Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-08 / 3. szám

3-ik szám. JMyíryxdék. 1914. január 8. 3. buválnak, mint nálunk 48 előtt, hát verbuvál­tak arravaló ifjakat s magánosan, vagy páro­sával kibocsátották őket, erre, vagy arra a ka­tonai feladatra, rájuk bizva teljesen az eljárási módot. így kezdődött az a páratlan ifjúsági turisztika, melyet cserkészet néven már mi ma gyarok is ismerünk. De az angolok és ameri­kaiak már a diadalait élik és élvezik ennek az ifjúsági szabad életnek, a kis iskoláktól a leg­felső iskolákban is és olvashatod Kenyeres, hogy az idén, augusztus havában volt egy ötvenezer főből álló cserkész táborozás, mindenféle fajta iskolák növendékeiből s hogy micsoda kiváló intézménynyé fejlődött már most is, az ifjúság­ban élő egyéni értékek kifejlesztésére. Különben is, ha ismered az angol iskolák belső berende­zését, nemcsak a megtanulnivalókra nézve, hanem az általános nevelés szempontjából, főként pedig az egyetemi életet, hát tudhatod kenyeres, nem a tömeges kaptafarendszerrel nyomorítja me^ az egyéni különbőzőségeket, hanem arra törekszik, hogy a mi erősebb haj­lam van az ifjúban, azt lejleszsze. Aztán sok­sok időt fordítanak a szabad játékokra s min­dig azok az ifjúság vezérei, akik az ilyen játé­kokban kilünnek. Az egyetemi év hat hónapig tart s ennek fele játék. De nem is egy szűk udvar, vagy csak egy folyosó az ő játékterök, hanem némelyik nevesebb iskoláik egész határt foglalnak el s ez az ő szabad viluguk! . . . Biz igy, Kenyeres ! így gyűjtik a testi erőt, kitartást, ellenálló csontokat, rugalmas izmo­kat, éber idegeket, alkalmas eszközül a diadal­mas teremtő munkához, a szabad férfias élet­hez. Nem a Sóhajok parkjához kövezik az utat, a kisebb-nagyobb lebujokban, vért és velőt emésztő szamárságokban ! De nem ám! ők élni akarnak, emberi módra, — „ember lenni mindig, minden körülménybpri !" Hasonló jót kiván: Öreg cimborád. fiz alkoholizmusról. Az alkohol-kérdés egyike azon égetően ak­tuális kérdéseknek, amelyekkel szemben a nagy közönség hihetetlenül tájékozatlan. E tájéko­zatlanságnak két oka van.: egyik az, hogy az alkohol-élvezet okvetlen kellemes bódulat, amely a mérsékletes élvezőt is hatalmába ejti, a má­sik az alkohol-tőke által terjesztett ama tévhit, hogy az alkohol melegit, erőt ad, táplál, s pótolni képes a táplálékot (folyékony kenyér). Ez érvekkel szemben tehetetlen minden fölvi­tágosilás, minden egyéni tapasztalat. Hasztalan látják az emberek naponként a legrémesebb pusz­títást vagyonban, emberéletben, betegségekben, gyermekhalandóságban, ideg- és elmebetegsé­gekben, időelőtti elhalálozásokban, erkölcsi el­züllésben : nem veszik észre, hogy mindez össze­függésben van az alkoholizmussal, — legyen az a lehető legmértékletesebb avagy a lehető leg­mértéktelenebb. A szokás hatalma erősebb min­den fölvilágosító szónál, minden megrendítő tapasztalatnál. Furcsa, hogy az alkohol tőke rengeteg hatalmánál fogva naponta hódit, ter­jeszkedik s nem menekülhet előle az intelli­gencia ép ugy mint a legnagyobbmérvü föld­hözragadt szegénység, Nem, mert mindnek meg­van a maga alkohol formája: a vagyonosok ré­szére a borok, finom likőrök és cognacok, a vsgyontalanok részére az olcsó pálinkafélék s mindenekfelett a mindig kész alkalmak, égyrészt társadalmi szokásokban, másrészt a bármely időben való hozzáférhetőségben. Nincs társas megnyilatkozása életünknek, ahol az alkohol­fogyasztás jelen nem lenne, — és nincs idő­pont, amelyben hozzá ne lehetne férni. Az emberek isznak, ha éhesek, hogy éhségüket csillapítsák s isznak ha jóllaktak, hogy étvá­gyukat fokozzák, isznak, ha hideg van, hogy fölmelegedjenek s