Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-30 / 96. szám

06-ik szám. JffiHglBfcg. 1918. november 80. 3. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pén­teken délután tartotta november havi rendes közgyűlését. A közgyűlés tagjai szokatlanul nagyszám­mal jelentek meg. Nem is jcsoda. A jövő évi költségvetés volt a napirend egyik tárgya s e mellett választás is volt kitűzve. A központi választmányt kellett újból megalakitani. Tudomásul vétetik ! Az első tárgyak jóváhagyó tőrvényható­sági határozatok voltak, melyek a szokásos .Tudomásul vétetik" szavakkal nyernek elinté­zést. Dr. Nagymáté András azonban előbb azt indítványozta, hogy a költségvetést vegyék elő. A közgyűlés, minthogy a tudomásul venni való vármegyei határozatok amúgy sem sok időt vesznek igénybe, csak a központi választ­mány tagjainak megválasztását halasztotta a költségvetés utánra. A jövő évi költségvetés. 1914. évi költségvetésekre kerülvén a sor, Balia Jenő pénzügyi tanácsos ismertette a költ­ségvetést általánosságban s kérte azt a tár­gyalás alapjául elfogadni. A közgyűlés a költ­ségvetést felolvasottnak tekintette s általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadva, előadó pénzügyi tanácsos egyenként kezdte is­mertetni. a főrovatokat és azokkal kapcsolatosan a szakosztályok és a tanács javaslatait. Az erdő rovatánál parázs kis vita fejlő­dött ki a felett a szakosztályi és tanácsi ja­vaslat felett, hogy a várós ezután az erdőben nem napszámban, hanem szakmányban vágassa a Iákat. A kérdéshez többen szólottak hozzá. Voltak, akik a napszámban való vágatást pár­tolták, mert az erdészek példabeszéde szerint .balta neveli az erdőt." Nem elég a fákat le­vágatni, hogy a földben maradó törzs més újra kihajtson. Mások a szakmányban való dolgoztatás melleit érveltek, mert a napszámos ímmel-ámmal dolgozik, tehát mindenesetre drágábban. Most már nem lehetett tovább haboznom. Hamar gyertyát gyújtottam és halálmeg­vetéssel bevilágítottam Budwitz Elemer or­vosnövendék ágyál a. Erre mind a ketten föl­ordítottunk. — Te? — Te! . . . — Hát te hamis nevet mondtál ? — för­medt rám Budwi'z Elemér orvosnövendék. — Igen, de örömmel látom, hogy te is hamis nevet mondtál.? — Én ? — Hát persze! Gsuvik Pál magánhivatal­nok ... itt van a névjegyed. — De hisz ez az igazi nevem ! — Az igazi neved ? — Persze! — Hát te nem vagy Budwitz Elemér or­vosnövendék, özvegy [Budwitz Gergelyné fia ? — Van eszemben. Én igazán Gsuvik Pál vagyok. — De hát akkor miért mondtad, hogy Budwitz Elemér vagy ? — Mert az asszony csak igy akarta nekem kiadni a szobát. Azt mondta, hogy idegen em­bert nem fogadnál el lakótársnak, de a fiát talán igen . . . Hát megegyeztünk abban, hogy j én ugy fogok szerepelni, mint a fia . . . Nem szóltam semmit, hanem feldörömböl­tím álmából Budwitznét. Bár éjjel volt és nem volt elseje, beszélni akartam vele. — Budwitzné — mondtam csöndesen, a mikor végre megjelent — a lakás vérző szívvel fel van mondva. Végre is szavazásra került a sor. A több­ség a szakosztályok javaslatát fogadia el. A közgyűlés e szerint utasította a tanácsot, hogy már az év telén tegypn kísérletet a szakmány­ban való vágatás vállalatba adására, kikötvén azonban azt, hogy a vállalkozó ugyanugy tar tozik a vágást foganatosítani,amint ahogy a város vágatta az erdőt napszámosokkal. Pótló­lag