Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-12 / 21. szám

200 22-ik szám. JNEYÍRYIDÉE. 1914. március 15. Irodalmi bizottságunk fogja ez összejöveteleket rendezni, kiváló bel és külföldi előadók résztvételével ismertetni fogja a feministák irodalmát, vitaestéket rendez és minden eszközt felhasznál arra, hogy az érdeklődőknek a modern irányzatok művelődési lehetőségeit megadja. Engedjék remélni, hogy munkatervünkben nem találunk semmi olyat, ami előlegezett bizalmukat ne indokolná. Azzal a kéréssel fordulunk a társadalomhoz, a nők és különösen a hatalmon levő férfiak nobilis gondolkozásához, kik mindig pártjára keltek az elnyomottaknak — a kizsákmányoltaknak. Miután a feminista mozgalom ezek érdekében munkálkodik, — ne vonják meg az egyesülettől e támogatásukat, — az esetben sem, ha nem értenének velünk mindenben egyet. A tapasztalat azt mutatja, hogy az együttmunkálkodás kölcsönösen kielégítő és megnyugtató eredményre vezet. Örömmel fogadjuk mindazokat, kik munkánkban részt óhajtanak venni, ilyen irányú megkeresésükre, készséggel nyujtunk hajlamaiknak és viszonyaiknak megfelelő teret. Kérjük az egész társadalom támogatását, abban a hitben, hogy ügyünk igazságos és munkánk szükséges. Dr. Ágoston Péter előadása. Lelkes éljenzéssel fogadták f. hó 8-án a Munkás Otthonban Ágoston Péter egyetemi magántanárt, mely fogadtatásra a rokonszenves tudós, „A modern városok feladatai"-nak irója (L. a Nyirvidék 1913. évszamait) eddigi munkálkodása által is méltó volt. A Munkás Otthon vezetősége örömmel látta, közismert előzékenységgel fogadta hölgy és uri vendégei között városunk több kitűnőségét, kik láthatólag kellemesen érezték magukat a munkások szigorú rendszeretete mellett ; az egyszerű, de tiszta falak között. Feszült figyelem kisérte mindvégig a rendkívül élvezetes előadást, mely figyelem a legszebb bizonyítéka annak, hogy a különféle igények művészies kielégítést nyertek. A változatosság gyönyörével hatott az uj ismeretszerzés épugy, mint az ismeret bővítése és felújítása annál, ki a marxi gondolatokat — mint e sorok irója is — egyedül a Nyirvidék mult évi számaiban közölt Természet-Társadalom című cikksorozatból ismerte. Az előadó megismertette a hallgatósággal Marx életét és három főtanitását: az osztályharc elméletét, az értéktöbblet és a történelmi materializmus lényegét. Az osztályharcok okai a társadalmi osztályok elhelyezkedése, önzése, uralkodni vágyása. Minden osztály küzd az előnyökért, igyekszik a társadalmi vezetést megnyerni. E küzdelmet letagadni nem lehet. Minden érték a munka eredménye. A hasznos munka többlet értékét elveszi a tőke, mely mindig az értéktöbbletre számit, ezért igyekszik több munkaerőt kizsákmányolni, melylyel a kisebb erőket tönkre teszi. A munkásság szaporodásával tehát a tőke gyarapodik, de a tőkések száma nem. Minden társadalmi berendezés gazdasági berendezésen alapul Erő és hatalomhoz gazdasági erő szükséges. Marx az eszmék kifejlődését a történelmi materializmus módszere szerint fejezi ki. Ő formákba, dogmákba öntötte korának eszmeit, ezért fűzi a hálás ufókor az ő nevéhez ezeket. A nagy eszmék, a főtanitások áttekinthetősége szempontjából a XIX. század társadalmának vázlatos képéi adja, mely kép középpontjába Marxot helyezte. Marx a családi hagyományhoz híven liberális gondolkodású