isznak ha meleg van, hogy lehűljenek. Isznak, ha álmosak, hogy ébren ma­radjanak, s isznak, ha álmatlanok, hogy alnd­janak. Isznak, ha egymást viszontlátják és isz­nak, ha egymástól elbúcsúznak. Isznak, ha gyer­mekük születik és isznak, ha halottjuk van" mondja Bunge igen jellemzően az elterjedt ivási szokásokra. Egyet azonban el kell ismerni, — azt, hogy az emberek annyit mégis megtanultak az alkoholizmus veszedelmeiről, hogy mértéktelenül használva csakugyan méreg; viszont e részleges beismeréssel szemben annál görcsösebben védik a mértékletesség álláspontját; de ha elismerik a pálinkafélék káros hatásait, annál hevesebben védik a sört és bort, olyan tulajdonaiért, ame­lyek nincsenek meg bennök, mert a sör táp­láló ereje oly csekély, hogy 1 és fél liter sör­ben van annyi, mint egy 4 filléres zsemlyébén — a bor melegítő hatása pedig végelemzésben 0'4% hőveszteséggel jár. Miben áll hát az alkoholfélék károkozó hatása? kérdhetik e sorok olvasói. Oly sok és nagy e hatások száma, hogy e cikkecske keretében igazán csak a legszem­betűnőbbeket "sorolhatjuk fel. íme tehát: 1. egyéni hatások: rombolólag hat a test egész rendszerére, mert idült hurutot okoz a száj és torok nyálkamirígyeiben, a gyomorban ; megtámadja a májat, tüdőt, veséket, meg­nagyobbítja a szivet (szivtágulás); hajlamossá tesz a betegségekre (tüdővész) s a szervezet gyöngitése által nehezebbé teszi a gyógyulást. Ismeretes, hogy alkoholisták hamarabb pusz­tulnak el tüdőgyuladásban, mint abstinensek. Rombolja az erkölcsi erőket s észrevétlen ra­gadja áldozatát az erkölcsi sülyedes fertői felé. Megrövidíti az életet, még pedig mértékletesen ivóknál 5—10 évvel mértéktelennél sokkal többel. Bizonyítja ezt napi tapasztalunk : hány erőteljes férfit látunk 50 éve körül hirtelen elpusztulni? elpusztulni szív >vagy agyszélhü­désben, érelkeményedésben, vizkórban. 50—60 éves férfiakat, akik még soká élhettek volna ! Hány családot látunk szétzülleni, elszegényedni a családfő alkoholizmusa következtében s hány szépen indult existenciát letörni, mielőtt azzá fejlődhetett volna, amit joggal lehetett tőle várni ? ! 2. Ezek az egyént romboló hatások. Azt mondhatjuk, az ártatlanabbak, mert az egyén a végén is csak egy kis szám a nem­zettel, mint egészszet szemben. Am az alkohol igazi romboló veszedelemmé azáltal válik, hogy az egyénen átrombolja a jövő nemzedékét is: az alkoholista apa gyermekei gyönge szerve­zetüjk, a betegségekkel szemben kevés ellen­állást tanúsítanak s igy sokan pusztainak el közülök, gyönge szellemi képességük, idegesek, szórakozottak, tanulni nem tudnak, erkölcsi érzékük fogyatékos, közülök kerülnek ki a tüdő­vészesek, a javitó intézetek fezrei meg ezrei! Angliában, ahol az életbiztosításnál figyelembe veszik a biztosítandó alkoholizmusát, alkoholis­tát egyáltalán nem vesznek fel; a mértékletes és abstinens biztosítottakat pedig külön osz­tályokban tartják nyilván s igv tapasztalták azt, hogy az abstinensek osztályában 25%-kal kedvezőbb a várt halálesetek száma, azaz: mig a mértékletesek közül pl. 100 haláleset áll be, addig az abstinenseknél csak 75, ami az élettartamban 8—10 évnek felel meg az absti­nensek javára, a mértékletesek hátrányára. Ezérl az abstinenseket alacsonyabb díjtételekkel biztosítják. Álljon itt a fentebb elmondottak igazolá­sára pár statisztikai adat: Áz alkoholizmus és tüdővész kapcsolatát a szanatóriumok adatai igazolják. A san­loslaui szanatóriumban ápolt tüdővészesek 40 százaléka alkoholista; Jaques tüdőspeciaiista a kezelése alatt álló betegek 71 százalékánál állapította meg az alkoholizmust, mint a beteg­ség okozóját. Boudrau francia orvos a bor­termelő