kikötötte még a közgyűlés azt is. hogy a vállalkozó helybeli, illetőleg környékbeli mun­kásokat tartozik alkalmazni. Az erdő fölötti vita sok időt vévén igénybe, Somogyi Gyula indítványt tett, hogy előadó csak a főrovatok végösszegeit ismertesse s aki­nek hozzászólnia valója van, mivel a l öltség­vetést mindenki megkapta és áttanulmányozta, ugy is elm indhatja amit akar. E fölött megint egy kis vita indult meg s már-már ugy látszott, egy nap alatt nem végez a gyűlés magával a költségvetéssel sem. Azonban mihamar lecsila­podtak a már-már magasra törő hullámok s ettől kezdve előadó csak ugy pergette a költség­vetés százait és ezreit, alig egy két hozzászó­lásra, jobban mondva felvilágosítás kérésre en­gedve időt; ugy hogy a költségvetés hátralevő kilenctized részével egy negyed óra alatt készen voltak. Hasonló gyorsasággal végeztek a kövezet­vámalap költségvetésével is. A központi választmány. A központi választmány tagjait a törvény szerint névszerinti szavazással kell megválasz­tani. A tanács a régi tagok neveiből készített szavazólapokat, üresen hagyván az elhunyt Szabó Endre helyét. Mihamar nyilvánvaló lett azonban, hogy ezzel az úgynevezett „hivatalos listával" szemben más lista is van forgalomban. A Líffler Sámuel elnöklete alatt működő sza­vazatszedő küldöttség a szavazatokat összeszed­vén, a tanácstermibe vonult át a szavazatok felbontása és az eredmény megállapítása végett. Az összeszámolás közel egy órát vett igénybe. Ez alatt a közgyűlés tovább folyt, sőt be is fejeződött, csak a szavazás eredményének hir­detése maradt hátra. A szavazás eredménye [szerint a központi választmány eddigi tagjai közül újból megvá­lasztattak Bogár Lajos, Geduly Henrik, Dr. Meskó László, Ruttkay Gyula és Somogyi Gyula ; uj tagokul pedig Dr. Flegmán Jenő, Dr. Járossy Sándor, Leffler Sámuel, Dr. Murányi László, Paulusz Márton, Rosenthal Ferencz és Dr. Vietórisz József A liusvlzsgálati szabályrendelet. Az uj husvizsgálati szabályrendelettel is foglalkozott a gyűlés. A tervezetet Balla Jenő pénzügyi tanácsos ismertette. A szabályrende­let tervezetet a tanács az érdekelt husiparosok bevonásával tartott értekezleten is megvitatta, a szakosztályok és a tanács azt elfogadásra ajánlották s a képviselőtestület el is fogadta egész terjedelmében. A betterment szabályrendelet. Tárgysorozaton kivül, mivel csak előtte való nap érkezett meg a vármegyétől, bemu­tatta a tanács a belügyminiszter leiratát az ingatlan érték emelkedés után szedendő járu­lékokról alkotott szahályrendelet jóváhagyása tárgyában. A közgyűlés örömmel vette tudo­másul, hogy végre a miniszter jóváhagyta ezt s szabályrendeletet, mely a várost sok eddig a saját pénztára terhére eső kiadástól mentesiti, áthárítván a terhek egy részét azokra a telek és háztulajdonosokra, akik a város által végre­hajtott városrendezési munkáknak első sorban élvezik az előnyeit telkeik értékének felemel­kedésében. A szabályrendelet azonban még nem lép életbe, mert a miniszter két apró, a lényeget nem érintő módosítást kívánt a szabályrende leten, amit a közgyűlés el is fogadott s elren­delte, hogy a miniszter kívánságának megfele­lően módosított szabályrendelet kellő számú példányokban terjesztessék fel a miniszterhez a jóváhagyási záradék rávezetése végett. Ez azonban már csak formaság s a tél alatt