Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-10-23 / 85. szám

85-ik szám •Nyíritidék. 1913. október 23. 7 orvosnak, mivel minden változás — változást igényelhet a gyógykezelésnél — esetleg a betegség valódi nemének (diagnosisának) a megállapításánál — és e szerint a megfelelő gyógyszer alkalmazásánál is. 2 Közérzés. Közérzésünk akkor jó, ha jó izűen eszünk, iszunk, alszunk és jó kedély hangulatban vagyunk. Akár szellemileg, akár testileg foglalkozzunk, szórakozzunk, együnk, igyunk vagy pihenjünk, közérzésünket állandó megfigyelés tárgyává tenni — soha el ne mulasszuk, mivel közérzésünk az egészség hőmérője. 3. A közérzés bajai. A közérzés bajai közül csak azokat sorolom elő, melyekkel az emberek csak ritkán és kivételes esetekben szoktak az orvoshoz fordulni, de ha már azt nem teszik, jelentkezésük alkalmával legalább önmaguk igyekezzenek ellenök azonnal védekezni. Ilyenek: 1. A fejfájás. Rossz közérzésünk leggyakoribb baja a főfájás. A főfájás szülőoka sokféle lehet. Előidézheti : a) Vértódulás, amely leginkább ered: ijedtségtől, felindulástól, hosszabb időn át ülve végzett és megerőltető szellemi vagy testi munkától, nagy hőségtől vagy napszurástól, a szeszes italoknak nagy mértékbeni élvezetétol, fog vagy fülfájástól, nagy náthától vagy éppen influenzától (u. n. orosz náthától) sok és erős tornázástól, sok lovaglástól, futástól, sok táncolástól, fürdéskor a magas fokú (30—40 fokú) meleg víztől, vagy hideg vizbeni fürdés alkalmával — különösen közvetlenül ebéd után hosszabb ideig gyakorolt úszástól, erős, heves beszédtől, székrekedéstől. b) gyomor bajtól; c) rossz levegőtől — főleg ha az szén vagy más íojtó gázokkal van telitve, sőt az erős dohányzástól is ; d) egy már lappangó és ideje korán észre nem vett vagy súlyos sebesülés tolytán előállott láztól; de eredhet még : e) elmebajtól; f) a belső szervezetben beállott más bajoktól a többi között szembajból is. Az a) b) és c) alatt elősorolt esetekben a fejfájást önmagunk is megszüntethetjük és pedig, ha a vértódulás, ijedtség, felindulás vagy haragralobbanástól ered — oly módon, hogy a fájás beálltával legelőbb is friss ivóvizet iszunk, utánna azonnal menjünk ki a friss levegőre, — ha pedig abban gátolva lennénk, nyissuk — vagy ha lehet — nyittassuk kí legalább az ablakokat még téli időben is — és azokon át szivjuk a friss levegőt, de a szobában — illetve a felindulást és haragralobbanást előidéző helyen semmi esetre se maradjunk. Kivételt képez az az ijedtség, amely meglepetésszerű rabló vagy orvtámadás következménye — és amikor a megijedt ember sem ablakot nyitni, — sem kimenni nem mer, vagy nem képes. Ily esetben természetesen előbb ha lehet, — az élet megmentésére és csak — ha ez sikerült, kell az ijedtség okozta fejfájás jelzett módon leendő eloszlatására gondolni. Aki hosszabb időn át végzendő és megerőltető munkára van utalva, az a főfájást olymódon enyhítheti sőt megakadályozhatja, ha egyegy órai időközökben fel-feláll legalább két percnyi időtartamra, tagjait előbb kiegyenesíti, karjait többször körben forgatja és gyors tempóban néhányszor végig sétál a szobában vagy amely helyen foglalkozik és csak azután folytatja ismét a munkáját; hogy pedig ugy a testi mint szellemi erő hosszabb időn át végzett munkánál el ne lankadhasson hanem a folytatólagos működésre képes legyen, kívánatos, hogy a rendés étkezésen kívül két, de mindenesetre legalább is két és fél, esetleg három órai időközökben .habár csak kisebb mértékben is táplálkozzék ; a jó és friss ivóviz is jótékony és üditö hatással van. Amellett megkívántatik az is, hogy a foglalkozás helyisége száraz, világos és tiszta levegőjű legyen. Az az ellenvetés nem állhat meg, hogy szegény az ember és ha egyhuzamban és lázasan nem dolgozik, nem keresheti meg a kenyerét és nem élhet meg. Az egy nagy