Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-12 / 13. szám

Nyíregyháza, 1914. február 12. Csütörtök XXXV. évfolyam, 13. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. ESd fizetés: Egész érre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 fillér. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adnnk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legoleaóbb hir­detés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soron­ként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 fill. Vastag betűvel szedet t kétszeresen számi Városi mozi. Hirt adott a Nyírvidék vasárnapi száma arról, hogy a város tanácsa előtt két kérvény is fekszik mozgófényképes előadások tartására alkalmas helyiségek építésének engedélyezése iránt. A hír megirója csak ugy mellékesen hozzá­tette: vájjon nem volna e helyes, ha maga a város épitene mozit, melyben aztán a szabadliceumi előadások is meg­tarthatók volnának? A kérdés mindenesetre alkalmas arra, hogy vele bővebben is foglalkozzunk. De nemcsak alkalmas, hanem időszerű is. Nemcsak azért, mert a már meg­levő mozi mellett még két mozit akarnak építeni, hanem azért is, mert a szabad liceum minden ujabb előadása arról tesz tanúságot, hogy azok számára immár kicsiny a főgimnázium díszterme. Ez a terem nem csak hogy mindig zsúfolásig megtelik, de nem is képes befogadni a megjelenő közönséget; nem egyszer ugyanannyian kánytelenek visszafordulni az ajtótól, amennyien már bent szo­ronganak. A Nyírvidék foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy helyesen tenné a város, ha maga építene mozit, miként ezt nem egy város megtette az ország­ban. A mozik — helyes vezetés mellett —• kifizetik magukat. Ráadásul — mert hiszen a városi mozinál az anyagi haszon csak másodrendű kérdés, — a városok vezetésében a mozik kulturális célokat szolgálnak. Nem a rémdrámákat és de­tektív történeteket tartják műsoron, ha­nem a kellemesen szórakoztató müvek mellett a tanulságosakat. Egy-egy városi mozi állandó összeköttetésben áll a buda­pesti Urániával és annak tudományos darabjait ép olyan érdeklődéssel fogadja a közönség, mint a magánvállalatok szenzációs filmjeit. Az erkölcsi hatásban persze óriási a különbség. Természetesen nem okvetlenül szük­séges, hogy a mozit maga a város tarsa üzemben. Bár erre is van példa. Két­ségtelen azonban, hogy az inkább bürokratikus tennivalókra berendezett városi adminisztráció nem egészen al­kalmas az ilyen részben üzleti, részben művészi hajlamokat és képességeket igényelő vállalkozás ellátására. Meg lehet azonban oldani a kérdést minden nagyobb nehézség nélkül ugy, hogy a város a helyiségről gondoskodik és az üzletet a szükséges feltételek kikötésével bérbe­adja. Vállalkozó bizonyára akadna reá, könnyebben, mint az épitkezésre. Pedig — mint a példák mutatják — erre is akadnak. Össze lehetne azonban kötni a kér­dést — s össze is kellene kötni — a színházépületnek épen a vajúdás stádiu­mában levő kérdésével. A színházépü­letnek tűzbiztossá és a téli időszakban is használhatóvá tételével épen most foglalkozik a város. Ha sikerül a szín­házépületet a téli időben is használha­tóvá tenni, szinte önként adódik hogy az épület jövedelmezővé tétessék olyan­kor, amikor nem tartatnak benne szini előadások. Ennek legegyszerűbb és leg­biztosabb módja, hogy ha ilyen alkal­makkor, ami úgyis a nagyobbik része lesz az esztendőnek, abban mozgófény­kép előadások fognak tartatni. Még az épület átalakításához szükséges költségek is bőséges fedezetet fognak találni a mozivállalkozó által fizetett bérekben. A szinház és a mozi ekként való összekapcsolása nem is olyan képtelen­ség, mint az első pillanatra látszik. A kettő hovatovább közelebb jut egymás­hoz A kinema szkecsek már a mozi és a szinielőadások összevegyítései. Az át­alakítandó színházban készen lesz a szinpad a kinema-szkecsek számára is. Készen a nézőtér a mozielőadások szá­mára. Az első emeleti erkélyen igen könnyen felállítható a vetítőgép kama­rája. A vetitő vásznat akár a szinpad függönyére is rá lehet erősíteni. De lehet az külön függöny is. Igaz, hogy a szabad liceum előadásai már kissé nehezebben volnának össze­kombinálhatók a szini előadásokkal. Mert