Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-15 / 22. szám

24-ik szám. JSÍYÍRVIDÉK. 1914. március 22. 215 CSARNOK. A természettudományi világnézet. A szabadságért, a jólétért és kulturáért rajongó tömegeknek, a dolgozó és munkából élő társadalmi osztályoknak mindenkor a legerősebb fegyvertársa: a modern természettudomány. A socialis és gazdasági törekvések ép ugy a fejlődés természettudományi törvénye alá tartoznak, mint a gondolat szabad érvényesülésének harca. Az ipar és természettudomány jegyében halt el a mult század, ebben ébred az uj, a jelen. Természettudományon épült a mai kultura s az ipar sem más, mint annak alkalmazása. A szabad vizsgálódás, a kutatás uj fogalmadat, más világszemléletet, tisztultabb, reálisabb célokat hozott felszínre, amelyeket azonban a siető és ideges kor fáradt, mindent elfogadó, felületes munkása nem vizsgálhat behatóan s igy azokról vagy azok törekvéseiről legtöbbször téves fogalmakat szerez magának, mert a komoly tanulmányozáshoz ideje nincs s igy, hogy műveltséget, sokoldalúságot színlelhessen, arra hallgat, akitől azt a legtetszetősebb vagy érdekeinek legmegfelelőbb formában kapja. Hány ember van, aki a legnagyobb kőnynyedséggel, szinte lenéző mosolylyal tudja elintézni a legnagyobb problémákat, aki meggyőződés nélkül a világ legtermészetesebb hangján felel a kérdezősködőnek: „Ugy van kérem, ki beszél ma mái Darwinról?" vagy: „Hát Uram ön még hisz ilyen mesékben ?" A rohanó liberalizmus és a görcsösen ka paszkodó reakció közötti ellentét, jobban mondva a két irányzat elkeseredett harca morzsolja össze a felületes, gondolkozni nem szerető, de azért örökké, szinte idegesen tevékeny ember minden önállóságát. Meggyőződés nélkül ahhoz csatlakozik, akié a hatalom, azt a tant hirdeti tele tüdővel, amely érdekeinek jobban megfelel. Az „Igazság" a mult időkből ránk maradt értéktelen zálogtárgy — aminek kiváltása haszontalan, sőt káros teher volna. A mai kor teremti meg az igazság és tekintély lehetetlen ellentétét. E két fogalom harca kisért ma is mindenben tudományban, társadalomban egyaránt. S ott, ahol a tekintély szava nem elég érv az igazság kutatókkal "szemben, ott előkerül a fegyvertárból a legerősebb fegyver az „istentagadás" vádja. És a felületes, gondolkozni nem szerető ember átveszi a vádat és néma borzongással tekint a természettudósokra s mindazokra, akik parányi erejükkel azok megértésére, helyes felfogására törekednek. Mintha nem a természettudósoknak volna a legtisztább felfogása a végső Okról, az örök Létezőről?! A természettudomány örökké ezt keresi s éppen e kutatásban ütközött össze a dogma hivatalos világnézetével. Mert mi is a mai világnézet ? 8 * (Idő: több száz év a XVI. sz. előtt.) A filozófusok ezt a korszakot a patrisztika és skolasztika korszakának nevezik. A nagy mindenség középpontjában úszik egy test, a siralomvölgy, minden bűnnek és szenvedésnek tanyája. Az elátkozott hely körül kering a nagy mindenség, a mérhetetlen testek óriási tömege nagy gyorsasággal, hódolatteliesen, szolgai alázattal, A világegyetem középpontján az Isten képmására teremtett, a bűnös, a vezeklő ember az Ur, Ő a teremtés koronája. Ö a teremtés szerint a Föld ura — s mégis csak vezekel a földön s néma alázattal, gyáván jár roppant birodalmán. A teremtés koronája, mint aszkéta a pusztába menekül, vagy kolostorba zárkózik s a kőnnyenhivő, neveletlen néptömeg a legdurvább babonába rohan. A fáradt, az ijedt, a rajongó és lázas ember szeme a ködön tul a misztikust, az örökké valóságost, a végső Létezőt kutatja; panaszkodó, imádkozó és