tévedés; mert lehetnek, sőt vannak oly határidőhöz kötött munkák, melyek halasztást nem szenvedhetvén, egyhuzamban pihenés és időközbeni táplálkozás nélkül végzendők el, csakhogy ily lázas munka az egészség kockáztatása nélkül nem folytatható hetekig, hónapokig annál kevésbé évekig, mivel feltétlenül beáll a stagnáció és a szegény ember azon veszi magát észre, hogy fáradt, nem birja a munkát a régi erővel és akkor már igazán nem képes kenyerét megkeresni. Amiből ugyanis csak mindig elveszünk és soha hozzá nem teszünk, az nem annyi vagy több, hanem mindig kevesebb lesz. A nagy hőségtől vagy éppen a napszúrástól eredő főfájás a következő módon oszlatható el, és pedig, ha a nagy hőség erősen fűtött szobában érezhető, előbb a nagy meleget ha van — ajtó nyitások által a többi szobába kell átereszteni, ha még az sem elegendő a szoba melegének enyhítésére, az esetben a nagy hőséget árasztó szoba ablakát vagy ablakait előzetes fejtedés mellett ki kell nyitni és azután a szobából eltávozni a levegőre vagy fűtés idején a kevésbé fűtött szobákba kell menni. Ha valaki reá van utalva és kényszerítve a szoba melegére, így az ágyban fekvő beteg is, ily esetben az egészséges ember öltsön meleg ruhát, fejét fedje be, a b teg egész teste megvédendő a hideg ellen és az ablakok — esetleg ajtók is kinyitandók. Ily nagy melegben, — főleg azoknál, kik nagy meleg hőmérsékletű akár téli, akár nyári helyhez kötött mánkára vannak utalva, (olvasztó kemencék, műhelyek stb ) valamint azok is, akik az égető nap hevének vannak kitéve — a főfájást vagy napszúrást úgy akadályozhatják meg, ha úgy a fejükre, mint testükre többször ismételve vízbe mártott és jól kifacsart vékony vászonruha darabokat raknak és hüsitő de nem jéghideg vizet vagy üdítő — de nem szeszes — italokat, például citromos vizet vagy vízzel feleresztett málnaszörpöt isznak és legalább bizonyos időközökben árnyékban is tartózkodnak. A szeszes italoknak mértéktelen élvezete nemcsak nagymérvű főfájást idéz elő. de jelentékeny kárt okoz úgy a szellemi tehetségben mint a test szervezetében is és igen sokszor igen nagy betegségeket is von maga után, minélfogva a szeszes italok mértéktelen használatától tartózkodni minden embernek erkölcsi és hazafiúi kötelessége, a mire szigorú büntetés terhe alatt mindenki hatósági közbenjárás terhe alatt is kötelezendő lenne. Jelzett italok mértéktelen élvezetétől való tartózkodás tehát megelőzi a főfájást és esetleg egyéb bajokat is. Ha valaki érzi mégis, hogy a feje a szeszes italok élvezetétől fáj, az hagyja abba vagy feltétlenül más hagyassa el ez élvezetet, ahelyett menjen a jó és friss levegőre és igyék sok friss fizet még akkor is, ha az nem jól esik és térjen pihenőre. S^ini^ái^. Az uj debreczeni társulat a bemutatkozás végett három kis előadásra átrándult hozzánk, mint hajdan Zilahy. — Nem vagyunk nagy barátai ezeknek a kis séjouroknak, melyek nem alkalmasak a társulat összes erejének kifejtésére, melyek az előadandó müveknél is a kevés szereplőt és kevés diszletet igénylő darabokra kényszerit: mindamellett a felfrissült ensemble szemlélésére elég alapot nyújt. Itt mindjárt az első előadásnál, a Benn az erdőn cimü drámánál a legnagyobb gyönyörűséggel konstatálhattuk a négy szereplő tökéletesen harmonikus együtt-játékát. Uti Gizella és Halassy Mariska régi ismerőseink. Fehér Gyula és Nagy Sándor ujak előttünk. Fehér egy zajos kulturéletből a csendes magány boldog nyugalmába visszavonult erőteljes férfit ad, kinek egyformán pergő napjait egy — a zajos életre emlékeztető syrén asszony megjelenése zavarja meg. A férfi látja, érzi, tudja, hogy a csábítás — nem a személyének szól; próbál védekezni, — aztán az erős férfi dacosságával játszik a tűzzel; akarja tudni, hogy mi fog következni. A remekül megrajzolt havasi drámának ezt az érdekes typusát