Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-10-09 / 81. szám

4 81-ik szám JŰtKUIDÉlL 191B. október 9. Gazdasági egyesületi közlemény. Tájékoztató a must cukrozás iráuti kére­lemre vonatkozólag. Aki Bereg, Ung vagy Szabolcsvármegyék területén bárhol akár saját termésű akár vett mustját cukrozni akarja, annak okvetlenül kér­vényt kell benyújtani hozzám a must cukrozás engedélyézéseért. Az erre szolgáló kérvény ür­lepok beszerezhetők a .Pátria" könyvnyomdá­nál Budapest, IX. Üllői-ut 25. szám alatt vagy valamelyik azon vidéki városi könyvnyomdában vagy könyvkereskedésben. A kérvény űrlap kilöltve két példányban nyújtandó be hozzám s ugyanakkor a cukro­zandó mustból mintegy egy liternyi átlag min­tát is kell küldeni. Tehát kérvényezni csak akkor lehet, mikor már van mustunk, amelyről látjuk, hogy annak cukortartalma a 15 fokon alul van a klosterneuburgi mustmérővel mérve. Addig egyáltalán nem szabad megcukrozni a mustot, mig az engedélyt meg nem adom. An­nak is kell engedélyt kérni, ki saját használa­tára szánt mustot óhajt cukrozni, bármilyen kismennyiségü legyen is az. Cukrozni csak no­vember hó 30 ig szabad. A kérvények lehetőségig soron kivül elintézést nyernek. Egyébb tudni­valókra az 1908. évi XLVII. t.-c. erre vonat­kozó szakaszai nyújtanak útbaigazítást. Beregszász, 1913. évi szeptember hóban. Ifj. Tóth Károly, m. kir. szől. és borászati felügyelő. A Szabolcsvármegyei Múzeum 1913. évi első félesztendei eseményeiről a vármegye alis­pánjának időszaki jelentésében a következő ada­tokat találjuk: A Szabolcsvármegye! Múzeum 1913. évi első félesztendei jelentése a múzeum gyarapo­dására szorítkozik, mivel a tervbe vett s meg­kezdett régészeti kutatások megvalósításáról, általaban a kifejtett tevékenység eredményeiről csak az év zártával adható teljes kép. Megemlítésre méltó a múzeum életében az a nevezetes esemény, hogy a múzeum 45 évi fennállása óta ez évben nyittatott meg a közönség részére. A tél folyamán a múzeum anyaga rendeztetett. A tárgyak akként helyez­tettek el, hogy az egykorból származó tárgyak együtt, egy helyen szemlélhetők. Minden szek rény fölött dr. Jósa András igazgató által tö­mören összeállított tájékoztató ismertetések van­nak kifüggesztve. A tárgyak záros szekrények­ben őriztetnek. A hosszan tartó munka tavaszra befejeztetett: április elsején a muzeum meg­nyittatott. A nyitási napok, mint legalkalmasab­bak. szombat és vasárnapi napokra tétettek, amikor is délelőtt 9—12 óráig bárki díjtalanul megtekintheti a múzeumot. Örvendetes jelentés hogy a közönség tömegesen keresi fel múzeu­munkat s az ott látottak nagyban fokozzák a régészet iránti érdeklődését. Ennek tulajdonit­ható, hogy muzeumunk ajándékozás útján is több tárgyakkal gazdagodott. Az elmúlt félévben ajándékaikkal a követ­kezők gyarapították múzeumunkat, kiknek e helyen is kötelességünknek tartjuk köszönetet mondani. Virányi János kenézlői körjegyző ur a Fa­zekas zugban szántás alkalmával talált 16 drb honfoglaláskori szijdiszítést. Nánássy István ur Újfehértóról 2 drb. régi gyürüt és 1 drb. kétkarú rózsdás vas gyertya­tartót. Nánássy Sándor ur Újfehértóról 15 drb. la Téne kori tárgyak. Mezőssy László földbirtokos ur Nyirgelse határában Grófné Erdeje nevű területén talált rézfokos-csákányt. Barna Miklós vármegyei hajdú Bethlen Gábor nagybányai veretű ezüst garasát, 1800 és 1851-ből való rézpénzt. Szabó Gyula nyiradonyi községi jegyző ur 1 darab ifjabb Fausztina-féle ezüst érmet a II. századból. Tóth Kató elemi iskolai tanuló obsidián magot és 1 drb. régi pénzt. Kovács Dénes gymn. III. oszt. tanuló a pazonyi határban talált kőkori edénytöredéket. Lakatos Lajos nyíregyházi cipészmester 2 drb. világkiállításokon aranyérmet nyert mi­séző cipőt. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága szer­dán délelőtt tartotta rendes havi ülését Mikecz Dezső alispán elnöklésével. Jelen voltak Sipos Béla főjegyző, Mikecz István és dr. Kauzsay Ödön II-od főjegyzők, Nagy Imre, Dobos László és dr. Mikecz László aljegyzők, Fejér Imre tiszti főügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, dr. Dohnál József tiszti főorvos, Sefcsik József kir. pénzügyigazgató, Füsthi Antal kir. ügyész, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Pöppel Gyula kir. műszaki tana­csos, Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő, Mezey Béla törvényhatósági m. kir. főállatorvos, Somogyi Gyula, dr. Meskó László, Lázár Kál­mán, dr. Jároísy Sándor és Haas Ignácz bizott­sági tagok. Mikecz Dezső alispán a folyó év szeptem­ber haváról szóló jelentését az alábbiakban terjesztette elő : Első sorban is azon változásról kell meg­emlékeznem, mely a tek. bizottság elnökének személyében bekövetkezett, amennyiben gróf Vay Tibor főispán az ezen állásától saját ké­relmére Ő Felsége legfelsőbb elhatározása foly­tán felmentetvén, a vármegye főispánjává dr. Ujfalussy Dezső debreceni Ítélőtáblai bíró ne­veztetett ki. Sajnálattal látjuk távozni e bizottság el­nöki székéből gróf Vay Tibort, aki évtizedeken át viselt bizottsági tagság után több mint 3 éven át az elnöki székben mindenkor teljes részrehajlatlansággal, lelkiismeretes buzgósággal teljesítette kötelességét, mindig igyekezve a hasznos munka előfeltételét képező összhangot a bizottság beléleteben megóvni és biztosítani. Az ő eltávozásával minket ért veszteség pótlásául azonban egy olyan férfiú szemeltetett ki dr. Ujfalussy Dezső személyében vármegyénk élére,- ki a benne rejlő kiváló képességeket a nagy és felelősségteljes birói pályán fiatal kora dacára elért s kivívott magas állásában eleggé kimutatta s aki mint a közéletnek — bár más téren — de eddig is kiváló munkása lévén, tetterejét és tehetségeit kétségtelenül fokozott becsvágygyal fogja szülő vármegyéje javára fő­ispáni hatáskörében érvényesíteni. Midőn tehát inditványozzom, hogy gróf Vay Tibor urnák ugy is mint a bizottság elnö­kének, ugy is mint a bizottság hosszú éveken át szorgalmas és lelkiismeretes tagjának érde­mei jegyzőkönyvünkben megörökíttessenek s a bizottságnak távozása felett érzett sajnálata vele közöltessék : egyúttal javaslom azt is, hogy a bizottság uj elnökét dr. Ujfalussy Dezső fő­ispánt üdvözölve őt biztosítsa arról, hogy köz­érdekű tevékenységénél a bizottság önzetlen támogatására mindenkor számithat. A f. évi szept. hó 7-én résztvettem a vár­megyei tűzoltó szövetség által tartott közgyű­lésen Nyírbátorban, a f. évi szept. hó 10 én pedig a kórházi választmány tagjainak közbe­jöttével a kisvárdai közkórház ügykezelését vizs­gáltam meg, a szükséges rendelkezéseket s útba­igazításokat a választmánynyal együtt megadván. A f. évi szept. hó 26-án tartatott meg a nyirbaktai távbeszélő vonal közigazgatási be­járása, hivatali helyettesem közreműködésével, ugyanekkor pedig Hartig Sándor miniszteri ta­nácsos és Dicsőffy Kálmán műszaki főtanácsos ur kíséretében a büdszentmihály—polgári kőzs. közlekedési út vonal vezetése érdekében tartott helyszíni szemlén vettem részt. Végül szept. hó 28-án résztvettem Tisza ­berezel községben a néh. Bessenyey György szülőházán elhelyezett emléktábla ünneyélyes felavatásán. Fejér Imre titzti főügyész jelentése szerint szeptember havában öt előljárósági tag ellen volt fegyelmi eljárás folyamatban. Rendbírsá­golás két esetben fordult elő. Péchy Gyula árvaszéki elnök bejelentette, hogy a folyó év Ill-ik negyedében 5997 ügy­darab érkezett az árvaszékhez, ebből elintézet­lenül maradt 111 ügydarab. Dr. Dohnál József tiszti főorvos