Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-10-12 / 82. szám

82-ik szám. után 7V« óra tájban általában bezárják, ez időben nem lévén üzleti forgalmuk. A fűszer-, élelmiszer- és csemege kereske­dők üzleteiket esti 8 óra után zárják, azért, mert bizonyos elkésett forgalom még ekkor is jelentkezik. Végül a szatócsok még esti 9 óra után is nyitva tartják üzleteiket, mert abból nyernek forgalmat ilyenkor, mikor a beltelki üzletek már zárva vannak. Nyilvánvaló ebből, hogy csak a fűszer-, csemege és élelmiszer kereskedők és szatócsok számara volna az ujitás, ha üzleteiket koráb­ban kellene zárniok. Azonban valamennyi ezen szakmához tar­tozó kereskedő örömmel üdvözölné az ujjitást, mert ugy vélik, hogy az élelmi szereknek ily késő esti órákban való beszerzése csak a ha­nyag, talán kényelmes, esetleg szeszélyes fo­gyasztótól ered, kik a saját kényelmükért és szeszélyükért a kereskedők pihenésre szánt óráit is áldozatul követelik. A kereskedők meg van nak arról győződve, hogy egyönteiü záróra a fogyasztó közönség eme részét is hozzá fogja szoktatni szükségleteik idejében való beszer­zésére és hogy a verseny nem követelvén, hogy egyik a másiknak utánzása utján kényszerülve legyen üzletét a késő órákban is nyitva tartani : a fogyasztás mit sem fog szenvedni. Mindezekre tekintettel az a kereskedők összességének a kívánsága, hogy a záróra te­kintet nélkül a szakma különbözőségére és minőségére, egyformán és mindenkire kötelezően esti 8 órában állapittassék meg. Kivétel nélkül az az óhajtás, hogy az üzletnyitás legkorábbi ideje reggel 6 órára tétessék. Felmerült az a gondolat, hogy különbség tétessék a nyári es téli időszak közölt ; azon­ban ezt a kereskedők összessége elvetette azért, mert a téli hónapokban, amidőn a záróra ko­rábbi időre volna tehető, a fűszer- és csemege üzletek éppen télen a későbbi órákban csinál­nak nagyobb forgalmat. Az élelmiszer keres­kedők és más szakmabeliek között való kü­lönbség tétel sem talált tetszésre azért, mert ez esetben a visszaéléseknek ellenőrizhetetlen és széles köre nyilnék meg. Ép igy nem lehetett különbséget tenni a szatócs és nem szatócs között, mert a distinc­tio éles határvonalakkal meg nem állapitható. Mindezekre volt tekintettel a kereskedők összessége, mikor a maguk és az alkalmazottjaik munkaerejének védelme céljából teljesen egy­forma elbírálás alá helyezték a záróra kérdését. Mindezek mellett azonban kivételt kellett tenni a szombat esti záróra kérdésében a mun­kás osztály érdekében. Hogy ugyanis a szom­baton heti munkabéréhez jutó munkásosztály részint szükségleteit akadálytalanul szerezhesse be, részint az igénybe vett biteleket kiegyen­líthesse : szükség van arra, hogy e végből az üzleteket nyitva találja. Valamennyi kereskedő­nek tehát az az óhaja, hogy a szombat esti záróra 8V2 órában állapittassék meg. Kivételt kell statuálni továbbá a húsvéti és a karácsonyi ünnepeket megelőző hétre, a mikor is az ünnepi előkészületek szükségleteit a közönség az esti órákban szerzi be. Ezek a kivételek a fogyasztók érdekeinek felelnek meg. Mindenesetre ez a szabályrendelet egy hosszabb időre szóló átmenetnek lesz tekintendő mely arra szolgál, hogy ugy a fogyasztót, mint a kereskedőt és alkalmazottját a forgalom ezen korlátjához hozzá szoktassák és megközelíthe­tővé tegyék azt az ideált, amely a munkaidőnek még rövidebb tartamra való redukálásában áll. Ha bár a cél az, hogy a záróra után az üzleti forgalom tiltva legyen, mégis utasításul adandó a szabályrendelet felett őrködő rend­örségnek, hogy az ellenőrzést az első időkben jóakarattal és csak a kellő figyelmeztetések