suttogó ajka könyörületért, bocsánatért esedezik. Most sivatag a föld, amelyen élünk és boszorkányok erejétől fél a nép. Azé a hatalom, ki az ördögöt űzi; azé a dicsőség, ki boszorkányt éget. És az állat-ember kicsi ködös lelke fél a véletlen Jótól, mert a dogma megölője a megismerésnek és gondolkodásnak. A középkor sötétsége a lemondás leplét boritja a szegény eltévelyedt lelkekre. „Igy készültek az embertömegek arra a legmagasztosabbra, amire kilátást nyújtottak: az örök életre, távol a bűnös világtól.... A cél, egy olyan világ, ahol nincs éhség, nincs szegénység, nincs ur, nincs szolga." Mint a beotiaiak, az emberek nem ettek, nem ittak, hanem várták a halált. És ebbe az alázatba, ebbe a nyöszörgő, halált és túlvilágot vágyódó érzésbe beleszól a hivatalos világnézet gőgös őrjöngése: a nagy mindenség közepén áll a Föld és az ember a teremtés koronája. A geocentrikus és antropocentrikus világfelfogás borit e sötét korra szemfedőt. * (Változik a szin.) Uj kép tárul elénk. Mint mikor a hosszú téli sötétség után először éri az embert a nap üditő sugara, az emberiség is a középkor sötétsége után táguló mellel tekint fel a csillagos égre és felvidult lélekkel szemléli az élő természetet. Az emberiség, az agyonsanyargatott és aszkéta ember öntudatos életet kezd élni. Az ember tudatára ébred erejének és célt keres már ezen a földön. Egy uj kérdés áll a cselekvő ember útjába : miért ? ! Miért?! És a kételkedéssel megindul a kutatás és kísérletezés és evvel uj korszak kezdődik az emberiség történelmében. Amikor a gondolkodó ember a legelső kísérletét végzi, levonul az élet színpadjáról a széles néprétegek életképes erőit lekötő skolasztika és a dialektika helyét a reáltudományok foglalják el. Galileo Galilei nevéhez fűződik az érdem, ő hozzá vezet el a jelen minden sikerének dicsősége, de egyúttal ő a legelső s legnagyobb martirja a megsebzett reakció vergődésének. Mert halálos sebet kapott a skolasztika, halálos sebet kapott az egyház hivatalos világnézete. Megdőlt a geocentrikus világnézet és a túlvilágra ábrándozó ember „Galilei lejtőjén" az égből a földre száll le, hogy ezen a földön keresse a boldogságát s hogy emberi életet éljen. Galilei mutatja meg az utat, amely a gondolat szabad érvényesüléséhez, a szabad kritika jogához vezet. Azt hiszem — irja barátjának — okos dolog lenne, ba senkinek sem lenne szabad a bibliából olyan természettudományos következtetést levonni, amelyeknek az ellenkezőjét mutathatja később a megfigyelés. Ki merészel az emberi értelemnek korlátokat szabni ?! „Ki merészel az emberi értelemnek korlátokat szabni ? !" Eladdig ismeretlen, dörgő szavak vóltak ezek, amelyre meg kellett mozdulni minden élőnek. 0 a legnagyobb hirdetője a szabad kritika joganak. Az elejtett kő esik lefelé és szigorúan a megállapított Galilei törvény szerint végzi útját. Ki merészel útjába állani a szabad kutatásnak ?! Ki ? A szabad akarat hirdetői. Az uj igazság összeütközésbe kerül a régi hazugsággal. A drámai bonyodalom teljes, A tragédia hősének pedig bűnhődnie kell. Galilei elbukik a bünhődésben, a börtön, a benső katasztrófa, a vakság megtöri — de az agyonsanyargatott ember mégis kiveri a skolasztikát a természet tudományából, mégis ledönti a szilárdnak hitt, a kinyilatkoztatáson alapuló geocentrikus világnézetet. A Föld már nem középpontja a nagy mindenségnek, hanem csak egy nagyon szerény kis bolygója — de az ember még mindig a teremtés koronája. A Galilei után jövő nemzedék a ledőlt geocentrikus világnézet épitő köveiből az ég és föld határait ezerszeresen kiterjeszti és a