Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-12-14 / 100. szám

J^teis m Másodszor : mert hogy hazánkban az ipari és kereskedelmi pályára való törekvés helyes és tanácsos volna, hogy a mi szegény országunk­ban a kereskedéssel és iparral foglalkozó pol­gárok megélhetése, vagyoni előhaladása inkább valószínű, mint a tudományos pályákon mű­ködőké, ez egyszerűen nem igaz. Felületes vélemények nem bizonyítanak. Egy-két — a többiek közül kiváló — iparos vagy kereskedő meggazdagodása nem lehet irányadó. Már pedig a felüleíes szemlélő csak ezeket látja, de a nyomorgó iparos, a létért küzdő kereskedők ezreit nem veszi észre. Amikor a gonddal terhelt apának a pálya­választás nehéz proplémájában tanácsot adunk, beszéljünk komolyan és őszintén. Magyarország társadalmi, közjogi, gazda­sági és vagyoni helyzete nem alkalmas az ipari és kereskedelmi pályákon elők boldogulására. Állami és községi adókkal való túlterhelés, tőkeszegénység, kormányoknak, hatóságoknak ellenszenve és az ebből eredő — a szabad mozgást megbénító — törvények és rendeletek özöne, az általános szegénység és még sok — külön fejtegetésre alkalmas — okok nehezzé és elviselhetetlenné teszik az iparos és kereskedő életét. S ha van ember az országban, aki ezt nem hiszi, nézzen végig ezen két válságos gaz­dasági év pusztításain, és meg kell rémülnie a szomorú valóságon. És bár a nehéz idők súlyát többé-kevésbűé mindenki érzi, nem láttunk egy orvosi, ügyvédet vagy mérnököt, nem egy ta­nárt, tanítót vagy hivatalnokot, akinek pályáját derékba törte volna a gazdasági válság vihara, Ellenben elpusztultak az iparosok és ktreskedők ezrei. Évtizedek óta becsülettel dolgozók zárták be a bolt ajiót, tették le a kalapácsot örökre Hiszen csak városunkban egy év alatt 208 ipar­engedélyről mondtak le s e szép — nekünk nyíregyháziaknak — oly kedves, fejlődő és ha­ladó városunkban egész utcasorok kereskedő mentek tönkre. A távol állónak ezen események talán nerr fontosak. Egy-egy akta az iparhatóságnál egy­egy szám a statisztikában. Pedig a háttérber egy-egy tragédia. Egy-egy család, feleség, gyer mekek, akiknek holnap nincs kenyerük. Hagyjuk el hát a,frázisokat, amisor fontoi dolgokról van szó, gondolkozzunk, b>.szé!jünl és cselekedjünk komolyan. K. 1913. december 14. ralékban maradt 327 darab, a folyó évi novem­ber hó folyamán beérkezett 3288, dárab össze­sen elintézendő volt 3615 darab, elintéztetett 3158 darab, hátralékban maradt 457 darab, a hátralékból a közgyűlés, a közig, bizottság és egyes választmányok elintézését igényelte 307 darab, ugy, hogy a tulajdonképeni hátra­lék 150 darabot te t ki. A közbiztonság körében intézkedést igénylő esemény elő nem fordult. A pénzügy igazgató jelentése. 2 100-ik szám. azonban csak kedvező viszonyok között szökken a növény, s még a virág se teljes biztosíték arra, hogy gyümölcs válik belőle. Addig tehát, mig minden szivben megfogan e ma még üvegházi növény, a törvényes intézkedések vas­ekéjével kell megpuhítani a talajt s prog­resszív adó alakjában kényszeríteni min­denkit a nyomor enyhítésére. A jótékony­sági intézmények és szervezetek ezzel nem válnak feleslegesekké ; sőt arra való figye­lemmel, hogy különösen ők tartják kezü­ket a társadalmi élet ütőerén, nekik kell a jótékonyság végrehajtó közegeinek len­niök. Az eszközt azonban arányos hoz­zájárulás alapján a hatóságnak kell ren­delkezésre bocsátania. Ha lelki öröm a jótékonyság forrása, szerezzük meg hozzá mindenkinek a jogot; ha pedig lelki kényszerből származó teher­ként nehezedik ránk, tegyük