után, teljes szigorral gyakorolja. Ezek után az a tiszteletteljes kérelmünk : Méltóztassék az e tárgyban alkotandó sza­bályrendeletet az egyformán kötelező esti 8 órai záróra megállapításával minél előbb létre­hozni, hogy az már 1914. évi január hó 1-én életbe léptethető legyen. Teljes tisztelettel a Kereskedők és Gazdák Köre. Hoffmann Móricz. Barnch Arthur, titkár. elnök. J^YÍRYIDÉK. A vármegye búcsúja gróf Vay Tibortól. A belügyminiszter leiratára, melyben gróf Vay Tibornak főispáni állásától való felmenté­séről értesíti a vármegye közönségét, az állandó választmány a kedden tartandó közgyűlés elé a következő határozati javaslatot terjeszti elő: „Tárgyalás alá vétetett a magyar királyi belügyminiszter urnák folyó évi szeptember hó 26-ik napján 6847/913. eln. szám alatt kelt azon leirata, melyben tudatja a vármegye közön­ségével, hogy Ö császári és apostoli királyi Fel­sége szeptember hó 4-én kelt elhatározásával gróf Vay Tibor főispáni állásától buzgó szol­gálatai elismerése mellett saját kérelmére legke­gyelmesebben felmenteni méltóztatott s ezzel egyidejűleg felolvastatott a távozó főispánnak a törvényhatósághoz intézett bucsuirata. Véghatárosát. Szabolcsvármegye törvényhatósága amidőn tudomásul veszi Ö császári és Apostoli királyi Felségének azon legfelsőbb elhatározását, mely­lyel gróf Vay Tibor szabolcsvármegyei főispáni állásától — saját kérelmére s buzgó szolgálatai elismerése mellett felmenteni méltóztatott, egy­idejűleg megragadja ezen alkalmat arra, hogy gróf Vay Tibornak főispáni székéből történt távozása felett őszinte sajnálatának adjon kife­jezést s a távozó főispán érdemeit jegyzőköny­vében megörökítse. A törvényhatóság mindig hálával fog vissza­emlékezni Vay Tibor gróf több, mint három évi sikerdus főispáni működésére és különös mér­tékben méltányolja azon összhangzatos és ta­pintatos vezetést, melylvel a távozó főispán ugy a közigazgatás minden ágában, mint a politi­tikai élet terén a törvényhatósággal és annak tisztikarával egész hivataloskodása alatt együtt működött s méltányló figyelemmel kisérte azon őszinte törekvését, melylyel a távozó főispán a vármegye jogos érdekeit a kormányhatóságnál minden esetben támogatta és ezzel ügyeinket minden irányban, — de különösebb sikerrel út­ügyeink fellendítése tekintetében — előbbre vinni törekedett. Midőn tehát a törvényhatóság búcsúzó főispánjának hervadatlan érdemeit, őszinte nagyrabecsülésének kifejezése mellett jegyző­könyvi lapjain megörökiteni határozza, — egy­idejűleg Öméltóságához ily irányú bucsu ira­tot intéz s megbízza a vármegye alispánját, hogy ezen bucsu iratot egy általa alakítandó öt tagu küldöttség élén Őméltóságának adja át. Elhatározza továbbá, hogy hálája jéléül Őméltósága arcképét tanácsterme részére meg­festeti s felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy ennek költségeit a milleniumi alapból fedezze, Miről grt f Vay Tibor Öméltóságát átiraton és a vármegye alispánját további megfelelő eljárás végett ezen véghatározaton értesiti." Szabó Endre. A Morgó temető virágos földje pén­tek este óta egy elröppent kedves lélek­nek kifáradt testét takarja. Szabó Endre nyugalmazott római katholikus tanitó csü­törtök reggelre virradóra örök álomra szenderült. S amint utolsót dobbant a szíve : egy törhetlen hitű magyarral, egy puritán becsületességü férfiúval lett a magyar faj kevesebb. Mert Szabó Endre egy hosszú életnek minden mozzanatá­ban egy úton haladt: a becsület útján s útjában egy, az egész lényét betöltő ne­mes érzelem vezette: — fajának, nem­zetének, hazájának végtelen szeretete. Szinte határtalan fanatizmussal bizott nemzete jövendőjében s annak bekövet­kezését egyedül a függetlenségi eszmék hű követésétől remélte. A derék tanitó, ki egész nemzedéket nevelt föl hazájának, a törhetlen jellem, ki a kísértések s a mellőzések ellenére 1913. október 12. 