Fehér, a Gaál alakítására emlékeztető erőteljes vonásokkal alakította. Remek baritonjával csínján bánik, — tartja erejét az igazi szenvedélyek alkalmára. — Mellette Napy Sándor mindvégig jellegzetes maradt. Uti Gizella, az oláhasszony és Halassy a csábító syrén szerepében tudásuk legjobbját nyújtották, ügy a mü, mint a teljesen méltó előadás nagy hatást keltett. A második előadás, a megyei ünnepség keretébe illesztve, rászolgált a megjegyzésekre. Biró Lajosnak a Tavaszi ünnep cimü drámája sok lehetetlen situatiója mellett, egy Werther korabeli, sok sírással, zokogással, unalmas jelenetekkel telt, határozottan rossz darab. Vándori Gézát volt alkalmunk megismerni, ki egy önbizalom nélküli, a küzdéstől fázó, a feltűnést kerülő — spleenes fiatalembert ad, a kit azonban hőssé tesz a tudat, hogy a titokban imádott nő viszonozza szerelmét. Ugyebár — elavult typus? Vándori, a milyen jó volt az első alakjában, olyan sokat posoló volt a hős szerepében, — a mely szerepből is gyak ran csinál lagymatag alakot. — Nagy Sándor egy a súlyos adósságoktól vergődő huszártisztet adott; egy reménysége van csupán, — a gazdag házasság. Ezért küzd, fenyeget, zsarol, könyörög, — és mikor mindhiába remél, mikor a visszautasításban halálos Ítéletét látja, — elsápad, vonásai eltorzulnak, szemei beesnek. Ezt a jelenetét Nagy igazi művészettel, nagy hatással játszotta. Ettől a jelenettől eltekintve unalmasan vergődött a darab. — A harmadik felvonás egy felesleges üresség, a „nap"-hoz címzett óda — valóságos paródiája a Chanteclair ódájának. — Csak Halassy volt még ebben a siránkozó szerepben is jó. ÚJDONSÁGOK. íffST Mai számunk 10 oldal. Teiafon 139. ssám Panaszkodnak az iparosok. Nincs munka ! A legutóbbi pénzkrizist legjobban a kereskedők érezték meg. Még sohasem volt annyi bukás évtizedek óta, mint az ominózus 1913. évben. Amelyik kereskedő ezt az időszakot szerencsésen, veszély nélkül túlélte, az bebizonyította, hogy valóban életképes. Az utolsó időben a kereskedők már felhagytak a panaszkodással. A pénzkrizis azonban most a gazdasági téren kezdi mind erősebben éreztetni hatását. A kölcsönügyletek lebonyolítása sok nehézségbe ütközik, illetve alig-alig történik. És e körülmény nyomása alatt egy másik nagy társadalmi osztály: az iparosok jajdulnak föl. Nincs munka, munkaalkalomra sincs kilátás még igen hosszú ideig és ezt az iparosok nagyon megszenvedik. Ők ugyan nem buknak meg, hanem, ami még rosszabb, rettenetes Ínségnek néznek eléje. Panaszkodnak a nyíregyházi iparosok is. És hogy az ipar melyik ágának gyakorlói panaszkodnak a legjobban, ezt vajmi nehéz eldönteni. Panaszkodik minden iparos, aki csak él. Az egyének és az összesség gazdasági politikája stagnál, a kivitel pedig ezzel kapcsolatban nemcsak hogy pang, hanem egyenesen holtpontra jutott Ma, amikor az emberek ruházkodása a minimumra kell hogy szorítkozzék, ma, amidőn az úgynevezett jómóduaknak is csínján kell bánniok minden fillérrel: senki sem gondol a gazdasági vállalkozásokra. Nincs építkezés, mely az ipar többféle nemének munkát adna, ami épitkezés van, abból nem élhetnek meg az összes iparosok. Ilyen szorongatott helyzetben a hatóságoknak kellene az iparosok sdgitségére sietni s nekik munkaalkalmat nyújtani. Jól tenné a város is, ha szükségmunkáról gondoskodnék az iparosok számára. Az iparosok most még csak panaszkodnak, de remélnek segítséget. Ha ezen a szomorú állapoton azonban nem történik enyhítés, télire az iparosok, mert még csak javítási munka is alig akad, a legnagyobb ínségnek néznek elébe, és olyan nyomorúság, szegénység lesz, hogy az egész ország megborzad tőle. — Szakosztályi ülés. Nyíregyháza város képviselőtestületének pénzügyi, jogügyi és építkezési szakosztályai szerdán délután tartották együttesen ülésüket a pénteki közgyűlés tárgyainak előkészítése céljábél.