Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-26 / 25. szám
244 22-ik szám. JNEyÍRyIDÉE. 1914. március 15. város közönségének? Ismerjük-e öreg fáit, tiszta levegőjét, gondos utait, mindmegannyi jóbarátunkat ? Fölkeressük-e pihenés, üdülés céljából? Alig tévedünk, ha azt hisszük, hogy más látogatója ritkán akad, mint a szőlő villáinak lakói. Ámbár az is igaz, hogy ezek annál hálásabbak e minden orvosságnál becse sebb klimatikus hely iránt. „Budapest barátai" cimen már alakult olyan Társaság, mely a főváros fejlesztését, felvirágoztatását, s különösen kellemessé és otthonossá tételét tűzte ki feladatául; a mi erdőnknek vannak ugyan hivatalos és lelkes pártfogói, kik elszigetelt törekvésükkel tenyerükön is hordozzák, de nincsenek nagyszámú barátai, kik a legszélesebb körben a legmelegebb szeretettel karolnák fel. Gazdag örökségül hagyták ránk őseink; mi azonban inkább kamataiban, mint üdvös hatásában keressük az áldást. Hát hiszen igaz, hogy nálunk úgyszólván minden udvaron van kisebb nagyobb kert s igy könnyen elhitetjük magunkkal, hogy ez pótolja az erdőt; viszont azonban kétségtelen, hogy az erdő kielégítő, megnyugtató, erősitő hatásával semmikép nem versenyezhet a város nyári levegője. Szóval ne dicsérjük az erdőt, mert nem szorul rá, hanem keressük fel, és pedig mennél gyakrabban, mert rászorulunk mi. Annyira rászorulunk, hogy ha nem volna, a legnagyobb áldozattal is meg kellene teremtenünk. Áldozatot a Sóstóra hoztunk, talán nagyobbat is, hogy sem jövedelmezőnek tekinthetnők ezt a befektetésünket. Hiba lenne azonban ezt a létesítményünket is tisztán a haszonhajtás mérlegére állítanunk. Mi reméljük, hogy gondos vezetéssel majd csak megjön a várt idegenforgalom is; de még ennek elmaradása sem gátol meg bennünket ama meggyőződésünk kifejezésében, hogy a Sóstóra köztisztasági és közegészségügyi szempontból ma és mindenkor végtelen nagy szükségünk van. Ha már a város megtette a maga kötelességét, mikor nem kimélte a költséget fürdőnk használhatóvá tételében, s ha a vasút vezetősége is folyton azon iparkodik, hogy megkönnyítse annak megközelítését: most már rajtunk, a fogyasztó közönségen a sor, hogy helyiségei ne maradjanak üresen s eleven élet képét nyújtsa a jobb sorsra érdemes kis telep. Hiszen immár attól sem lehet tartanunk, hogy a szünidei gyermektelep közelsége ragály esetén veszedelmet rejt magában; az elhelyezés szerencsés megoldása s az elővigyázati rendszabályok kétségtelen megtartása fölöslegessé teszi ezt az aggodalmat. Nem tudjuk, bevált-e Sóstónkon a közösfürdő létesítése; eddigi árszabása nem igen volt alkalmas arra, hogy ép azokat csábítsa tömeges használatra, akik számára épült. Ha egyáltalán nem lehet megvalósítani azt az ideális óhajtást, hogy ingyen-népfürdő legyen, legalább árainak erős mérséklésével kellene e fontos közérdeket szolgálnia. Magától nem fog föllendülni a fürdő; a nagy verseny elhomályosítja a közmondás igazságát, hogy a jó bornak nem kell cégér. Ellenkezőleg mindannyian élő reklámjai legyünk a Sóstónak; mert biztosra vehetjük, hogy amit eleinte csak kötelességből teszünk meg, később nélkülözhetetlen kedvtelésből fogjuk folytatni. Szóval: dicsérjük a Sóstót, mert rászorul, s keressük fel mennél gyakrabban, mert magunknak is, városunknak is szolgálunk vele! A. Dohánytermelők figyelmébe. Dohányvédő mollinó legolcsóbb árban szerezhető be Kreisler Simon utódai szőnyeg és divatáru cégnél Nyíregyházán, Takarékpalota. Dr. Leffler Béla könyvei. Svédországban. Egy kicsi, 75 oldalas könyvecske nyitja meg előttünk az Éjféli Nap egyik országának látképét. A ki szeret utazni és tájékoztatót kíván, — a ki az építészeti remekek és stílusok iránt viseltetik előszeretettel, — a ki a népélet iránt érdeklődik, — a ki az északi népek kultur fokát keresi, — a kit a birtokviszonyok, gazdasági körülmények kérdései izgatnak : azok mind kielégítést nyernek ebben a meleg szeretettel irott könyvecskében.; Valósággal megdöbbent minket annak megismerése, hogy az a nép. mely igazán nehéz munkával, a mienkhez kép?st zordabb éghajlat alatt keresi kenyerét, — mily óriási haladást tanusit az iskolák ügyében. A főváros 28,400 iskolás gyermekéből minden 33 tanulóra jut egy tanitó, ezen kivül minden iskolába járnak a segédtanítók, a tanítóképzők végzett növendekei is járnak az iskolákha. Az iskolák, — még a falusi iskolák is — fürdőszobákkal vannak ellátva. A népiskolákban gyalupadok és varrógépek állanak a fiuk és leányok rendelkezésére. Mindenütt tisztaság. A parasztházak kertben, — virággal ablakukban. A szobákban biblia és újság, kis könyvtár a parasztszobákban. A lelkész a falu atyja, jegyzője, jogtanácsosa, korcsma nincs. Elolvasván ezt a csodás