5 is megmaradt elvei és eszményei mellett, immáron csak az emlékezeté! . . . Temetésére számosan gyűltek össze : jóbarátai, tisztelői, volt tanítványai s tanitótársai Nyitott sírjánál Kubacska István ág. ev. tanitó, járásköri elnök intézte hozzá e szép búcsúbeszédet: Szomorú és fájó érzelmek vesznek erőt rajtunk, valahányszor látjuk, hogy a halál egy­egy kartársunkat kiragadja sorainkból. Mélyen megrendülve, résztvevő kebellel álljuk körül e sötét koporsót, amely egy élte 73-ik, — a tanítói pályán 41 évet betöltött és 7 év óta a megérdemlett nyugdijat élvező ked­ves, öreg kartársunknak Szabó Endrének hült tetemeit zárja kebelébe. Ki míg élt, mig ereje engedé, hűségesen munkálkodott kedvesei javáért, boldogságáért. 41 éven át volt a helybeli róm. kath. egyháznak érdemes tanítója. Nagy szorgalom­mal, nemes odaadással igyekezett tanitói hiva­tását nemesen betölteni, bölcsességre tanítva és az igazságnak ösvényén hordozva az ifjú­ságot. Aki ugy is mint gondos és hü apa, — most már egyetlen árván maradt leányának hálás kegyeletére tette magát érdemessé. Boldog emlékű kedves kartársunk, aki ve­lünk együtt egy cél felé haladtál, együtt hor­doztad a nehéz igát, ím eljöttünk, hogy elkí­sérjünk utolsó utadra. A nemes munkában összeomlott poraid felett meghatva mondunk áldást. Te hü voltál a reád bízottakban mind ha­lálig. A földi élet zsibbasztó kötelékeiből ki­szabadult halhatatlan lelked élvezze azt a bol­dogságot, melyet a hü és igaz munkásnak ju­talmul igér az örök kegyelem. Aludd békével síri álmodat! Elvégezted munkád. Legyen érte a bér: A földön nyugalom, Ott fönn örök babér ! Isten veled ! Isten veled! Szaboícsvármegyei Tanitó Egyesület Köre. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület nyír­egyházi járásköre november hó első felében évi rendes gyűlést tart. Az .Eötvös-alapra" fizettek. Rolkó Gyula 1912. évre 3 kor. 1913. évre 4 koronát ; Szabó Antal részesjegyére 3-ik részlet 10 korona. TANÜGY. Felhívás. A budapesti m. kir. technológiai iparmú­zeum igazgatósága az 1913 — 1914. évben kő­műves, kőfaragó, ács, szobafestő, épület és mülakatos, asztalos, bádogos, szabó és cipész iparosok, valamint segédek részére Nyíregy­házán továbbképző tanfolyamokat rendez. A tanfolyamokon az oktatás a következő tárgyakra fog kiterjedni. 1. Épitő ipari szakrajz. 2. Ipari számtan-mértan kapcsolatban kal­kulációval. 3. Üzleti fogalmazás. 4. Könyv-vezetés. 5. Szabó ipari szakrajz. 6. Cipész ipari szakrajz. Az épitő ipari szakrajztanfolyam 1913. évi november hó 1-től 1914. évi március hó 31-ig hetenkint háromszor este 7—9-ig és vasárnap d. e. 9—12-ig, az ipari számtan-mértan tanfo­lyam lá 13. nov. 1-től dec. 31-ig, az üzleti fo­galmazás tanfolyam 1914. évi január 1-től feb­ruár 28-ig, a könyv-vezetés 1914. évi március 1-től május 31-ig hetenkint kétszer este 7—9-ig tartatnak. A szabó és cipész ipari szakrajztanfolya­mok ideje később fog megállapittatni. Felkérem azon iparos mestereket és segé­deket, akik ezen tanfolyamokon résztvenni óhaj­tanak, hogy beiratkozás végett a tanfolyamok vezetőjénél, Heincz Frigyes kir. mérnöknél (Sza­bolcs-utca 12. sz.) jelentkezzenek. A beiratások ideje f. évi október hó 19. és 26. napjain d. e. 11—12-ig és d. u. 3—5-ig. A beiratás alkalmával minden egyes tan­folyamon 1 korona beiratási dij és 2 korona

Next

/
Thumbnails
Contents