volt. Atyja ügyvéd, anyja pozsonyi születésű, Présburger, tehát minket, magyarokat közelebbről is érdekel. Trierben született, Londonban halt meg, melynek évfordulóját március 14 én üli meg a hálás otókor. Mint ifjú, munkatársa „Reinisch^ Zeitung"-nak, majd később szerkesztője lett, mig betiltották a lapot. Párisban megindította a Deutsch-französische Jahrbücher-t, majd a Vorwárfs, Deutsche Brüsseler Zeitung munkatársa lett. Brüsselben adta ki egyik nevezetes munkáját, melyben kifejti gazdasági nézeteit. Sok hányatás után Kölnbe kerül, hol a Neu Rheiaische Z itung-ot adta ki, mig végre tanulmányait összegezi, eszméit kifejti a Das Kapital-ban, melynek csak egy kötete jelent meg. Megismertette az előadó Marx kedvenc eszméjét az internationalet, melynek Louis Blanc volt a vezetője. Majd pedig a francia, porosz és magyar történelemből szedte a rendszertelenség okozta elfajulások példáit. Igy nálunk is a Dózse-féle paraszt lázadás ennek tudható be. Németország általános képének megadásával az ottani diákmozgalmat a gazdasági viszonyokkal hozta kapcsolatban. A napoleoni korszak a kontinentális zárlat a béke, az emberek igénye átalakította a mult század gondolat világát. Gurrie-féle gondolat Madách Émbertragédiájában mint gúny szerepei, holott való tény, hogy mindenki képességéhez mért állást foglaljon, hogy hasznos munkát végezhessen. Nem végeztek sohasem haszontalan munkát az utópisták s megértjük munkáik célját, kritikai becsét, ha azt a kort és ennek gondolkodását ismerjük, mely láncba verte a gondolatot. Ki érti meg Görögország felszabadításának dicsőítését a németeknél, ha nem ismeri az akkori kor gondolkodását, a tényeket, viszonyokat elbírálni nem tudja; a kor irodalmi termékeit nem ismeri. Ezek célja, hol ébresztés, hol lázítás vo't. Marx e korban ismerkedik meg Hegel bölcsészetével, fatalista világfelfogással, hogy minden ami van: ésszerű s ami észszerű : az van s hogy a gazdasági berendezés és a társadalom: egy. Marx később nemcsak a filozófiával, hanem önmagával is összeütközésbe jött, miről a kommunista kiáltvány tesz tanúságot: „Világ proletárjai egyesüljetek]" Ezután Marx politikai szereplését, rendkívüli önzetlen tevekenységét mutatta be élvezetes előadásában, majd pedig tudományos működését, mely a „Kapital'-ban fejeződött be. Mig Marx filozófált s Hegel filozófiai szemével nézte a világot, addig Engels a gyakorlat embere, ki az angol munkások mozgalmát megirta s a tulajdonképpeni megalapítója a tudományos szocializmusnak. A mozgalmas életből mindenki maga előtt látta az előkelő származású és gondolkozású Marxot, ki a proletárságért küzd, ki az önzés irója, holott az ő élete a legnemesebb önzetlenség, önfeláldozás. A történelemben Marx neve, mint a legnagyobb szabású eszmék harcosának emlékjele, kell, hogy mindenkor méltó helyet foglaljon. E végső óhajjal fejeződött be a tanulságos előadás, melyért a hallgató közönség zajos tetszésnyilvánítással fejezte ki elismerését és háláját (s.) — Divat és művészet c. legjobb magyar divatlapra előfizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. Állatbiztosító szövetkezetek Szabolcsraepben. A „Nyirvidék" f. évi február hó 22-i száma — „Szarvasmarha tenyésztés" cim alatt megjelent cikkében — megemlékszik a vármegyében eddig megalakult állattenyésztő és állatbiztosító