világot feltáró könyvet, —• búsan hajtjuk le fejünket, és arra gondolunk, hogy a búzával bőven termő áldott földön — 100 és 100 iskola évenként számol be — rozoga volta miatt, — hogy ÍU millió gyermek nem talál iskolára, hogy 75—80 gyermek jut egy tanítóra, néha több is. Ez a könyv gyönyörűséget okoz, mig olvassuk — és szégyenérzetet kelt, ha letesszük. Kapható lapunk nyomdájában és Szántó Ernő könyvkereskedésében. Ára : eredeti svéd fölvételekkel 1 kor., képek nélkül 70 fillér. nyének meghonosítása s az iskolai klinikák felállítása. Az iskolai hatóságnak időnként az összes tanulókat meg kell vizsgálni, az iskolaorvosok és testvérek utján. Sőt, ha rájön hogy egy-egy tanuló nem lesz kellőképen táplálva, akkor kötelessége a gyermeket az iskolaadóból ellátni. Vagy a hol az iskola hatóság rájön, hogy a gyermek hiányosan van öltözve, vagy közvetlen környezete veszélyeztető, pl. szülei iszákosok, ott a gyermeket internátusba küldik, vagy máshol helyezik el. Igy van ez Angliában, hol ma már több, mint 100,000 gyermeket látnak el eképen. Sőt az iskolaszéknek joga van a szülőket erkölcstelen életmódjuk, vagy iszákosságuk miatt tőrvényesen meg is támadni, ba életmódjuk gyermekeik otthonát büntanyává teszi. A gyermeknyomoruság nagy részének nem annyira a szülők könnyelműsége, vagy kegyetlensége az oka, hanem a csekély jövedelem, mely nem elegendő a kellő táplálkozás, ruházkodás fedezésére. Ha minden dolgozni akarónak munkája volna, kellő jövedelemmel ugy táplálék és gondozáshiány miatt nem volna annyi betegség s minden háztartás maga gondoskodhatna gyermekeiről és betegeiről. Hazánk földje nem arra lett teremtve, hogy vagyont és méltóságot adjon egy bizonyos kasztnak, hanem arra van hivatva, hogy valamennyi fiának a jólétét szolgálja. S valóban a sociális kérdésnek az a magva, hogy a nép zömének jobblétett teremtsen s megélhetésük feltételeit megkönnyítse. Célja: a productiv esz • közök államosítása, a munka tervszerű organisátiója, a productio szigorú szabályozása, nemcsak az általános jólét előmozdítása, hanem a munkaidő megrövidítése is. A sociális állam gondoskodni fog a munkaadásról, továbbképzőiskolákat állit fel, a hol az uj gépek feltalálása miatt háttérbe szorított munkások továbbképzést nyernek mindaddig, mig ismét munkát kapnak. A munkásokat egész életükre biztosítják, a betegség és munkaképtelenség ellen, a betegsegélyző egyesületek. A biztosítást általánossá és kötelezővé kell tenui, mert ez nemcsak személyes előrelátás, hanem önuralomra, takarékosságra nevel s a jelen alárendelése a jövőnek. Hollandia, Dánia, Norvégia, Németország, Franciaország s csaknem minden belga városban elterjedt a genti systéma. És munkásegyesületeket vagy joly szervezeteket subventionál, melyek a munkanélkülieket támogatják. Ezek viselik a felelősséget munkanélküli tagjaikért, eldöntik, hogy az illető munkás elfogadja-e a kínálkozó állást, vagy sem, megfigyeli a szimulánsokat, megszabja az adományok mennyiségét, kifizeti a várakozókat s felelősséget vállal a a biztosítottal erkölcsi és anyagi jólétéért. Mindez, állami beavatkozás nélkül történik ! Ugyanez az intézmény gondoskodik a betegekről is. Kezelést nyernek otthon, vagy intézetben, hogy ismét productiv polgárai lehessenek az államnak. Tartós betegség, vagy invaliditás után pedig nyugdijat kapnak. Németországban az elberfeldi systémi van elterjedve. Itt a szegényhatóság embereivel felkeresi, a nyomorgókat, hogy viszonyaikat megismerje. Az önként segitő igy szomszédja, polgártársa, barátja a szegénynek, ki igyekszik is őt a legjobb tanácscsal ellátni. Egyébként a segitő tagja a szegényhatóságnak eseteit bejegyzi a nyilványos jegyzőkönybe, a pénzkiosztásoknál felügyel s működése a hatóság felügyelete alatt áll. Ennek a rendszernek nagy hátránya azon ban, hogy már csak az elszegényedett családokat támogatja, de a szegénységet megakadályozni nem tudja. A német szegényü*y, igy különösen házi segítség, melytől a szegényházak teljesen függetlenek. A szegényügy állami és privát gondoskodásának együtthatása legtökéletesebb Angliában. Itt a nagyvárosokban egyesítve vannak, a tiszteletbeli és hivatalos jótékonysági intezmények. Nagy tömege van a házi ápolókat s anyákat nevelő iskoláknak, sanatoriumoknak, lábbadosó betegeknek szolgáló otthonoknak, melyeket mind magánadakozások tartanak fenn. A tanügyi bizottság fennhatósága alatt, a gyermekvédelem mindenféle variatióját megtaláljuk igy : nyaraló Saját gyártmányú GUMMI főraktár! béleli bőrkeztyűk SÍSS 2 korona 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók BArs kez tV ü> íüz ő" é s kötszergyárában ^Nyíregyházán, öiusnu^rgl ^UXa^l kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.