ele­gendő idő fog állani a város rendelkezésére, hogy a szabályrendeletet most már életbe lép­tethesse. A gyűlés 6 óra előtt véget ért. Takarékmagtár — a szegény nép ellensége. A takarékmagtár nem ujkeletü intézmény, a melyet itt az egyházi, amott a polgári köz­ség, egy más helyen pedig az iskolaszék, meg­takaritott terményfeleslegéből alapított oly szán­dékkai, hogy ily uton magának esetleges nagyobb kiadásainak fedezésére nagyobb tőkét létesítsen. Az eszme jó, dicséretre méltó, a mai vi­szonyoknak különösen megfelelő, de a kivitel helytelen, mert nem humánus módozat mellett gyűl össze a közvagyon. Mennyire helytelen rendszer, illetve módo­zat mellett gyarapodnak a magtárak, a kama­tot állítom fel bizonyítéknak. Beszéljenek a ka­mat összegének számadatai, hogy ez a szociális szempontból megbecsülhetetlen és áldást rejte­gető intézményt szívből gyűlöli a szegényebb elem. A takarékmagtárt csak a szegényebb em­ber veszi igénybe, azt is már csak akkor, a mi­kor már elfogyott a kenyérnek valója s a be­tevő falat előállításáról van szó. Április, május vagy junius hónapok egyi­kének valamelyik napján jelentkezik a magtár kezelősége előtt, ahol kisebb vagy nagyobb ceremónia után felebaráti szeretetből kérelme teljesítve lesz s kimerik részére az egy köböl, azaz négy véka terményt. Az adós e kölcsönét augusztus hónapban tehát a kölcsönzés után 1, 2, vagy 3 hónap letelte után visszafizeti, de a négy véka helyett ötöt kell visszafizetnie, mivel egy köbölnek egy véka a kamatja nem csak 1—2 vagy 3 hónapra, de még fél hónapra is. Nézzük, figyeljük és arányosítsuk össze e számokat az emberszeretet elnevezésű mérleg igénybevétele segélyével. 4 helyett 5. É számok körül valami hiba van, mert a felebaráti szeretet viszonyát még prés ipénybe vétele után sem vezethetjük le róluk. Ez a gyó­gyitatlan betegsége annak a jó intézménynek, a melyet emberszeretetből ugy látszik szándéka sincs senkinek orvosolni. Pedig hallania kellene a kezelő személyzetnek a visszafizetéseket esz­közlők kebléből elő-előtörő keserűséget, elége­detlenséget tolmácsoló nehéz sóhajokat. Tegyük szivünkre kezünket és mondjuk ki igazságos Ítéletünket, helyes, igazságos és meg­engedett módja-e ez a vagyonszerzésnek ? Tény, hogy az egyesület, a mely ilyen köl­csönmagtárral rendelkezik nagyon jól jövedel­mező tőke birtokosa. Mint azt egykor egy te­kintélyes állású egyéniség nevezte „jó fejős­tehén." De a mily jó, éppen olyan igazságtalan és igy veszélyes is, mert 25%-os — tehát tör­vény ellenes — kamatot szed. E törvénytelen kamatot nem a jobb módú, vagyis kedvezőbb körülmények között élő pol­gároktól veszi be, — mert azok nem veszik igénybe a kölcsönmagtárt — hanem a majd­nem közsegélyre szoruló szegény tagjaitól, kik önerejükből fen'artani alig képesek magukat s utalva vannak a takarékmagtár uzsorás kölcsö­nére. Az uzsora, az eladósodásnak szülőanyja, mely a fizetésképtelenségig kiséri az embert, akkor: elveszi a legdrágább értékét, a becsüle­tét, a mit hajdan a török is jó kontraktusnak tartott. Állitásom igazolására a következő eseteket hozom fel : Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyűk 2 koron 40 fillértől kötött toeztyült 38 fillértől Kaphatóit Blumberg József keztyil, filző- és kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.

Next

/
Thumbnails
Contents