Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)
1913-12-21 / 102. szám
4 102-ik szára. 1913. december 21. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután tartotta december havi rendes és ez évben utolsó közgyűlését Májerszky Béla kir. tan., polgármester elnöklése alatt. Polgármester a tárgysorozat előtt megemlékezett a Kovács Kálmán volt váiosi köz vágóhídi állatorvos elhalálozásáról. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvéDen megörökítették. A jövő évi virlllsek. Szabolcsvármegye alispánja leküldö'te a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékére vonatkozó határyzatát. A város által összeállított névjegyzék ellen valami tizenkét felebbezést adtak be. Az alispán hétnek helyet is adott s ehhez képest módosult a város által összeállítóit névjegyzék. Közölte egyúttal az alispán az özvegyek és jogiszemélyek meghatalmazottait is. Mindezeket a közgyűlés tudomásul vette. A szarvasmarha tenyésztés ügye. Szóba került ezután a nyíregyházi szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében a vármegyei közgazdasági felügyelő által megindított mozgalom. A város polgármestere megkísérelte a tárgyalásokat a tanyákon lakó gazdákkal, több értekezleten is ismertették előttük a szakosztályoknak azt a javaslatát, hogy a város megveszi a bikákat s kiadja azokat tartás végett a gazdáknak azzal a feltétellel, hogy bizonyos ideig való tartás után a bika az ő tulajdonuukba megyen át. A tanyasi gazdák azonban szerfölött idegenkednek attól, hogy a város vásároljon az ő számukra bikát. Attól tartanak, hogy a város nagyon drága bikákat talál venni es igy sok költség esik egy-egy tehénre. Inkább azt kérik, engedjék meg nekik, hogy a bikákat ők vehessék meg. A közgyűlés a szakosztályok és a tanács javaslatára kimondotta, hogy ám jó, tegyenek kísérletet. Két évig a város függőben hagyja a kérdést s a gazdákra bizza, hogy a bikákat megvegyék. Kimondotta azonban a képviselőtestület, hogy ha a gazdák nem gondoskodnak a bikákról, azokat a város fogja megszerezni és kiosztani. Piaci ügyek. A Rákóczy-ut elején levő kereskedők az iránt folyamodtak a városhoz, hogy a napi piac egy része a Rákóczy-ut elejére 'helyeztessék át. A rendőrfőkapitány kísérletet is tett ebben az irányban. Egy két hetivásár alkalmával a baromfi piac egy részét odahelyezte. Kiderült azonban, hogy a Rákóczy-ut eleje annyira ki van téve a szél irányának, hogy az ott elhelyezett baromfiak tollát és egyéb szemetet a Kossuth téri élelmi piacra hordta. Ezért a szakosztályok és a tanács nem is javasolták a kérelem teljesítését. A közgyűlés el is fogadta ezt a javaslatot, közben azoDban több rendbeli felszólalás történt abban az irányban, hogy a piacot kívánatos volna másfele is elhelyezni. Emlegették a Kállói-utca elejét, a Luther-utcát, a Szarvasutcát. Minthogy azonban ezutlal csak a Rákóczy-ut elejéről volt szó, más irányban a közgyűlés nem is határozott, csak azt mondotta ki, hogy ez a hely piaci célra nem alkalmas. Vállalatok és vállalkozók. Hozzászólás nélkül egyhangúlag fogadták el a szakosztályok és a tanács javaslatát a város részére szükséges kőszén szállítására megtartott ajánlati verseny eredményére. A Kohn Jeremiás nyíregyházi szénkereskedő ajánlatát fogadták el, mint legolcsóbbat. A városi szegődvényes asztalosi állásra Gregori István, a bádogos mesteri állásra Kaszás György ajánlatát fogadták el. Nyugdijazások. A városi nyugdíjintézetre vonatkozó szabályrendelet életbelépése több rendbeli nyugdíjazás iránti kérelmet vont maga után. Bogár Lajos főjegyző elbetegessedése miatt kérte nyugdíjaztatását. A nyugdijválaszmány a szabályrendelet értelmében 4300 korona nyugdíj és 800 korona lakbérnyugdij megállapítását hozta javaslatba. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Egyben azonban őszinte sajnálatának adott kifejezést a tanács javaslatához képest a főjegyző távozása fölött és árvaszéki ülnöki, valamint főjegyzői működésében kifejtett tevékenységeért külön is elismerését és köszönetét fejezte ki. A tanács javaslatához kiegészítésül dr. Meskó László orsz. képviselő indítványára még külön megbízta a város polgármesterét, hogy a közgyűlés és tanács tagjaiból összehívandó értekezlet vegye fontolóra az állásától megváló főjegyző illő elbúcsúztatását. Marsaiké Gusztáv házipénztári ellenőr, Id. Gaál Ede irattárnok és Juháss Péter kiadó 70-ik életévüket meghaladt koruk miatt kérték nyugdíjaztatásukat. A két előbbi 40 szolgálati évét is betöltvén, teljes fizetéssel és 520—520 korona lakbérnyugdíjjal nyugdíjaztattak, az utóbbi szolgálata arányában fizetésének 87 °/o-át és lakbérnyugdij címén 480 koronát kap. Marsalkó Gusztáv nyugdíjaztatása 1914. évi januar 1 tői, a többiekké 1914. február 1-től kezdődik. Az elhunyt Kovács Kálmán állatorvos özvegye részére a közgyűlés a szabályrendeletnek megfelelően évi 1200 korona özvegyi nyugdijat állapított meg. A nyugdíjazásokkal kapcsolatban a polgármester felhatalmazást kért és kapott a megüresedő, illetőleg megüresedett állásoknak választás utján való betöltése céljából a vármegye alispánjához szükséges előterjesztés megtételére. Apróbb ügyek. Még egy sereg apróbb ügy nyert elintézést; köztük a tárgysorozaton kivül előterjésztett tanácsi javaslatok során a Sósló erdőben vágás alá kerülő terület vágatására megtartott ajánlati verseny eredménye is. Mivel az ajánlati verseny eredménye szerint az általányban való vágatás nem kerülne kevesebbe, mint edáig napszámban került, a képviselőtestület a napszámban való vágatást mondotta ki. Végezetre elnöklő polgármester bejelentette, hogy az ez évi szabadságából még hátra levő részt most fogja a karácsonyi ünnepek előtt kivenni s boldog ünneplést kívánva a képviselőtestület tagjainak, a gyűlést félőt óra tájban berekesztette. Levelei Kiirthy Ferihez. XII. Hát csak mégis legjobban tudnak élni az angolok ! Ezzel zártam legközelebbi levelemet, Kenyeres. És ha százszor átgondolom utazásunkat, százszor is ezt mondotn magamban. Ez a nép jól megalapozta a maga életét, az bizonyos. Nem abból a néhánynapi kóborlásból mondom ezt, Kenyeres, de sok utmutató volt már a lelkem előtt, jóelőre és a látottak mintegy igazolásul szolgálnak nekem Utólag is hasznát vennéd még, Kenyeres, ha elolvasnád, föltéve, hogy nem olvastad és bocsás meg, ha ezt fölteszem, mert a ti jegyzői sorsotok a rovancsokboz és utasításokhoz köti testeteket, lelketeket, mint a régi gályarabokat az evezőkhöz, — hát hasznát vennéd, ha elolvasnád Escott T. H. S. ,,A mai Anglia' cimü három kötetes munkáját, melyet György Endre fordított magyarra s a Tudományos Akadémia adta ki 1907-ben. Nagyon jó tükre az angol életnek ától-cettig, Mondhatom, hogy nagy étvágyat támasztott bennem jóelőre, szemtől-szembe is látni azt a népet és nemcsak tükörben. Azért mondom, az olvasottak és látottak után, hogy jól megalapozta életét, itt e földi világban. Mióta az eszemet tudom és figyelni megtanultam, ugy láttam Kenyeres, hogy minden élet: mozgás. A boldog ember, tökéletes ember: a szabadon mozgó ember. Akit se testében, se értelmében, se erkölcsében, nem akadályoznak külső, vagy belső akadályok, sőt elősegítik szabad mozgását, fejlődését, erőre jutását, alkotó képessége kifejlődését. Az az igazi szabadság Kenyeres, midőn aJkotó munkára feszül a rugalmas izom, az értelem széleskörű tiszta látása, az egyéni összeköttetések segítő készsége, okos türelme. Ami ezenkívül hangzik a szabadságból, az csak puffogó frázis és élősdi fecsegés. Erő az élet, — a többi hamu. Hát az ango'ok ezt az erőt gyűjtik, testökben is, lelkükben is, erkölcsükben is. Mindaz, amit láttunk, az erőgyűjtésnek eszköze. Ismered te a csontrendszeredet, Kenyeres ? Láttad már, hogyan köti össze azt a százegynehány csontdarabot, ezer meg ezer izom s az idegek telefonhálózata ? Tanított téged arra a tanitó