Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-27 / 95. szám

96-ik szám. ^ÍYÍRITIDÉE. 1913. november 30. 7 vesztegel egy-egy számmüveletnél, mivel az ös zeadást egynevü és különnevü számokkal külön-külön kell megtanulnia. A szorzást is löbb módozatokkal kell begyakorolnia. Nem haszonnal jár-e az a körülmény fellüntetese, hogy mikor két, mikor három és mikor négy stb számmal tanítunk szorozni, vagy osztani. A természettan anyagának részletezésénél a tanítandó tétel rovatába a hő v. melegség került, de mit is kell e cim alatt ismertetni? Kiterjeszti a testeket. Párolgás és forrás. A hőterjedés. A melegvezetők. A gőz feszítő ereje. A párák lerakodása . . . stb. A természettan tanításánál a most felsoroltakon kivül hasznát vehetjük még a szóban levő rovatnak, ha abba a legtermészetesebb vagyis a legközönségesebb szemléltetési eszközöket soroljuk föl. Gazdaságtan tantárgyánál is hasznosíthatjuk a rögzítés végett kijelölt rovatot és pedig annak a felemlitésére, hogy elméletileg-e vagy gyakorlatilag adjuk elő a megállapított tételt. Ézzel tartozunk magunkat előre tájékoztatni, hogy a földmivelés tétele alatt annak módozulai'-e vagy eszközeit ismertetjük mert más és más szemléltetési eszközökről kell gondoskodnunk. Talán a legelőbb kellett volna felemlítenem a beszed és értelemgyakorlat tanítását. Tudvalevő, hogy a beszéd és értelem gya korlat tanításának nem csupán az értelem fej lesztés a célja, hanem főleg az erkölcsi nevelés, amelyet népmesék segélyével valósithatunk m^g a legsikeresebben. A mese élénkíti a gyermek naiv képzeletét és lárgykörét bőviti. Éleszti tudásvágyát és er kölcsi igazsag leszármaztatásával nemesiti annak erzelmeit. Éz lévén az erkölcsi igazságok ismertetésének legalkalmasabb módja azon legyünk, hogy ily mesekkel bőségesen szereljük föl a rögzítésre szánt rovatot. Ha minden más tantárgy tanításánál ugy ahogy mellőzhetnénk is a sokat emlegetett rovatot, de az egészségtan tanításánál mégis megvalósítandónak tartom azt. A miniszteri Utasítás az egészségtan tanításáról kétségét kizáróan ugy intézkedik, hogy az egészségtan nem külön tantárgy, hanem a löbbi tantárgyaknál kínálkozó alkalmat kell felhasználni az egészségtani szabályok ismertetésere. A fentiekhez alkalmazkodóan már a beszéd és értelem tanításánál és minden más tantárgynál előre megállapítandó és meg is jegyzendő az egészségtani részlet, mely körülményt a rögzítésre szánt rovat készséggel befogad és meg is őriz számunkra, hogy annak idején egy-egy szempillantás feleleveníti emlékezetünkbe, mit vagy meg mire is kell itt tekintettel lenni. Hogy még mit vagy milyen módon és még milyen terjedelemben javithaíunk tananyag beosztásainkon, azt a hivatás szeretet minden kartársamnak külön-külön eléje tárja. Szándékom és célom egyedül az ivek megfelelő rovatozása illetve a rovatok szakszerű elrendezésére irányult, mit megfigyeleseim alapján jóhiszemüleg igyekeztem is ezu tal népszerűsíteni. Révaranyos. Nádassy Mihály, tanitó. Éjjeli szolgálat a postán. Régi óhaja Nyíregyházának az éjjeli szolgálat a postán. Szinte resteljük leírni, hogy nincs, mert sem az idegen, sem szomszéd városaink úgy sem fogják nekünk egykönnyen elhinni, hogy Nyíregyházán még ma sincs éjjeli szolgálat sem a távírdánál, sem a telefonnál. Szépen és rohamosan fejlődő városunk eme égbekiáltó mizériája azonban egyesegyedül a mi hibánk. A mienk, a kik beveszünk mindent, megemésztünk mindent, úgy a hogy elibénk tálalják. Jó hogy nincs korlátolt nappali szolgálatunk az Ür 1913-ik esztendejében, mert a mi közönségünk a mai birka türelme alapján, erre is kapható lenne. Hányszor fordúl elő haláleset és betegség — a mikor orvosra volna szükség ? Hányszor vérzik el, hal meg a beteg és a sérült, mert nem lehet gyorsan a telefon utján orvost, vagy a mentőket hivni. De eme legfontosabb érdek mellett ott van a kereskedelem, a melyre sokszor beláthatatlan hátrányokkal jár az éjjeli telefon és távírda szolgálat hiánya. a tekele embert vagy a vasoru bábát, mert Bandika nem akar mosakodni és mert Éviké belemarkolt a cukros szelencébe. Van azonban a vérvad mesékben valami tisztán költői elem is és ez oka annak, hogy megragadnak a nép képzeletében, mint a bojtorján. Ez a rettegés gyönyörűsége. Miért akadnak hivői és terjesztői a legfgyügyübb mesének is, ha attól hideg szalad végig az ember hátán és összekocog a foga ? Miért szeretnek felni és borzadni az emberek ? Az átlagos ember azt keresi a költészetben, ami az életéből hiányzik. A valóság kur tan bánik velünk, többé-kevésbbé mind bujdosó trónkövetelői vagyunk az életnek és ha magunkhoz illő trónust és királyleányt agarunk szerezni, akkor el kell mennünk túl az Operenciára, Meseországba. A tanítójának zsarnokságát