Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)
1913-12-18 / 101. szám
4 101 -ik szám. jfftaiD&E. 1913. december 18. m. kir. Miniszter úrnak f, évi nov. hó 27-én kelt 186 017—VI. á. u. o.: 1913. sz. rendelete értelmében, jelentsék be hivatalomba f. évi dec. hó 31-ig, — hogy hány egyesült-államokbeli, nagybrittaniai és délamerikai származású növendék látogatja iskolájukat ? Nyiregyháza, 1913. dec. 11. Dr. Wilt György, kir. tanf. SzaboScsvármegye í íanitó Egyesület Kore. Önsegélyző egyesületi gyűlés. A szabolcsvármegyei általános tanítóegyesület nyíregyházi járáskörének önsegélyző egyesülete f. ho 13-án d. u. 3 órakor tartotta rendes közgyűlését, melynek elnöke Ozvald József, jegyzője Gabrieny Sámuel volt. Jelen voltak a tagok közül a kővetkezők: id. Boczkó, Fazekas, Király, Kubacska. Macsanszky, Orsovszky, Pataky, Prísztanka, Ruhmann, Smiczer, Stoll, Tóth, Varga György. Ozvald József elnök a következő tanulságos szavakkal nyitotta meg a gyűlést s tette meg a történeti visszapillantást: Mélyen tisztelt Közgyűlés. Midőn a megjelent kartársakat szívélyesen üdvözlöm, engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket egyesületünkben azon nagyon fontos körülményre, mely közgyűlésünk főtárgyaként szerepel. Ismeretes ezen dolog mindanyiunk előtt, azért nem is bocsátkozom a fejtegeté sébe; mindnyájoknak bölcs belátására bízom, az ügv eldöntesét. Hiszen tudom, meg vagyok győződve, hogy minden egyes tagnak csak egyesületünk jövője lebeg szemei előtt, habár talán nem mndnájan is egy véleményen vagyunk : közös .célunk mégis csak egyesületünk boldogulása és felvírágozására irányul. Kérem az igen tisztelt egyesület miden tagját, hogy az ügy komolyságahoz képest higadtan, bátran nyíltan mondja ki veleményét annál is inkább, mert jelen közgyűlés van hivatva ebben az ügyben végérvényesen határozni. Ezek után mégegyszer üdvözlőin a megjelent tagokat: a gyűlést ezennel megnyitom. Kérem az igen tisztelt közgyűlést, hallgassa meg a mult, 1912. évről szóló rövid jelentésemet s ennek kapcsán a történeti visszapillantást. Egyesületünk 1887 ik évben alakult, küzdve a közönynyel, a nemtörődömséggel, folytonosan gyarapodott ugy a tagok számában, mint anyagiakban. 10 év elteltével megkezdte működését s ma 23 rendes taggal, 12 husz éven felüli taggal — kik tagsági dij fizetése alól már fel vannak mentve — folytatja áldásos működését. Vagyona az 1912. év végével 5199-22 K. Ezen idő alatt tagjait 3,930 koronával segélyezte. Mivé lett volna ezen áldásosán működő egyesület, ha a tanítóság vállvetve működött volna közre megerősítésén, mikor ily csekély számú tagokkal is képes volt a semmiből számottevő összeget összehordani. Hiszen a tanítóság csak akkor vesz tudomást róla, mikor már segélyre vagy kölcsönre van szüksége. És ha rögtön belépése után segélyt, vagy kölcsönt nem kap, — ami alapszabályszerüleg nem is lehetséges, — még meg is vádolja; mert hiszen — szerinte — arra való az egyesület, hogy segítsen rajta, nem törődvén azzal, hogy nálánál segélyre vagy kölcsönre nézve, talán érdemesebb s jobban rászorult tagnak kell segélyére sietni. Szomorú szívvel jelentem, hogy egyesületünk volt ellenőre Szabó Endre róm. kath. nyugalm. tanitó hosszabb szenvedés után elhunyt. Ó egyletünk egyik legbuzgóbb tagja volt, ki, még testi-lelki ereje engedte, mindég készséggel sietett egyletünk ügyeit legjobb tehetsége szerint előmozdítani. Megérdemli tehát, hogy érdmeit jegyzőkönyvünkben is megörökítve hátramaradottjának az alapszabályunk értelmében is kijáró 150 K. mortuális segélyt a közgyűlés kiutalja. Erre nézve kérem a