Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-12-28 / 104. szám

2 103-ik szám. 1913. december 25. A te kezeidbe lesszük le sorsunkat; óh ölelj minket körül atyai karoddal, hiszen mi még oly kicsinyek, oly gyöngék, segítségre szorulók vagyunk; és óvj minket és igazgass minket, és szeress minket édes jó Istenünk, hogy szereteted meleg sugaraiban szépen növekedjünk gondozóink örömére s a te szent nevednek dicsőségére! Amen. * * * A gyönyörű beszéd, melyet Paulik János igazgató lelkész úr az ő csodálatos szónoki készségével adott elő, valósággal lelkesedésre tüzelte a hallgatóságot, s általános vélemény volt, hogy ezúttal egyik legnagyobbikát aratta számtalan sikereinek. Az ünnepi beszéd után egy kis leány mondott köszönetet társai nevében a pártfogó egyesületnek s a jótékony társadalomnak meleg szavakban hálás köszönetet. Baj van! Sötét borúval jön búcsúzni 1913. és a Kárpátoktól az Adriáig zúg rémesen egy jajszó, mely a nem csupán az „én"-ért élő, s mindenben csak a saját érdekét kereső, de a közjóért még lelkesedni s dolgozni tudó magyar embernek a szivéig nyilallik. Baj van magyar férfiak és honleányok ! Beteg, nagy beteg ami kedves jó anyánk, szeretett magyar hazánk. Nem lehet őt többé meggyógyítani tanácsadásokkal, Ígéretekkel s álszenteskedő képmutatásokkal. Gyökeres gyógyszer kell ide most, mert különben elvész a vesznitért nemzet, elvész a mi szeretet hazánk, „Pusztulunk, veszünk, s mint oldott kéve szét hull nemzetünk." A föld, az édes anya kebele beteg, reszket. Népe, gyermekei, mert nem tudnak többé emlőin táplálkozni, elhidegülnek és sirva mennek új hazát keresni a nagy világba. A magyar nép, a szegény becsületes magyar paraszt, aki bázisa az országnak, földönfutóvá lett és immár nem leié többet honját e hazában. Vannak pedig Magyarországon igaz böviben az emberi nyomor enyhítésére szolgáló szeretetházak, jótékony cselekedetekre alakult egyesü letek. Mindezek ma már kicsinynek bizonyulnak, az országos nagy nyomor enyhítésére és leküzdésére, melyeket most már mint könnyű polyvát hord szerte az áradat, mely északtól délre húzódik vészterhesen. Hogy a biblia szavaival éljek: „Megmérettetett a te országod és könynyünek találtatott." emlékezzünk csak régi időkre, a történelem lapjai megörökítették, hogy az 1770 — 72. évek taja hogy folyt le Lengyelhon felett! A nagyok azt hitték, hogy a minden jogaitól megfosztott paraszt nép, mert igen csendesen viselkedik, meg van elégedve mostoha sorsával, mert nem zug, nem jajgat. Pedig ez az erőszakos csendesség lethargikus álom volt, melyből a felébredes századokra, tán örökre végzetes lett a oeteg Lengyelországra. A magyar nép megy 1000 vei, 100.000 vei túl e haza töldjén kenyeret keresni, szivében keserűség, szemeben a kárhozat könnye csillog, „ős apaim szerezték a drága hont." Miért megy el a nép, miért hagyja el örökségét, mit ősapái hagytak reá ? Miért hagyja itt hosszú évekre, talán örökre nejét, szüleit, gyermekeit, kikhez a szive, lelke forrva van ? Miért nem visz a honi rögből talizmanul kebelén egy darabkát, hogy reggel, estve vele imád kőzzék, vele érezzen? Hová lett az igazi honszerelem a honfiak kebléből ? — E kérdések tolulnak ajkainkra látva e nagy nemzeti pusztulást. És erre azt is mondhatnánk, amit Hamlet mondott volt Horáciusnak, .Vannak dolgok a főid és az ég között, mit az iskolás bölcsesség meg nem magyaráz." Ha csak egy szempillantást vetünk is a magyar közélet terére, azonnal tisztán áll előttünk a helyzet és kész vagyunk a felelettel: azért megy el a nép a hazájából, s hagyja itt szeretteit, mert azok, akikre bizva van a társadalmi élet fejlesztése, s a nép élete, elhagytak a népet. A rohamosan zuduló kor szelleme az elhagyott nép szemét tágabbra nyitotta, de lelkéből kitepte a hit világát, szivéből kiszakasztotta az igazi honszerelmet. Tágabbra nyilt szemeivel csak kötelesség* k teljesitesére való szorítást, halázást és ellenségeket lát. A gomba módra szaporodó s a műveltség terjesztésére alaknló kulturális egyletekben csak humbukkot .