jelentése szerint szeptember havában a halálozás keve­sebb volt mint az előző hóban, de több mint az elmúlt év hasonló havában. F. évi szep­tember havában elhalt összesen 630 egyén, 342 fi és 288 nő, ezek közül 371 volt 7 éven alóli gyermek. Rendőri hullaszemle tartatott: Pátrohán önakasztott férfi és kútba ugrott nő, Ibrányban önakaszfott férfi, Nyíradonyban szekérről le­esett és koponya alapi csonttörést szenvedett nő, Nyírjákón önakasztott férfi, Nyírábrányban vizbefult gyermek, Nyíregyházán egy önakasz­tott férfi és egy hirtelen elhalt nő holttestén. Törvényszéki boncolás 7 esetben volt: Ti­szanagyfaluban vizbefult kis gyermek, Nyírgel­sén agyonütött férfi, Nyíregyházán macska által megrágott újszülött és robbanás által megölt férfi, Nyíradonyban talyigáról leesett nő, Nyír­vaján cséplőgép által megölt és vonat által elgázolt férfiak hulláján. Sefcsik József kir. pénzügyigazgató jelen­tése szerint szeptember havában az adózási viszonyok a következők voltak: Befizetési eredmények: a) egyenes adóban : mult havi hátralék a f. évi előírással együtt 2891602 K 08 f Erre fizettetett: 1913. szeptember hóban 165489 K 45 f 1913. január—aug. hó ban 1739645 K 57 f Összesen 1905135 K 02 f Hátralék 986467 K 06 f összehasonlítva a befizetési eredményt az el­múlt év hasonló időszakának eredményével, a f. év szeptember havának eredménye 61571 K 86 fillérrel, a folyó év január—szeptember ha­vának eredménye pedig 65420 K 81 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a mult év hasonló idő­szakában volt. b) hadmentességi díj : mult évi hátralék a folyó évi előírással együtt Erre fizettetett: 98431 K 08 f 1913. szeptember hóban 1913. január—aug hóban Összesen Hátralék 5103 K 36 f 11539 K '26 f 16642 K 62 f 81698 K 45 f összehasonlítva a befizetési eredményt az el­múlt év hasonló időszakának eredményével, a f. év szeptember havának eredménye 2052 K 85 fillérrel, a f. év január szeptember havának eredménye pedig 8073 K 09 fillérrel kedvezőt­lenebb, mint a mult év hasonló időszakában volt. c) közvetett adókban és egyéb címeken befolyt: 1913. szeptember hóban 608297 K 72 f 1912. szeptember hóban 603882 K 66 f 1913. január—szept. hóban 5485007 K 77 f 1912. január—szept. hóban 5262814 K 12 f Tehát a f. év szeptember havának ered­ménye 4415 K 06 fillérrel, a f. év január— szeptember havának eredménye pedig 222193 K 65 fillérrel kedvezőbb, mint a megelőző év ha­sonló időszakának eredménye. A bevételek visszamaradása részben a ked­vezőtlen gazdasági viszonyoknak tulajdonitható, részben azonban abban is találja magyarázatát, hogy a behajtással és annak ellenőrzésével megbízott községi (városi) közegek a köztarto­sások beszedése és behajtása körüli hivatalos teendőiket — nem a szükséges eréllyel és szi­gorral teljesitik. Ennélfogva már a folyó hóban a járási főszolgabirák utján megfelelőképen in­tézkedni fogok, hogy az indokolatlan hanyagság vagy mulasztás — szükség esetén rendbirságo­lással is — helyrehozassék, illetve pótoltassék. Fizetési halasztás. Az 1913. év augusztus havában adóra 25 egyénnek 3133 K 02 f, illetékre 75 egyénnek 57051 K 10 f erejéig engedélyeztetett. Ideiglenes házadómentesség. 25 egyénnek 39 lakrészre, 2 nyitott helyi­ségre és 80 mellékhelyiségre engedélyeztetett. Pöppel Ggula kir. műszaki tanácsos jelen­tése szerint a kiépített állami, tőrvényhatósági és vámos közutak, valamint azok tartozékai jó állapotban vannak s a kedvező időjárás beállta óta a többi közutak állapota is javult. Folyamatban vannak a következő útépítési munkák és pedig a debrecen—tokaji állami köz­út szabolcsvármegyei szakaszának, valamint a debrecen—nyíregyháza—csap—ungvári állami közút szabolcsvármegyei szakaszának, továbbá a

Next

/
Thumbnails
Contents