy a püspök ur Őméltóságát ezért a város történetében korszakot jelentő elhatározásáért vallás és társadalmi állás szerinti külömbség nélkül küldöttségileg üdvözölje. A küldöttség szervezése céljából a nyíregyházi ipartestület érdemes vezetői az ipartestület helyiségében f. évi március hó 22. napjának d. u. 3 órájíra értekezletet hivlak össze. Az értekezleten, melyen a város egész társadalma képviselve volt, a jelenvoltak felkérése folytán Kovács István, kúriai biró elnökölt, a jegyzőkönyvet pedig dr. Lukács Tihamér ügyvéd vezette. A püspöki székhely kérdésének" történetét és a székhely idehelyezésének nagy jelentőségét Trak Géza városi tanácsos ismertette s indítványozta, hogy a püspök mai nemes elhatározásáért a város polgársága küldöttségileg üdvözölje. Az indítvány tárgyában számos felszólalás történt s a felszólalók egytől-egyig a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel az indítvány mellett foglaltak állást, melyet ennélfogva az elnök az értekezlet egyhangú határozataként enunciált. Elhatározta végül az értekezlet, hogy a küldöttség szervezési munkáinak megkönnyítése céljából önkéntes jelentkezőkből egy szükebbkörü bizottságot alakit, melynek tagjainál a küldöttségben résztvenni akarók jelentkezhetnek. Az emiitett bizottság tagjai lettek többek között: Kéry József gyárigazgató, Széchényi u. 36. sz., Szelessy József szabó m., Széchenyi tér 4. sz., Ruzsonyi Pál sportkereskedő, Luther utca 3. sz., Tóth György, iskolaigazgató, Bethlen-utca, Orsovszky Gyula, iskola-igazgató, Bethlen-u. 4. sz., Zomborszky Dániel szabó m. Kissuth-u. 42. sz., Lukács Tihamér, ügyvéd, Kálvin-tér 4. sz., Mótyvay János ipartestületi jegyző, városháza, Trak Géza, városi tanácsos, városháza, stb. stb. A küldöttségben résztvenni óhajtók a helyi lapok szerkesztőségeiben is jelentkezhetnek. Az előreláthatólag több százfőből álló küldöttség — értesülésünk szériát — a jövő hét első napjainak valamelyikén, különvonaton fog Debreczenbe, a püspök úr ez időszerinti lakóhelyére utazni. ÚJDONSÁGOK. f^íT Mai számunk 8 oldal. Teisífora 139. szam Az uj gör. kath. magfar püspökség végleges székhelye Nyíregyháza lesz. A Magyar Curier jelenti, hogy a m. kir. mmisterelnökséggel szómhaton folytatott tanácskozás ered' ménye az, hogy az uj gör. kath. magyar püspökség végleges székhelye Nyíregyháza lesz. A tanácskozáson mint lapunk előző számába n jelen tettük: gr ót Tisz a István ministeielnök, dr. Jankovich Béla és Sándor János miniszterek, dr. Csernoch János hercegprímás és Miklóssy István püspök vettek részt. — Megbízatás. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter a kisvárdai állami főgimnázium építkezésének ellenőrzésével Hoffman Sándort, a nyiregyházi államépitészeti hivatal mérnökét, bízta meg. — A szabad líceum legközelebbi előadása f. hó 26-án csütörtökön délután 6 órakor lesz a főgimnázium dísztermében. Előadó: dr. Járossy Sándor; az előadás tárgya: Dalmáczia számos vetített képpel. Belépődíj és jegy nincs. Az előadás bizonyára élvezetes is, tanulságos is lesz, ezért szívesen hívjuk fel rá olvasóink figyelmét. — Megnyílik a debreceni egyetem, A debreceni egyetem tanszékeire meghirdették a pályázatokat s annak eredményéről a budapesti és kolozsvári egyetem tanáraiból alakult vegyes bizottság határozata alapján fog a kultuszminisztérium dönteni. Az egyetemnek szeptemberben a theologiai, jogi és bölcsészeti fakultása nyílik meg, az orvosi kar pedig egy évvel később 1915-ben. — Az 1914. évi fősorozás. A munkácsi és szatmárnémeti cs. és kir. hadkiegészítő parancsnokság tegnap küldte meg a vármegye alispánjának az 1914. évi fősorozás utazási és működési tervét hozzájárulás végett. E szerint a fősorozás vármegyénkben a következő sorrendben lesz megtartva : a dadai alsó járásban Tiszalökön május hó 15., 16., 18., 19. és 20 án, a dadai felső járásban Gáván május hó 22., 23 és 25 én, Nyíregyházán május hó 27., 28., 29 és 30-án, a bogdányi járásra nézve Nyíregyházán junius hó 2,, 3., 4., 5. és 6-án, a kisvárdai járásban Kisvárdán junius hó 8., 9., 10. és 12 én, a tiszai járásban junius hó 15., 16. és 17-én, a nyirbaktai járásban Nyirbaktán május hó 12., 13. és 14-én, a nyírbátori járásban Nyírbátorban május hó 16 , 18., 19. és 20-án, a nagykállói járásban május hó 22., 23., 25. és 26-án, a ligetaljai járásban Nyiracsádon május hó 22., 23 , 25. és 26-án. — Ábrányi Euiíl visszalépet a debreceni színháztól. A debreceni színház pályázat sorsa ugy látszik, hamarosan nem fog eldőlni: ifjabb Ábrányi Emil, a ki nagy reménnyel eltelve ajánlkozott a színház vezetésére, a színügyi bizottságnál tapasztalt huzavona miatt visszavonta pályázatát. Erről levélben értesítette Kovács József polgármestert. A színházra most hir szerint Krecsányi Ignác buda-temesvári igazgató reflektál, a ki legközelebb megteszi ajánlatát a városnak.