át és érettök egyáltalán nem lelkesül. Más oldalon kell tehát keresnünk az orvosságot. Olyan fényt kell felfedezzünk, amely a sötét éjszakába bevilágítson és megmutassa, hogy hol rejtőzik a baj. A csendes Óceánnak a Havai-sziget csoportjában, mint tudjuk, van egy vulkánikus szigethegy is, amelynek óriási kráterében egy izzó lávából álló tó van; amely éjjel mérföldekre elvilágit, s forró láva tükre hatalmas sugarakat lövel a sötét éjszakában az ég felé. A hit és a reális tárgyak tanítói együtt elválaszthatatlanul képezik széles e világon e vulkánikus erőt, a fényt. Hegedűs Sándor ex miniszter, igen szépen megvilágította hazánk népnevelési ügyét, midőn 1869 ben Debrecen ben a M. prot. irod. társaság nagy g ülésén mondotta, hogy: „A népoktatást hatalmasabb, szélesebb rétegben elterjeszteni, minél mélyebbre hatni azzal a népre, korunk kiváló feladata, a haza felvirágoztalása szempontjából." — Sajnos ez a gyönyörű szép és magasztos ige is hazánkban, csak a pusztában elhangzó kiáltás lett, mert népiskoláinknak nincs meg a hatni, alkotni tudó önállósága. Ha csak részben is le tudnók vetkezni az emberi gyarlóságokat, hogy ugy az egyén, mint az osztály nem irigykednék a közjavakért dolgozók haladásán és utat nyitnának előtte, hamar megtalálható volna a kivánt gyógyszer, a nép és a haza felvirágoztatására. A népiskoláknak önállóbb működése, a falusi minta gazdasági ism. isk. felállítása, a hitel-, fogyasztási- és értékesítési szövetkezetek létesítése s ezek keretein belül a kis gazdálkodóknak kellő hitel nyújtása, a kisebb méretű földek vásárlásánál is. A községi közigazgatás egészségesebb alapokra való fektetése. A közegészségügy és az adózás, birtok és kereset aránylagos, méltányos rendezése, rövid időn meghoznák a kivánt és óhajtott sikert. Igen! Mert Isten igéjével és kenyérrel együtt él a földi ember és azé az ország, akié a föld. Mily üdvös dolog volna, ha a vármegyék meghallanák e vész kiáltást és a hatáskörükben sietnének e gyógyító, teremtő és alkotó munkára! László Gyula. Egy lehetetlen törekvés. Tokaj és Zemplénvármegye. Mit mond a nyíregyházi sajtó? A Zemplén e hó 20. számából veszszük a következő sorokat: Napok óta láthatjuk a fővárosi lapokban azokat a gondosan elhelyezett hirecskéket, melyek Tokajnak Zemplénvármegyétől való elszakadási törekvéseiről beszélnek. A viszonyokkal ismerős zempléni közönség persze értékére redukálja ezeket a híradásokat s jól tudja, hogy itt tulajdonképen nem Tokaj község akciójáról, hanem csak bizonyos békétlenkedő csoportoknak kísérletezéséről van szó, amelynek nincs komoly jelentősége, aminthogy nem is lehet, mert hiszen sokkal jobban összeforrott Tokaj es Zemplén történelmi mullja, mintsemhogy ezt bármiféle hangzatos jelszavak cimén meg lehetne bontani. Természetes, hogy a szabolcsi sajtó nagy tetszéssel fogadja azt a hirt, hogy Tokaj Szabolcshoz akar csatlakozni. Kuriózumként itt közöljük egyik nyíregyházi laptársunknak a Szabolcsi Hírlapnak e tárgyban irott cikkét, azzal a megjegyzéssel, hogy az abban foglalt tárgyi tévedésekre reflektálnunk is felesleges, mert hiszen nálunk mindenki tudja, hogy Tokaj sohasem volt mostohagyermeke Zemplénnek s hogy fejlődési lehetősegeit ez vármegye mindig megadta, ugy, de talán még jobban is, mint Szabolcs valamikor megadhatná. — Az sem áll, hogy Tokaj nem fejlődnék s még kevésbbé fogadható el, hogy csak a Szabolcshoz való csatlakozása esetén válhatna közponjává a Hegy alja forgalmának. Mindezek alaptalan állitások, — ami pedig a cikkben emlegetett társadalmi akciót emlegeti, bizonyosak