közgyűlés határozatát. Végül, ha a közgyűlés az egyesület további fennállását határozná el azon esetre, két tagtárs kérelmét leszek bátor előterjeszteni. Kérem jelentésem tudomásul vételét. A jelentés tudomásvételével egyhangúlag hozzárult a választmány ahhoz is. hogy néhai Szabó Endre örökösének a 150 K. kiutalványoztassék. Ozvald elnök miután emlékeztette a tagokat a legutóbbi közgyűlés eredménytelenségére, hivatkozva az alapszabály megfelelő pontjaira kijelentette, hogy e közgyűlés lesz hivatva az Otihonnal való egybeolvadás ügyében végérvényes határozatot hozni. Orsovszky szerint az Otthon jóváhagyott alapszabályai után változott helyzettel állunk szemben mely a beolvadást megnehezítette, m ért is barmas tagu bizottság kiküldetését javasolta. Ozvald elnök az erre vonatkozó felvilágosító szavaiban rámutatott az előmunkálatokra, a régebben kiküldött bizottság megállapodására, melyet a tagok zöme sérelmesnek tart s az ellenértéket bizonytalannak. Ily értelemben szóltak a régábbi tagok közül id. Boczkó és Mácsánszky, kik ujabb kötelezettséggel lennének megterhelve, mig az Otthon a nehéz pénzügyi viszonyok mellett nemcsak elvállalt kötelezetséget sem tudna teljesíteni, de azt sem mire az önsegelyző a jelen viszonyok között is képes. Pataky ajánlja, hogy az Otthon az Önsegélyző jelen alapszabályát teljes egészében vegye át tisztikarával együtt s az Önsegélyzőt az Otthon keretébe illesztve, mint ennek egyik szakosztályát működtesse. Király Imre az alapszabálynak az önsegélyezés kifogásolt, hiányos részeire adta meg a mentegető választ. Orsovszky nem helyeselte az előbbi javaslatot s figyelmeztette a tagokat a jövedelmi források elapadása miatt bekövetkező veszedelemre; mert az ifjik a jövedelmet az Olthon részére fordítják, igy tehát az Önsegélyzőre jövő nem vár. Hasonló értelemben szólalt fel Varga György is, kérve a kartársi szeretet megnyilvánulását. Az önsegélyző működését alapszabályellenesnek tartja. Fazekas János szerint, ha a tagok elvállalt kötelezettségének nem teljesítése alapszabályellenes, ugy akkor a tanitó-egyesületé is az; mert ott is az a hiba. Kubacska István keresi annak az okát, mért kell éppen a njíregyházi önsegélyzőt feloszlatni, mig a kisvárdai hasonló körülmények között tovább működik; mert határozatilag kimondta, hogy nem olvad egybe. Végül Ruhmann egyesületi pénztáros kijelentette, hogy figyelemmel hallgatta a pro et contra érveket, hogy azonban a vitatkozásban résztvehessen, mindenekelőtt azon érdekkapocstól szabadul meg, mely az Önsegélyzőhöz fűzi. Kijelenti, hogy az eddig élvezett 100 K tiszteletdijáról, melyet mint pénztáros kapott, lemond. 20 évig szolgálta a nemes ügyet ingyen s aztán Orsovszky Gyula ajánlatára a választmány adta pár évvel ezelőtt e tiszteletdijat. Miután feloldva érzi magát az érdektől, szabadon jelenti ki, hogy az egyesület ez alapon, ezután is gyakorolhatja az eddigi szerény határok között a jótékonyságot. Azon aggodalmait, fejezi ki, melyek a mult csalódásain, a jelen szomorú tapasztalatain alapulnak. Az ifjak lelkesedését ápolja, mert az Otthon tagjai sorába lépett, de figyelmezteti az elvállalt eddigi terhek és küzdelmekre, melyet kíván az Otthon és az internátus épitése s egyéb humánus intézmények létesítése, mely mind a társadalom kiaknázhatatlannak vélt adakozási kedvére támaszkodik. Nem hiszi, hogy az Otthon képes lenne évi járulékot nyújtani, az eríforgácsolás miatt. Rámutat az Eötvös-alap humánus intézményére s e nemes intézményt kiserő azon közönyre, hogy a megye 600 tanítója közül még 60 sem pártolja. Az ifjak erejét nem a