nyögő kisdeák, mint képzelt kalózkirály vagy indián főnök rettenetes elégtételt vesz a valóságon; az éretlen suhanc, akit kinevetnek a nők, képzeletében a szerelem virágos kertjében duló irodalmi Don Jüan nyomában lépked; a vértől párolgó rémregény mmdig a kispolgári papucshősök fanlazióját tüzelte; a Napoleonidák az idílek és humoreszkek hálás közönsége; a kin eset, dicsőséget és élvezetet pedig sehol nem osztják olyan zsákszámra, mint a szegény embfrek költészetebt-n. a népmesében A múzsa míndentludó, azt is tudja, hogy minden érték relatív ; ha a szerelem és a gaz dagság őrizetlenül heverne a faluvégén, askor az ördögnek sem kellene, azért hét tengeren túlra viszi és tüzes sárkányokkal őrizteti kincseit. A hadak anyja, a szekely népmese szörnyű alakja, egész éjjel szövőszéke mpllett ül es fáradhatatlanul szövi a lovaskatonákat, akikkel a kalandos hősnek meg kell verekednie. Ő a tagadás szelleme, akadályokkal fokozza az élvezetet, az ő munkája az élet stimulatiója. A parasztdajka, aki temetői rémekkel népesiti be a gyermek éjszakáit és a lélekbúvár író, aki sötét indulatokat csihol ki hőse idegrendszeréből tulajdonképpen ugyanegy célt szolgálnak: édesebbé és forróbbá teszik a nappali verőfényt. A mesemondók akkor, mikor sarkányokat, démonokat, Kornokat, rituális gyilkosokat, Horlákat és egyéb képzelt veszedelmeket szabadítanak rá a fantáziánkra, harcra kelnek a halál és a pusztulás gondolatával, ho^y kivívják számukra a [okozott élet tudat prédáját. Hogy a demagógia hogvan él vissza a nép meseéhségével, az mas kérdés. A parasztdajkák vérvádmesei és az elbeszélő irodalom gyöngyei közölt annyi a különbség, amennyire a vérvád hívőinek műveltsége különbözik az Almanach olvasóinák műveltségétől. A szerző. Politikai események, a melyek szoros kapcsolatban állanak a tőzsdével mindég, — hozzánk csak késve érkezhetnek, mert mi el vagyunk zárva a külvilágtól, sőt izolálva vagyunk idehaza is, este 9 órától, másnap reggel 8 óráig A városnak is magáénak kellene tenni az ügyet, hiszen közvetve az ő érdeke és kötelessége, polgárainak élete, biztonsága, vagyona felett őrködni és arról gondoskodni. Már pedig ez nem csak reggel 8-tól este 9-ig kell hogy tartson, ennek éjjel-nappal egyformán meg kell lenni. Ugy-e évek óta űzik azt a jó és üdvös szokást hogy este 9 órakor, mikor csücsülni megy a pósta, a rendőrség telefonját összekapcsolják a nagy laktanyával. Ugy-e akár tüz, akár zavargás esetén milyen megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az a körülmény, hogy telefonon lehet a katonaságot segítségül hivni. Hányszor, mi történhetnék addig, a mig a segély kérést csak küldönc utján lehetne éjjel elintézni és kérni. De vegyünk egy kisebb jelentőségű privát ügyet is elő. Mondjuk, a fővárosban vagyok. Sürgősen haza kellene jönnöm, — tegyük fel, mert este 9 órakor történt valami idehaza. Telefonálni nem lehet. Sürgönyözni nem lehet. A reggel 8 órakor feladott sürgönyt, vagy telefont már csak oly időben kaphatom, hogy hamarabb mint este 9 órakor nem érkezhetem haza. Tessék csak elgondolni ellenben, hogy este még 9 óra után is közvetlen kapcsolatban vagyunk a külvilággal. Haza kell sietnem? 10 óra 25 perckor elindulhatok és reggel itthon vagyok. De ha késő éjjel is történik valami, reggel V48 órakor elindulhatok és akkor is este 9 óra helyett 2 órakor délután már idehaza vagyok. Száz és száz példát lehetne még felhozni mai nyomorúságos viszonyaink ecsetelésére. Hátha még kiki a maga speciális körülményeivel illusztrálva adná elő az ügyet!! Utóvégre ma már Nyiregyháza 40,000 lakossal bir. Telefon előfizetőinek száma ma már 325. Ez is magában véve szép summa körülbelől 45,000 koronát tesz ki évenként, pláne, ha beleszámítjuk a külvilággal falytátott beszélgetéseink dijait is. Ezért már jogunk van kérni is valamit a kincstártól. És még azt is merjük állítani, hogy még csak reá sem fizetne a m. kir. Pósta az üzletre, mert 2 éjjeli ügyeletes el tudná látni a telefont is, a távirdát is, és az interurbán éjjeli beszélgetések dija még talán fedezné is a személyzeti többlet kiadásokat. És ha nem, akkor sem szabad igy spórolni a mi bőrünkre. Ha azonban sehogysem menne máskép — és ha van reá precedens is — tessék felhívást kibocsátani az előfizetőkhöz, hogy kik volnának hajlandók valami csekély anyagi áldozatot hozni — mondjuk havi 1 koronát, — hogy az éjjeli szolgálat életbe léptetődjők. Valamit csinálni kell ez ügyben! A közönség se maradjon Saját gyártmányú bélelt börkezlyük SSS 2 koron 40 fülértől Xiötölt keztyük 38 fillértől kaphatók * - i i * keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, OiUmOSfO *Jö2SSj kath. parochia épületeben. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.