vidékek tuberkulózisát kutatta és a fogyasztással egyenes arányban növekvőnek tapasztalta; ott, ahol pl. egy lélekre évi 12 liter alkoholfogyasztás esett, 10000-ből 32 halt meg tüdővészben, mig ellenben ott, a hol a fogyasztás 32 liter volt, a tüdővészes halottak száma 107-re emelkedett. A bűnözés statisztikája is érdekes: 100 emberölésből 63, súlyos testi sértésből 74, hatóság elleni erőszakból 76, erkölcs elleni vétségből 77 alkoholmérgezett állapotban kö­vettetik el. Érdekes, hogy pl. Franciaországban az alkoholokozta büntettek (115 ezer) 86 ezer embert foglalkoztatnak s az államnak évi 46 milliójába kerülnek. Mi sem állunk hátrább: mily sok és üdvös társadalmi alkotást teremt­hetnénk csak abból, amit alkohol-bűntettekre kell fordítanunk ! Legrain francia orvos megfigyelte, hogy az alkoholista családokban kevesebb gyermek születik, sok köztük a korahalott, hülye, javít­hatatlan terhelt, epileptikus és tüdővészes s hogy az ilyen család a 3 ik nemzedéknél vég­leg kihal. Az alkoholfogyasztás óriási méreteket öl­tött az utóbbi évtizetekben. Magyarországon egy évre egy lélekre 92 liter absolut-alkohol esik s évi 184 millió jövedelmet hajt alkohol­adóban az államnak. Németország évi alkohol­fogyasztása 3000 millió márka. E l összeg elegendő volna az elsőrangú német hadsereg fenntartására 2 és fél évig s 10 évig lehetne belőle fedezni a 65 millió német összes kultur­költsegeit. 10 évig ! Az alkoholellenes mozgalomtól az állam alkohol-bevételeit féltik ! Pedig itt veszteségről szó sem lehet. Könnyen be lehet bizonyítani, hogy alkoholból befolyó milliárdok improduk­tivek: nem elegendők az olkohol okozta nyomor enyhítésére; lelencházak, tüdővészesek szana­tóriumai, ideggyógyintézetek 70—80 százalék­ban az alkohol-tőke áldozatai. Az évente tűdő­vészben elpusztuló 75000 ember és tüdővészben szenvedő 4—500,000 .az alkohol tőkét vádol­hatná, ha volna egy fóruma az igazságszolgál­tatásnak, a mely ezt a speciális bűntényt tenné működése tárgyává. Igaz, mindennek a terhei legnagyobbrészt a társadalmat terhelik, mint társadalmi jótékonyság, tehát végelem­zésben a társadalom viseli ae alkohol-töke bűnei­nek következményeit, de az államot is éri pozitív kár egyrészt az igy elvesztett munka erőben, másrészt az igazságszolgáltatás, rendfenntartás költségeiben, amelyek mértékfelett magasabbak az alkoholizmus szolgáltatta tények következté­ben. Svédország, Norvégia, Finnország nem ismerik a koldus állapotot, ami nálunk valósá­gos intézmény-számba megy ; nem ismerik az analfabétaságot és sokkal mostohább termelési viszonyok mellett, mint a bőtermő Magyarország, sokkal magasabb kulturát élveznek, mint mi, az elmaradt gyarmatállam. Ám ott az alkohol­fogyasztás évi átlaga 05 liter, a mi 9'2 lite­rünkkel szemben •= 0. És ha elgondoljuk, hogy nincs ma Magyar­országon csalfd vagy egyes ember, aki az alko­holt részéről közvetve vagy közvetlen ne szen­vedett volna, avagy ne szenvedne, nem mond­hatnók-e el joggal: lehet-e ezek után valaki, aki nem antialkoholista ? Csak mondhatnók, mert az alkohol kárait és pusztításait belátni tudók száma ma még igen-igen csekély, az ivási szokások hatalma igen nagy s az alkohol-tőke mérhetetlenül nagy és hatalmas eszközeivel s befolyásaival szemben az abstinensek száma elenyésző kis porsze­mecske! De a porszemecske nő . . . Dr. Kőrösy György. — Divat ós művészet c. legjobb magyar divatlapra előlizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyűk = 2 korona 40 fillértől Möiöii keztyük 38 fillérföl kaphatóit SfüÉ^k^^ kezty U' fUz ő" é s kötszergyárábarC,Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.

Next

/
Thumbnails
Contents