vállalkozás, hanem a munka teszi próbára. Lelkesedésüket koruknál fogva is méltányolja, elismeri sőt megkívánja, de aggodalmainak ád kifejezést, bár örülne az örülőkkel ha jóslatában csalódna. Ezekután Ozvald elnök föltette a kérdést: hajlandó-e az Önsegélyző egybeolvadni az Otthonnal? Miután a nyilt szavazás szerint négyen igen-nel s a többi jelen voltak nem-mel szavaztak, az Önsegélyző az eddigi működését folytatja. SZABAD LÍCEUM. Dr. Cholnoky Jenő előadása. Szombaton tartotta idei második előadását Gholnoky a nőről. A téma egyik; a leg^rde kesebbnek, Cholnoky-tói hallva pedig egyenesen élvezetszámba megy. Természetes tehát, hogy a vármegyeház nagyterme ismét megtelt az érdeklőiőkkel. Bevezetésül a nő társadalmi el helyezkedését tárgyalta az előadó szociológiai világításban, a férfi és nő közötti munkameg osztás genetikai fontosságát, altalános megelegedést keltve józan konzervatív felfogásával, s szigorú kritikájával, melylyel elitéli a nők túlságos tértfoglalniakarását a férfi társadalmi munkakörében. Az előadás második részét a különböző népfajbeli nők vetített képen való bemutalása képezte, s felvonultak előttünk a világ minden tájékának női szépségei, a leg kulturátlanabb polynéziáitól a raffinált szépségű nyugateurópai nőig. A közönség mindvégig odaadó figyelemmel hallgatta Giolnokyt, s a leg közelebbi viszontlátás reményében távozott. * * * A szabad liceum legközelebbi előadása 1913. dec. 18-án csütörtökön déluián 6 órakor lesz a főgimnázium dísztermében. Előadó : dr. Thoroczkay Gyula kit. törvényszéki biró ; az előadás tárgya: a fiatalkorú bűnösök megmentését céko társadalmi tevékenység. A kérdés mindennemű vonatkozásában oly fontos, hogy megfelelő szakértő tárgyalása rendkívül tanulságosnak ígérkezik. Ez okból szívesen hívjuk fel olvadóink figyelmét az előadásra. Belepődij és jesy nincs. v A kisvasútokon utazók reszére a távolsági vonatokban ezentúl mindég található lesz lapunk a „Nyírvidék" egyik legutóbi száma. A lap uj ságtartóban van elhelyezve. A lapot — mig ujabb példány nyal nem cserélik ki — s az ujságtartót ajánljuk az utazó közönség szives oltalmába. ÚJDONSÁGOK. aPür Mai számunk 12 oldal. Telefon 139. szam — A vármegyei muzeum a közönség részére szombaton ós vasárnap d. e« 9—12 óráig nyitva ven. Vigyázat a karácsonyfával. *) A londoni Fire Prevention Committee (megelőző tüzrendészeti bizottság) elnöke, Sachs Édwin, különleges biztonsági szabályzatot dolgozott ki a karácsonyi ünnepek idejére A szent ünnepek alatt ugyanis régi tapasztalat szerint, rendkívül megszaporodnak a tüzesetek, aminek az az oka, hogy a legtöbb helyen könyelmüen bánnak a karácsonyfával. Miután nálunk szintén rendkívül sok tűzkár esik ugyanilyen módon, a londoni mérnök okos figyelmeztetéseit megszivlelés végett itt közöljük : 1. A karácsonyfát ablakfüggöny közelében sohase állítsuk fel, se ugy, hogy az ajtó nyílásának légvonatába álljon, mert a lobogó gyergyalángok könnyen gyújthatnak. 2. Vigyázni kell a fa száraz ágaira mert gyantatartalmuk révén könnyen tüzet fognak. 3. Az apró gyergyácskák hamar az ágig égnek, különösen, ha ferdén állanak, mert akkor önmagukat olvasztják le. 4. A papirlampionokat jó hosszú drótra fűzve kell felakasztani a fára. 5. Papirdiszeket különben' egyáltalán ne alkalmazzunk. 6. A vatadisz is módfölött veszedelmes, ha csak nem éghetlen gyapotot alkalmazunk. *) A Tüzrendészeti Közlönyből. BARTSCH ékszerész Városház-palota * zí s t sze sS ; r ímiuíTC M ezüst targyakbof 20°/o &HENGEOMENY. Tort arany és ezüst aSIGüL RENDSZERŰ ÍRüHIIEL! becserélés — Alakitasak gyorsan és jutányosán. T^sei