kutatás módszerével megépíti az uj és modern világ képet. * (A harmadik felvonás előkészítéséhez nem kell hosszú szünet.) Az események gyorsan váltják egymást. Amikor a Földnek világcentrum gyanánt való alkalmazása összeomlik, megszűnik egyúttal az embernek a kiváltságos helyzete a természettel szemben. A geocentrikus és antropocentrikus világnézet csak két szeme volt annak a hosszú láncnak,amelylyel az iemberiség|kezét meglehetett kötni. Ahogy kiütő ték belőle az egyik láncszemet, széthullott az egész. Az autropocentrikus világnézet a fajok változatlanságán nyugodott. Da Lamark, majd Darwin ezer meg ezer példából igazolva látják, hogy az állatfajok változnak, ami sehogysem egyeztethető össze a teremtődés gondolatával, sőt, hogy a körülmények megváltozásával a fajok átalakulhatnak addig, mig az uj faj a körülményekhez nem alkalmazkodik. A darwinismus lényege egyes egyedül annak a megdönthetetlen ténynek a konstatálása, hogy minden élő lény egy egyszerűbb lényből s végeredményül az egysejtű ős lényből fejlődött. A fejlődés gondolata és a fejlődés gondolatának kellő értékelése adja Daiwin tanainak is helyes értékét. Természetes dolog, hogy ebbe a fejlődési láncolatba az ember is bele tartozik. „S abban az értelemben minden természettudományban jártas embernek monistának is kellene magát neveznie, hogy egynek érzi magát minden élő lénnyel melyek közül származik és amelyeknek élettörvényei számára is érvényesek ugy, amint a tudományos önérzet haladása a Haeckelféle monismuson kivül is kényszeríti, hogy annak oszlopára : a kizárólagosan természetes erőkkel dolgozó világmagyarázatra támaszkodjék és azért egy értelembe foglalja a világot és természetet." Ledőlt a középkor két hatalmas oszlopa, a geocentrikus és autropocentrikus világnézet és maga alá temette a tudományban mindazt ami az embert száműzte a főidről. Galilei kiveri a skolasztikát a természet tudományából és ime négy századdal később Limarck, Darwin, Haeckel kiveri az élet tudományából! * Mi tehát a mai, természettudományi világnézet ? Annak a konstatálása, hogy „a világ nincsen önkénynek kiszolgáltatva, hanem belső törvények, csak természeti erők által kormányozza önmagát. Igy az élőlények sem keletkeztek önkényes cselekedet által, hanem a fejlődés világos tőrvényei alapján, a természetben és természet által. Az Isten, akihez a tudomány vezet, nem a személyes teremtő, hanem a természet pantheisztikus felfogása." Vajda Emil. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. NYÍLT-TÉR.* Dohánytermelőkhöz! ieyjüíÉíiyosaíJöan szereztető iie UNGÁRI ÁRUHÁZÁBAN NYÍREGYHÁZÁN. Telefon 63. Telefon 63. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő. Apró hirdetések. Apróhirdetés ntán érdeklődőknek csak válaszbélyeg vagy levelezőlap beküldése mellett válaszolhatunk. Legjobb a Hoffmann-féle pörkölt kávé. 37-?-3 Eladó ház. Egy három szoba, konyha, éléskamra, pince stb. mellékhelyiségekből álló ház eladó. Értekezhetni lehet Vásártérköz 11. sz. s. Selyem-utca 3. szám alatt levő, több lakosztállyá biró ház eladó. 16-10-1 Kiadó legelő kaszálló. 550 hold Mikolán Szatmármegye, folyó mellett, egészben vagy részletekben, esetleg egyes marhák felvétetnek. Bérdij holdankiní 11 forint, darabonkint gulyásbérrel 12 forint. Buttykay László földbirtokos, Nagyrozvágy, Zemplénmegye. 27—4—1 HIRDETÉS! Alulírottnál kitűnő homoki bor, bárminő mennyiségben jutányosán beszerezhető Nagyhalászban. Rácz Gyula. 26—4-1 HASZNÁLT jégszekrény kerestetik megvételre. Cim a kiadóban. KOSSUTH-UTCA 47. számú házban egy modern lakás május 1-ére kiadó. 30-1 -j