ugyanakkor, amikor szini előadások tar­tatnak, szabadliceális előadások nem volnának tarthatók. Ámde kérdés az is, ha vájjon lehetséges lesz-e szabadliceális előadásokat egyug yanazon napon tartani más helyiségben, amikor szinielőadások tartatnak ? Kicsiny város vagyunk mi még ahhoz, hogy a szabadliceum előadásaira, meg a szinházba is jusson egyidőben közönség. Már pedig a szabadliceum előadásai esti 6 órakor tartatnak; arra sem lehet tehát számítani, hogy az a közönség, vagy annak egy része, amely 6 órától a szabd liceum előadását hall­gatta, 7 órától avagy V28-tól a szin­házba menjen. Össze kellene és lehetne hát kombi­nálni a szabad liceum előadásait is a szini előadásokkal. Legalább addig, mig a sokat emlegetett közművelődési ház megszületik. A város épen most fáradozik azon, hogy a kormánytól államsegélyt kapjon a szinház épület átalakítására. Akár kap, akár nem, a városnak is pénzébe kerül az átalakítás. Ha a mozi előadásokat is belevonják a tervezésbe, meg lesz a fedezet a város kiadásaira. Ezenfelül megmarad a város részére annak a le­hetősége, hogy a mozi-előadások minő­ségére állandó befolyást gyakorolhat. A nyíregyházi r. k. tanítók fizetésrendezése. Az 1913. évi XVI. t.-c., mely a nem állami tanítók illetményeinek rendezéséről szól, a tanítói közéletben nem idézte elő a megnyugvást, mely a népoktatásügy érdekében, de első sorban a tanitó állás megbecsülése szempontjából annyira kívánatos lett volna. Nem kelthetett megelége­dést, mert a korábbi népoktatási törvényekben biztosított jogokat elvelte s az Apponyi által alkotott 1907. évi XXVII. t.-c. helyes irányát, mely az állami és nem állami tanítók között különösen fizetés tekintetében fennálló különb­ségek megszüntetését célozta, figyelmen kívül hagyta. Igy történhetett meg az a visszafejlődés, mely az állami és nem állami, tehát kétféle megkülönböztetésből alkotott négyet, u. m. állami férfi és állami nőtanitót, nem állami férfi és nem állami nőtanitót. Ez azonban ilyen formá­jában még nem hiba, de azzá teszi ez a körül­mény, hogy más és más a fizetése az állami férfi és nőtanitónak, a nem állami férfi és nő­tanitónak. Igy esett meg a tővényekkel, értem az 1913. évi XV. és XVI. t.-cikkeket, az a sze­rencsétlenség, hogy e progresszív világban tényleg a haladást szolgálják — rákmódjára. E visszás helyzet megszüntetésére szolgál az a vallás és közoktatásügyi rendelet, melyet a községi és telekezeti iskolafenntartókhoz kül­dött, hogy az állami és nem állami tanítók kö­zötti fizetés- és lakbérkülőnbségeket saját jöve­delmi forrásaikból kiegészíthetik. E miniszteri rendelet azt is kijelenti, hogy az ekként rend­szeresített fizetés és lakbéremelés nem szolgál­hat alapul az iskolafenntartó által élvezett állam­segély leszállítására. E miniszteri rendeletre támaszkodva, a helyi róm. kath. tanitótestület közvetlen ható­ságához az iskolaszékhez kérelmet adott be, melyben az 1893. évtől beszámítható szolgálati évek figyelembe vétélével fizetésüknek és lak­bérüknek 1914. január hó 1-től az állámi taní­tók fizetés- és lakbérével leendő egyenlősítését kérték. A róm. kath. iskolaszék január hó 31-én tartott gyűlésen tárgyalta a tantestület kérel­mét. Az iskolaszék, tekintettel arra, hogy Nyír­egyházán a megélhetési viszonyok, a drágaság és a társadalmi követelmények folytán sokkal nehezebbek, mint kisebb helyiségekben, továbbá, mert 1400—1600 K fizetésből épen e viszonyok miatt Dagyon nehéz megélni akkor, amidőn e fizetésből még a lakbérükre is rá kell fizetni. Tekintettel a lakbérül megállapított 420 koro­nára, melyért családos ember egyáltalán nem, nőtlen pedig csak az iskolától távol kaphat megfelelő lakást; figyelembe véve azt is, hogy a tantestület tagjai csak azt kérik, ami a velük egyenlő képzettségű és egyenlő munkát teljesítő, állami alkalmazásban levő kartársaikat törvény szerint már megilleti: tekintettel arra is, hogy maga az állam képviselője, a miniszter is be­látva az egyenlő jutalmazásának szükségét: megkereste a felekezeti iskolatenntartókat, hogy a fizetés- és lakbérkülönbségeket saját jöve­delmi forrásaikból pótolni igyekezzenek, egy­hangúlag elhatározta, hogy a tanitótestület kérelmét teljesiti.

Next

/
Thumbnails
Contents