Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-15 / 14. szám

14-ik sz m WYFHSTIDÉK. 1914. február 15. 5 sárolnak a majdnem párisiasan sikkes stockholmi hölgyek és itt adnak egymásnak találkozót a Patisseríe Fran<;aise és Törnblad cukrászda szalonjában. Birger Jarlsgatan korzója igen rövid és az ember alig nézett végig egy pár Ízléses kirakatot, már is kijutunk Sture-planra, ahol a villamos-vonalak keresztezik egymást. A tér egyik sarkát a Nordiska Kompaniet áruháza foglalja el. A kis Biblioteksgatan vezet a Humlegordenhez, melynek előterében áll a királyi könyvtár sárga épülete. A könyvtár berendezése és nagysága nem vetekedik az ujabb modern könyvtárakéval, de mindenesetre kényelmes és aki dolgozni akar, az kap egy külön asztalt, hova pontosan odahozzák a kért könyveket. Minket magyarokat az olvasó terem sárga íróasztalai körül különösen a 14-es számú érdekel. Itt ült nap-nap mellett a fehér szakállú író. Birger Schöldström, aki Petőfi költészetészetének rajongója volt és ő irta meg a legköltöibb Petőfi életrajzot. A könyvtár háta mögött tarka virágágy közepében kapott szobrot Kari Linné, a nagy botanikus. Virágok között élte át gyermekkorát Linné a szegény falusi pap fia és mikor az iskola szürke falai közé került, innen is csak a szabad természetbe vágyott. Mondják, hogy igen rossz tanuló volt, sokat nyomorgott és lyukas cipőit nem egyszer újság papirossal tömte ki, hogy ujjai le ne fagyjanak, mignem Celsius a svéd fizikus akinek neve után mérjük a hideget és meleget, pártfogásba vette. Igaz, hogy az ö rendszere a sexualis felosztás ma már elavult, de az egész világ sokat köszönhet tudományos búvárkodásainak és növénytani fölfedezéseinek. A szobra talpazatát allegorikus nö alakok: a Botanika, Zoologia, Medicina és Mineralogia veszik körül. Linné emlékét őrzi még egykori kertje a Drottning-gatanban, melynek fáit és bokrait gyöngéd kegyelettel ápolják a stockholmiak. Ugyancsak a Humlegorden egyik szögletében árnyas fák alatt van a nagy kémikusnak az oxigén föltalálójának Scheele-nek a szobra. Télen élénk élet van Scheele csöndes szobra körül. A stockholmi gyerekek innen a Flóradombról ródliznak le Linné szobráig. Stockholm legélénkebb parti sétánya a Strandviigen. A Karlavágenböl és Birger Jarlsgatanból kijövök itt találkoznak a modern stílusban emelt Dramatiska-Teater előtt és esténként zajos a part a beszélgető nevető sétálóktól. Lehetetlen, itt a Strandvágen ne gondoljunk a mi dunaparti korzónkra. Itt jut eszembe Hermann Bangnak a nemrég elhunyt dán irónak, egyik cikke, melyben párhuzamba állította Stockholmot és Budapestet. „Minden este megbámulom a parlament háta mögött, mint hal meg a nap bibor arany máglyán. És lassanként mindig messzebb és messzebb ezer meg ezer lámpa gyullad föl, az éjszaka ébredezik. A vár hatalmas falában azonban csak két ablak világit, két leselkedő szemhez hasonlítanak. Ekkor ugy gondolom, hogy csak egy hely van még a világon, ami erre emlékeztetne és ez : Budapest. Ott ahol a hatalmas kék Duna hömpölyög Buda és Pest között, partjain házsorokkal a várral, mely gigászként emelkedik feléjök — ott messze Magyarországon látjuk esténként ugyanazt a képet, amit itt Stockholmban". A Strandvágről szobrokkal díszített híd vezet a Djurgordenbe szószerint állatkertbe, de olyan értelemben mint a berlini Tiergarten. Még Vasa Gusztáv idejében vadaskert volt, ahol fejedelmi vadászok lestek a szarvasokra, most a stockholmiak üdülő és szórakozó helye, ahol mindenki a maga izlése szerint talál szórako• zást. A milliomosok pedig, Stockholmban nem egy van, itt építenek villákat maguknak; aki magánosan akar sétálni, az a Djorgorden csöndes