viselését mind­nyájunk kötelességévé. S tegyük mindezt jókedvvel nemcsak azért, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten, hanem azért is, mert a kérdés okos megoldása nemcsak a segélyre szorultak­nak, hanem édes mindnyájunknak nem utolsó érdeke. A Pályaválasztás. Hogy kerül most e cikk ide? Kérdezheti a nyájas és türelmes olvasó, aki már megszokta hogy az skolai év befejezésekor százszámra ontják a lapok a hasoncimü cikkeket. A ma­gyar utmutatók, irányítók, szinte belátnak a jövőbe, s megállapítják, hogy milyen pályára kell adnunk gyermekeinket és ugy látszik meg kell fogadnunk a tanácsokat, ha gyermekeink boldogságát nem akarjuk kockára tenni. S >kan lehetnek kik e cikkeket elolvassák, s velem együtt megállapíthatják, hogy mind, akár a „Kisbürgözdi Híradó"-ban, akár a nagy országos lapokban jelenik meg, mintha össze­beszéltek volna, min!ha egy forrásból kerültek volna ki, mind egy irányt követnek. Kórusban zengik, hogy ipari és kereskedelmi pályára küldjük az ifjúságot, ahol legjobban érvényesül a szorgalom, értelem és legbiztosabb a meg­élhetés és amely pályákon a vagyongyűjtésnek majdnem biztosan be kell következni. Óva intik a gyermekeik jövőjéért aggodalmaskodó apákat, a már — szerintük túlterhelt tudományos pá­lyáktól, ahol a rengeteg sok tanulás után, na­gyon drága és hosszú iskoláztatás elvégzésével az ember élete csupa nyomorúság. Őszintén megvallva, ezen saison cikkeket sohase vettem komolyan. Nem láttam bennük az alapos megokolást, nem érzem belőlük a meggyőző igazságot és nem látom a vélemé­nyek ily határozott formában való kinyilvání­tását semmivel sem támogatva. A történelmi fejlődés megállapításai, a statisztika, s különö­sen hazánk közgazdasági állapotának komoly ösmerete teljesen hiányoznak ezen atyai taná­csokkal szolgáló újságcikkekből. Miről van szó ? Hogy gyermekeinket ipari és kereskedelmi pályára adjuk, ahol biztosabb a megélhetés, könnyebb az előrehaladás, va­gy onosodás,tehát gyermekeink jövőjétbiztösitjuk, és a mi a fő hazánk közgazdasági haladását, a nemzeti vagyon emelkedését, tehát Magyar­ország jövendőbeli boldogságát alapozzuk meg. Hát biz ez nem igy van. Ez egyszerűen humbug. Először mert egy ország ipari és kereske­delmi fejlődését nem az e pályákra törekvők sokasága idézi elő, hanem megfordítva: azon kedvező körülmények, az ország politikai és közgazdasági helyzetének oly alkalmas alakulatai; amelyek az e pályakon való működést ered­ményessé teszik, ezen körülmények idézik elő a lakosságnak e pályákra való özönlését. A közigazgatási bizottság gyűlése. Szabolcsvármegye közigazgbtási bizottsága e hó 11 én csütörtökön délelőtt tartotta meg­rendes havi gyűlését Ujfalussy Dezső dr. főis­pán elnüklete alatt. Az alispán jelentése. A vármegye közigazgatásának körében a folyó évi november hó folyamán előfordult je­lentékenyebb eseményekről jelentésemet az alábbiakban kivanom megteni: A folyó évi november hó 11-én a vasúti és hajózási főfelügyelőség vezetésével megtör-* tént a gégényi állomás mütanrendőri bejárása az állomás mult hó 13-án a forgalomnak tény­leg át is adatott. A folyó évi november hó 24 és 26-án Munkácson a fölösszámuak kiválasztása eszkö­zöltetetett, ahová a honvédelmi magyar királyi miniszter ur által az elnökléssel én lettem meg­bízva. Ugyanezen napokon a 77293 számú keres­kedelemügyi miniszteri rendelet folylán az állami beruházási hitelből 1914. évben kiépítendő köz­utak bejarása tartatott meg, a közúti ügyek előadója és a magyar királyi államépitészeti hivatal főnökének közbenjöttével. Nyíregyháza városban a mult hó 11-én kolera eset merült fel, amely megbetegülési eset azonban a folyó évi november hó 26-án gyógyulással végződött, minek folytán az el rendelt forgalmi korlátozások hatályon kivüi helyezése iránt intédkedtem. Az előadók rendes havi tevékenységét a következő adatok tüntetik fel: A folyó évi november hó folyamán hát­Befizetési eredmények. Egyenes adóban. Mult havi hátralék folyó évi előírással együtt . 