vagyunk benne, hogy ez is csak jámbor óhaj marad, mert Szabolcs illetékes köreinek nincs eszükben, hogy ez ügyben tényleg lépéseket tegyenek. — Divat és művészet c. legjobb magyar divatlapra előlizeteseket elfogad e lap kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. SHF" Mai számunk 12 oldal. Teieíoe 139. szám — Személyi hir. Dr. üjfalussy Dezső főispán néhány napi tartózkodásra elutazott. — Lemondás. Mezőssy Béla megyei bizottsági tag a vármegye alispánjához a következő levelet intézte : Nagyságos alispán ur ! Tisztelettel kérem az Erzsébet közkórházi bizottsági tagságomról való lemondásomat a törvényhatósági közgyűlésnek bejelenteni. Vagyok nagyságod kész tisztelője Mezőssy Béla. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kerekes Lajos nagykállói kir. adóhivatali tisztet a nagyszebeni kir. adóhivatalhoz helyezte át. — Hivatalvizs^álat. A nyíregyházi ipartestület ügy és pénzkezelését a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség e hó 27-én d. u. megvizsgálta. — Esküvő. Kossuthi Kovách Árpád polgári fiúiskolái tanár, szombaton d. e. 11 órakor tartotta esküvőjét Jóba Bertával a helybeli ref. templomban. — A nőegylet! batisztbál meghívóit tegnap küldték széjjel. A bál mint már jeleztük is január 17-én lesz a Koronában. — Ismeretterjesztő előadás. A Munkás Otthonban karácsony másodnapján a munkanélküliek segélyezése javára Vajda Emil polgári isk. tanár a tenger életéről vetített képekkel illusztrált előadást tartott. Dicséretet érdemel a rendezőség, hogy ezen beléptidijas előadást a nyomorban szenvedő munkástársaik segélyezésére rendezte. Ezen nemes cselekedetet bár követné városunk több társadalmi egyesülete is. A gyönyörű szép előadást a nagytermet zsúfoltig megtöltő közönség mindvégig figyelemmel kisérte és az előadót több ízben meleg ovációkban részesítették. Itt említjük meg, hogy f. hó 28 án d. u. 4 órakor dr. Klár András ügyvéd fogja előadását megtartani, mely előadás teljesen díjmentes és vendégeket szívesen lát a rendezőség. Az előadás iránt városunkban már is nagy az érdeklődés. — Köszönet. Az Erzsébet-árvaház részére N. N. egy vég vásznat és N. N. 6 pár harisnyát, küldött. Fogadják érte az árvák nevében hálás köszönetemet. Özv. Básthy Barnáné n. e. elnök. — A Legényegylet estólye. A nyíregyházi rk. Legényegyesület 1914. év janur hó 11-én, vasárnap este fél 9 órai kezdettel a Korona nagytermében tánccal egybekötött jótékonycélu estélyt rendez. Belépő-dij személyenként 2 korona. Kispáholy ára 10 kor., nagypáholy 15 kor. Jegyek a Rottaridesz féle dohánydőzsdében kaphatók. Felülfizetéseket a nemes cél érdekében köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az elnökség. Az estély műsora a következő : I. Három dal. Révffy G.-től. Énekli az Egyházi Vegyeskar. II. Prolog. Dömötör Gy-tól. Szavalja Matskassy Mártha urleány. III. Beszédet mond Énekes János esp. pleb. elnök IV. Mendelssohn : Szent Ivánéji álom — nyitány. Zongorán játszák Vertse Pipi és Brozsek Ida urleányok. V. Dialóg. Élőadják: Lavottha Émmuska urleány és dr. Ballay Gyula VI. Siint-Saens, Sámson és Delilia c. operájából énekli Szentimreyné Jósa Mártha urnő. Damokles kardja c. egyfelvonásos vígjáték. Előadják a Legényegylet tagjai. VIII. Blériot hegedűverseny op. 101. Játsza Pazorszky Béla zongorán kiséri Jakab József ur. IX. Bordal. Stojanovits I. - tői, Énekli az Egyházi vegyeskar zongorakísérettel. — Tanfolyam a honvédhuszárlaktanyában. Országh Gábor evangelikus tanitót a nyíregyházi honvédhuszár laktanya analfabétai részere rendezendő tanfolyamra tanfolyamvezetővé nevezték ki. Országh hetenként négyszer tanítja írásra, olvasásra és számolásra az analfabéta katonákat. — A tőkekamat adó kezeléséhez szükséges bejelentéseket január 20 áig a városi adóhivatalnál kell bejelenteni.