félreeső sétautjaira menekül, aki sok népet akar látni, aki meg akarja ismerni a svéd népet és annak szokásait, az ide jön tanulmányozni. A széles főúttól jobbra emelkedik Nordiska Museet. A régi svéd várkastélyok mintájára épült tornyos kőpalota. Templomszerü tőcsarnoka svéd történeti fegyver és ruhagyüjtemény, A körülfutó karzatokban megismerkedhetünk a svéd paraszt élettel. Tartományok szerint vannak itt parasztszobák berendezve, bennük megtaláljuk az ö házi eszközeiket, ruháikat, szövéseiket stb. A svéd állatvilágból mutat be egy pár szép képet a Biologiai museum. Tovább menve jobbra-balra nyári színházak, mulatók, cirkus, néppark stb., melyek azonban épen nem jellemzik a stockholmi életet, hanem csak amolyan nemzetközi tingel-tanglik. De van a Djurgordennek egy része, amely egyedül álló egész Európában: ez a Skansen, Svédország eleven illusztrált kultúrtörténete. A legideálisabb néprajzi gyűjtemény, ahol nem üvegszekrények alatt, vagy a falra szegezve összezsúfolva néhány néhány terembe tömik, amit egy vidékről összegyűjtőitek. Ilyen gyűjteményt végig néz egyszer az ember, az utolsó termekben azonban már ásit, szeme kéket-zöldet lát és a szabadba vágyik. Hogy mily kevés marad meg lejünkben a láttotakról, azt talán mindenki saját tapasztalatából tudja. Skansen természetes fekvésénél fogva gyönyörű park és ebben a természetes parkban a helyet nem kiméivé, horda össze Hazelius egész Svédországból azt, ami a népéletet legjobban jellemzi. Skansen maga egy kis Svédország. Benézhetünk itt a helsinglandi tágas Bollnásházba, láthatunk ősi germán temetőt igazi rúnakövekkel ; egy csorda rénszarvast; beszélgethetünk a lapokkal, akik közül itt él egy szegény család fenyőszálakból összerótt hegyes kunyhóban; megtekinthetünk egy egész szkónei parasztudvart stb. stb. De hosszú volna mindazt fölsorolni, amit itt láthatunk. Délutánonként a tánchelyen nemzeti ruhában svéd parasztlányok és legények bemutatják nemzeti táncaikat; szünet közben egy öreg svéd paraszt mond mesét a köréje csoportosult kíváncsi hallgatóknak. Ha a sok látnivalóban kifáradtunk, fölmehetünk az ősi haranglábhoz, vagy fölvitetjük magunkat a liften a kilátó toronyba és megpiherve gyönyörködünk Stockholmban és vidékén. Este azután meghallgatjuk a Friluftsteater valamelyik svéd történeti darabját. •1 Munkásviszonyok. A vármegyében a mezőgazdasági munkásviszonyok az 1913." évben is tűrhetők voltak ugyan, bár voltak egyes gazdaságok, mint a dadai alsójárás, Tiszadob, Polgár, a ligetaljai járás Nyirabrány, Nyírmihálydi, Nyirgelse, nagykállói járás Geszteréd, Bököny, Érpatak, Ujfehértó, a nyírbátori járás Nyírbátor, Nyírgyulaj, Piricse, Encsencs, Nyírpilis, a tiszai járás Mándok, Tuzsér, Kopócsapáti. Gyüre községeiben hol munkáshiány volt érezhető. E munkáshiány leginkább az időjárás okozta munkatorló dásbol állott elő, de nagymértékben hozzájárult ehhez a f, évben szenvedett elemi csapások folytán az őszi hónapokban beállott nagyobhl mérvű kivándorlási mozgalom. Ugyanis a téli kereset hiányában munkásnépünk a tavaszi hónapokban bekövetkezhető inség fenyegető veszélye elől az elemi csapás által sújtott járásokból tömegesen veszik ki utlevelöket, mint azt az alispáni hivataltól beszerzett alanti adatokbol kitűnik: Útlevél Hóban kérekiálíttett tatott Január 187 53 Február 247 96 Március 196 287 Április 193 249 Május 147 145 Junius 141 152 Julius 190 133 Augusztus 292 237 Szeptember 465 505 Október 478 129 November 498 414 December 1970 446 23-ikáig Összesen 4004 2846 Az 1913. évben a mezőgazdasági munkások között sztrájk mozgalom a járási főszolgabirák szives értesítése szerint a nyírbogdányi és a dadai