szövetkezetekről is. Egyéb fontos közgazdasági kérdések mellett csak néhány sort szenlel az állatbiztosítás ügyének, ezért — tekintettel ennek a kérdesnek rendkívüli jelentőségére, — hasznos munkát végzek, amikor a hivatkozott cikk adatainak kiegészítéséül, az állatbiytositó szövetkezetek lényegét, célját és szervezetét ismertetem. Európa nagy iparállamaiban ahol az állattenyésztés sokkal jelentéktelenebb, már évtizedek óta szövetkezetekbe tömörültek a mezőgazdák. Megértették azt, hogy az erők egyesítése, egymás önzetlen támogatása épen náluk termi a legszebb gyümölcseit, mert egy foglalkozási ágat sem fenyeget annyi veszedelem, mint a mezőgazdaságot, ahol a vetést elemi csapások tehetik tőnkre, az állatokat pedig a különböző betegségek. Nálunk Magyarországon csak két-három éve lendült fel a szövetkezeti állatbiztosítás ügye, bár az úttörő nehéz munkáját a Magyar Kölcsönö Állatbiztosító Társaság m. sz. már ezelőtt mintegy husz évvel megkezdette. Ma már az Országos Központi szövetkezet Kötelekében mintegy 900 szövetkezet alakult és működik. A községi állatbiztosító szövetkezetek szervezete rendkívül egyszerű, s az általuk nyújtott kedvezményekkel szemben a tagok kötelezettsege csekély és egyáltalán nem megterhelő. A belépők 1 üzletrészt kötelesek jegyezni, melynek névértéke négy korona, s ezt is évi 1 koronás részletekben fizetik be. Ha idővel bármely okból kilépnek, a részjegyért befizetett összeget visszakapják. A szövetkezet tagjai kötelesek 3 hónapnál idősebb, 12 évnél nem öregebb összes szarvasmarháikat, ahol lóbiztositásra is berendezkedik a szövetkezet, 1 éven felüli, de 14 évnél nem idősebb összes lovaikat bebiztosítani. A biztosítási alapdíj szarvasmarháknál I., lovaknál 2%. A tagok biztosítási szavalossága korlátolt, amennyiben oly esztendőkben, amidőn az alapdíj a károk kifizetésére nem elegendő, a szövetkezet a tagok anyagi erejét — egy biztosítási év folyamán — szarvasmarháknál csak 3V2. lovaknál pedig csak 7% ig veheti igénybe. Ezeken felül minden kártérítési kötelezettség az Országos Központi szövetkezetet terheli, terjedjen az 30—40, vagy bármily magas %-ig. A viszontbiztosítási szavatosság vállalásáért Va% viszontbiztosítási dijat fizetnek a szövetkezetek az Országos Központnak, amely a szavatosság vállalásán kivü sok értékes ellenszolgáltajást nyújt szövetkezeteinek: ellátja Őket nyomtatványokkal, könyvekkel, elkészíti az évi rendes és az esetleg szükséges pótkirovásokat, az ezekre vonatkozó dijnyugtákkal együtt. Közvetíti szövetkezeteinek hatóságokkal és bíróságokkal való érintkezését, állami és megyesegélyeket eszközöl ki, a Központ egyegy tisztviselője évenként 2—3-szor meglátogatja a szövetkezeteket s közvetlen tapasztalatai alapján tesz jelentést működésűkről és esetleges bajaikról. * A lépfene és esetleg a sercegő üszök elleni védekezés céljaira ingyen ojtóanyagot ad, s az előfordult károk azonnali kifizetése végett kamatmentes kárelőleget utalványoz. Szóval még anyagi áldozatok árán is arra törekszik, hogy szövetkezetei nagyjelentőségű közgazdaSaját gyártmányú bélelt bőrkeztyűk SS 2 korom 40 fülértő! Möfött lseztyüls 38 fillérfői lsapliatóls B

íttvw.U.****™ kezty

ü' füz

6" é

s kötszergyárában;Nyíregyházán, IümOerC| kath. parQchia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK. •^••fx