bácsi, vagy a professzor ur, hogyan indul el az eiső szentháromság mibennünk; az éleny-, légeny és széneny-parány ? Hogyan kapaszkodik a többi parányokba, hogy nőjön a tömeg, fejlődjék az élet? Tanultál te arról, miért hamis a zúzád? keserű az epéd? kényes a májad? puha, vagy kemény a szived? stb. No lásd, én se tanultam, de még az én gyermekkoromban játszottak, daloltak a gyermekek, az ifjak, még a felnőttek is, pedig akkor Bach és Schmerling fütyültek a tánchoz. Szóval : szabad mozgás kell a test kifejlődésének, különben — nem győzzük szanatóriummal! Láttál-e annyi szabad játszóteret, bármely országban is, mint Angliában ? Mondhatnók igy is : egész Anglia egy játszótér. Hiszen amerre vonataink rohantak, mindenfelé játszókkal volt tele a határ, És láttunk-e csak egy sörházat, vagy kávéházat? Bizony, nem láttunk csak egyet se! S micsoda pázsitos játszóterek ! Hiszen van ... van .. . láttunk másutt is . . . szabad tereket is, játszóhelyeket is. Legarravalóbb volt Münchenben az „angol park" és Bavária-tér. München felségesen szépfekvésü, elrendezésű város. Az Izar folyó partmagpslata nagyarányú kertjével, régi királyi építményeivel, általában a külső körzet, csupa hívogató a test erősítésére. Láttunk is az angol kertben temérdek játszadozó gyermeket, ifjat, gyönyörű gyepes fás helyen rohanó tiszta patakvíz partján, ugy labdáztak még lányok is, akárcsak Hamburgban, hasonló kedvező helyen De két lényeges külömbség van az angol és más országbeli játszóterek között. Az egyik az, hogy a szabadierek és játszóterek Angliában ugy vannak elhelyezve, hogy mindenütt lábalatt legyenek, mig más országokban általában a külrészeken vannak, a belső városrészekben csak látnivalók inkább. Aztán Angliában minden köstér szabad játszótér, mig másutt csak nézni való fényűzés. Igaz, hogy az angol levegő, a párateltség, a mérsékelt meleg, lehetővé teszi, hogy amit nappal rontanak rajta, az éjjel azt helyrepótolja. De azért még sem ebben van az angol szabad játszóterek lehetőségének oka. Mert akárhová mennek ezek az angolok, hacsak egy család is megtelepszik valahol, a legelső, hogy játékteret alakit magának. Véribe van a szabad mozgás és ezt gyakorolja is mindenütt, ha néhány perce van is rá. A legelső hely, ahol angol földre tettük lábunkat: Edinburg. Remek főutcája egyik oldalán, mély völgyteknő, oldala, feneke, puha bársonyos park, telve néppel vasárnapdéluian s bezzeg nem voltak pórázra kötve! Távolabb nagyterületű síkság, körül iskolák, a 10—15 perces szünidőre is csak ugy özönlőtt ki a kisebb-nagyobb diákok csapata, mig az uzsonájukat ették, addig is ütötték a kifutót, ellepve az egész tér, mi leheveredtünk a gyönyörű gyepre, árnyékos lombfa alá, visszaálmodva ifjúságunkat. Ugyanakkor kaszálták alkalmas, egy lovas gyepkaszálóval a teret, minden héten lenyírják, mindennap locsolják. volt a tér legalább is 60—80 hold, lombfákkal szegélyezve. A genfi Piainpalais ilyen játszótér, melyet ajándékból kapott a város, egyedül erre a célra. Ezek is tudnak ám élni! Londonnak 5-6 olyan parkja van, ahol egy-egy város elférne. S minő rendezett, tiszta, üde, életlehelő parkok ezek! Váltakozva virágos csoportokkal, lombfás, bokros tavas részletekkel, kocsi- lovagló utakkal s mindenütt játszótér közökkel. Délután 6-7 órától 9-10-íg van itt élet, mozgás, kedélyhullámzás. Semmi elzárt terület, szabad a vásár! De ám a vásáros nép önfegyelmezett s betartja a szabadság határait. A vonzó és taszító erők középutja: — a szabadség mesgyéje. Több jogot senki se követelhet, mint amennyit ad. Több kötelességet sem, mint amennyit ad. Többet követelsz ? DiD i QnSJ nl/flinvnoi Varoshaz-pasota Az összes raktaron levd arany, ezüst, ékszer és cfiinaDHII ÜUlf üKüZuiüSZ túrni REunc7EDÍi ADIIUITU i ezüst tárgyakból20°/o MENGEDMENY. Tört arany és ezüst B uun ÜI1Ü LUI ÜU L- ANGOL RENDSZERŰ ÁRUHITELi becserélés - Alakitások gyorsan és jptányosan^sei