felső járásban fordult elő. *) A szabolcsvármegyei m. kir. gazdasági felügyelő Kauzsay Tibor évi jelentéséből. A nyírbogdápyi járásban Odeschalchy herceg uradalmában 29 kenderáztató munkás julius hó 12-én tagadta meg a mánkát azon cimen, hogy az uradalom a követelt béremelést teljesíteni hajlandó nem volt. A főszolgabíró által miután a békéltetési eljárás eredményre nem vezetett, egy munkás 15, a többi 10—10 napi elzárásra lett itelve. Az elzárás csak egy napig haitatottt végre mert a munkások a kir. ügyész előtt kijelentették, hogy készek munkába állani és kérik az ítélet végrehajtásának felfüggesztését, a mi meg is történt és a munkások szerződésileg vállalt kötelezettségüket ezután teljesítették is. Az ítélet különben az alispán által hivatalból történt felülbirálattal azon cimen semmisitettett meg, hogy a munkások nem mezőgazdasági, hanem ipari munkásoknak tekintendők. Az uradalom a II. fokú Ítélet a munkások minősítése miatt a III. fokú hatósághoz felebbezte meg, honnan még döntés nem érkezett. A dadai felső járásban a jászóvári prépostság tiszaberceli gazdaságában 40 arató munkás lépet augusztus hó 1-én sztrájkba, de ugyanazon napon munkába is állottak. Augusztus hó 11-én azonban ugyancsak kitört a sztrájk, mikor is abban 13 munkás vett részt, kiket a főszolgabíró bekisértetett és kőzülök 25-töt az 1898 évi II t c. 62 §-a pontja alapján 20—20 napi elzárrással büntetetett, /-el szemben a gazdaság visszavonta vádját, ezekkel szemben az eljárást a főszolgabíró beszűntette, ugyancsak 3 ellen, azért szüntette be, mert a munkaadó ellenük vádat nem emelt, 6-al szemben pedig az eljárás megindítása — miután szabályszerű munkás szerződést nem írtak alá, megtagadtatott. 2 munkással szemben kik szökésben voltak az eljárás folyamatba tartatott, őket a főszolgabíró elővezettette 1 ellen vádelejtés folytán az eljárást beszüntette, 1-et pedig 10 napi elzárással sújtott. Miután összes marasztaltak az ítélet kihirdetése után munkába állottak, velők szemben az ítélet végrehajtása felfüggesztetett és szabadlábra helyeztettek, mely után munkába állottak és kötelezetségüknek kettő kivételével eleget is tettek, miért is a büntetés rajtuk végrehajtva nem lett, mig a kötelességét mulasztó 1 - ik munkás 20, a másik pedig 10 napra elzáratott. Az 1913 évi mezőgazdasági munkabérek átlagát a gazdasági tudósítóktól beérkezett adatok feldolgozása alapján alanti kimutatás tünteti fel: Járás Dadai alsó Dadai felső Kisvárdai Ligetaljai Nagykállói Nyirbaktai Nyírbátori Nyirbogdányi Tiszai Napszámos tavaszszal nyáron ősszel télen fill é r e k b e n férfi 170 280 210 140 nő 120 190 150 95 gyermek férfi 85 180 130 240 120 150 80 120 nő 130 155 90 80 gyermek férfi 80 140 100 260 60 170 55 130 nő 100 180 130 100 gyermek férti 75 130 130 210 90 160 70 110 nő 95 130 105 80 gyermek férfi 60 130 90 245 75 170 50 105 nő 105 135 120 80 gyermek férfi 75 140 120 210 60 160 • 5U 125 nö 105 140 105 80 gyermek férfi 75 150 100 235 80 150 65 100 nő 105 160 90 80 gyermek férfi 70 190 100 410 75 190 55 135 nö 125 210 135 110 gyermek férfi 90 145 115 230 100 180 75 130 nő 90 110 95 75 gyermek férfi 60 250 70 350 60 250 »0 180 nö 140 200 130 100 gyermek 100 140 90 70 Nyíregyháza város Igen súlyosan érintette f. évi elemi csapás folytán kárt szenvedett gazdáinkat azon körülmény is, hogy a munkára szerződtetett munkások munkabérét dacára annak, hogy a víz a terményt, melynek munkálására a munkások szerződtettek megsemmisítette és igy bár a munka végrehajtható nem volt, bírósági ítélet folytán mégis ki kellett fizetni azt a munkásoknak. Ez eset vármegyénkben igen sok kárt szenvedett gazdáinknál fordult elő.