3629754 kor. 98 f. Erre befizettetett 9)3. nov. hóban 587890 „ 02 ,, 1913. január—okt. hóban 2167156 ., 18 .. összesen: 2755046 kor. 2U 17 összehasonlítva a befizetési eredmenyt az elmúlt év hasonló időszakának eredményével a folyó év november havának eredmenye 5093 korona 57 fillérrel kedvezőbb s a folyo évi január­november havának eredménye pedig 75884 korona 52 fillérrel kedvezőtlenebb, mint az elmúlt év hasonlo időszakában volt, ami a köz­gazdasági és p nzviszonyok még mindig kedve­zőtlen helyzetének tulajdonitható. Hadmentességi dijban mult évi hátralék a folyó évi előírással együtt 67416 kor. 26 f. erre befizettetett 1913. évi november hóban . . . 19429 „ 03 „ 1913. január-október hó ban 26317 ., 29 .. összesen: 45746 kor. 82 f. hátralék: 121669 „ 94 ,, összehasonlítva a befizetési eredmenyt az elmúlt, év hasonlo időszakának eredményével a folyó év november havának eredménye 1982 korona 41 fillérrel kedvezőDb a folyó év január novem­ber havának eredmenye pedig 7860 korona 50 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a mult év hasonlo időszakában volt. Közvetett adóklan és egyéb címeken befolyt 1913. november hóban 769077 kor. 71 f. 1912. november hóban 680512 „ 22 „ 1913.jan-novemberhóban 6850779 „ 73 „ 1912. jan-november hóban 6585162 „ 87 „ tehát a folyó év november havának eredménye 88565 korona 48 fillérrel, a folyó év január­november havának eredménye pedig 265616 korona 86 fillérrel kedvezőbb, mint a megelőző év hasonló időszakának eredménye. Fizetési halasztás az 1913. év november havának adóra 37 egyénnek 47131 korona 37 fillér illetékre 66 egyénnek, 67463 korona 25 fillér erejéig engedélyeztetett. Ideiglenes házadómentesség 25 egyénnek 182 lakrészre, 24 nyitott helyiségre és 293 mel­lékhelyiségre engedélyeztetett. Az áll. ép. hivatal jelentése. Az állami, törvényhatósági és vámos köz­utak, valamint azok tartozékai jó állapotban vannak. Folyamatban vannak a debreezsn-bereg­szászi állami közút szabolcsvármegyei szaka­szának, továbbá a kis várda-domb rád i törvény­hatósági közút, valamint a nyírbogdányi és a tornyospálcai vasúti állomáshoz vezető közút építési munkái. Ismeretes, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur kilátásba helyezte, hogy a vármegye területén a beruházások terhére 409 km. közutat fog az államkincstár terhére kiépíttetni. A vonatkozó tervezésekkel Nóvák Antal magánraernök bízatott meg, akinek no vember hó 24—28 napjain jelöltem ki azon közutakat, amelyek tervei elsősorban készíten­dők el, amelyek építési munkái már a jövő 1914 évben lesznek megkezdendők. Ezen köz­utak a következők: a büdszentmihályi—polgári a tiszabüd-dankópusztai elágazással, a takta­közi utak a tiszalök—fardos—csobaj—báj — prügy—taktakenéz—taktaharkányi vonalveze­téssel és a tiszatardos—tokaji, valamint a báj füzesséri elágazással, továbbá a timár—sza­bolcs—balsa—kenézlő—vissi útvonal a balsa vencsellői kiágazással, végül a nyíregyháza— dombrádi kőzut. ouiofluoir em óra a, a" kéMÖ5nef e listai megrendelések GVJB||ÜK LAPUNK NYOMDAJABAN. hüidei„ek.

Next

/
Thumbnails
Contents