Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-20 / 93. szám

146 91-ik szám. 1913. november 13. A Sóstó-fürdő közösfürdője. A Sóstó fürdőn létesített közösfürdő az elmúlt nyáron nemcsak nem jövedelmezett, hanem a napi üzemköltségeket sem fedezte. A gazdasági intéző azt az előterjesztést tette, hogy a város tartsa zárva ezt a közösfürdőt. A közgyűlés a szakosztályok javaslatára azt határozta, hogy még a jövő évben kísérletet tesz a közösfürdőkkel, mert az elmúlt ryár egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy abból alapos tapasztalatok lettek volna levonhatók. Hd azonban a közcsfürdőt a jövő nyáron sem veszik igénybe, akkor gondoskodik majd a továbbiak felől. A munkanélküliek segitése. A szeptember 28-án tartott népgyűlés megbízásából a képviselőtestülethez intezett kérelem folytán a közgyűlés elhatározta, hogy a munkanélküliek segitése céljából a pénzintézetebhez és a magánosokhoz fordulván a támogatáshoz való hozzájárulásért, az igy begyült adományokbol és a város pénztárából segélyezi az önhibájukon kivül kereset és kenyér nélkül maradtakat. A segités módozatainak intézésére a tanács és a képviselőtestület tagjaiból külön bizottságot alakítottak. A kérdéssel lapunk más helyén is foglalkozunk. Nyugdíj ügyek. Az uj nyugdíj szabályrendelet életbe lépésével kapcsolatban megalakították a nyugdijválasztmányt, illetőleg megválasztották annak tagjaiul ugyanazokat, akik eddig is tagjai vol tak. A nyugdíjintézet keretébe nem tartozó városi alkalmazottaknak rokkantság esetére való ellátása kérdésében alkotott szabályrendeletre pedig kimondották, hogy a szabályrendeletet mar aí évi december hó 1 napjával életbe léptetik. Kisebb ügyek. Fizetési halasztást engedélyezett ezután a közgyűlés a görög katholikus egyháznak községi potadó tartozására; Kovács Tibor műszaki tiszt részére 4 heti szabadságot engedélyeztek s végül egy sere^ illetőségi ügyet in téztek el. A közgyűlés 5 óra felé ért véget. Emlékezés egy földmiveiőről. B. e. Groák Sándorról szeretnék egynémelyeket elmondani. Igazán a lelek ösztönöz, hogy a magyar föld szetetete erdekében figyelmébe ajanljam, nemcsak azoknak, kik mezőgazdasággal foglalkoznak, hanem általában a gondolkodó embereknek. Ne tessék a földet mivelő embert kicsinyelni. Végeredményeben minden foglalkozásunk, a föld mivelése erdekében történik. Csak tessék efelett gondolkodni. Untig hangoztatjuk írásban és képben, hogy ayrár-ország vr^yunk és még mindig a mezőgadaság a magyar megélhetés központja. Sőt széleslátókörü embertől olvastam, hogy a menyei gondviselés ezt a magyar főidet, főként agrárállamnak predestir-Mta s ugy volna ez a föld vaiódi „bokréta az Isten kalapja mellett", ha a magyar gazdák mély tudással, mély szeretettel, törhetetlen szorgalommal kihoznak e földből mindama kincseket, melyeket a jó Isten belehelyezett. Sokszor elborongtam, ama kimondhatlan nemzeti csapás felett, hogy magyar középosztályunk, csupán karddal tanulta megvedeni a hazát ezer even át s mikor a kardnak már elég hasznát nem vehette, nem alakította át ekevassá, hogy igy a kardnál biztosabban megvedhesse. Nagy szereteteben agyonszerette a hazájat, a politika pokoltüzében elégette honszerelni^t. Sokszor volt szó köztünk. Groák Sándor és kőztem, ez édes-keserű témáról, midőn a mezőn gazdálkodtunk, vagy a gazdasági műveket bujtuk, vagy a falusi közdolgok nyugtalanítottak. Groák Sándor lelkét megkötötte a föld szerelme. Csodálatosan magához kötötte. Minden lelket magához köt valami dolog: jó vagy gonosz és nem tud szabadulni tőle, néha csak az élet árán. Fejlődő ifjúságában, kedvtelésébe.,, parádés katonáskodásában, bizony nem mutatta a leendő szerény, takarékos, szazszemü gazdát, akinek bármely dolog iránt csak akkor van figyelme, ha a mezőgazdasággal van összeköttetesben. Alig hányta le a k itonamandurt, neki feküdt a gazdálkodásnak, tanulva jó könyvekből, de főként a gyakorlatból. M ndig szélesebb körben. Kezdetben a haszon érdekelte, de aztán akarva-akaratlanul valami magasabb szempont ragadta meg a lelkét. Belátta, hogy a haszon, vagy terméseredmény egyszerűen egy okozat, megfelelő művelés elmaradhatatlan okozata. Igy is mondhatjuk : a munka igazoló egyenlege. Sokszor beszélgettünk a biologiáról, a nagy élet törvényéről, — az egymásrahatás, a kölcsönösség életfejlesztő erejéről, amelynek meglátása, felismerése, alkalmazása, önként adja a siker kulcsát a földet művelő kezébe. A föld müvelese igy magasabb értelmet nyer. Akár a lélek müvelése, az idegenek müvelése, az érzékek müvelése, szóval, az élet teljességére irányuló hatások öszhangzatos alkalmazása. Az én lelkem fent kereste az igazságot, a valóságot, Groák Sándor a földben. Aztán én lejeub szálltam, ő felebb emelkedett s igy összetalálkoztunk. Gyakran jirt a műveltebb országokban, tanul manyutra. Főként a német mezőgazdaság szépségé, bősége töltötte el csodálattal. Hogyan segédkezik egymás javára, a magtermelés, az állattermelés és mezőgazdasági ipar s a főid művelésének eme háromsága minő öszeredmé nyeket hoz ki! Persze, ott az általános magas kultura is segítőül jön: gépek, munkások, köz lekedés, kereskedelem, az egész mezőgazdasági üzem harmonikus el és megosztása. Mi meg ettől messze járunk. De ide kell törekedni a magyar gazdának is. És Groák Sáidor ide törekedett, amenynyire csak a mi viszonyaink lehetővé tették. Éjjet-napot egygyé téve, erre törekedett, sohse jutott ideje a könynyebb szórakozásra. Az ő kezébe kártya, mulató pohár, vagy ilyesfele gondűző, sohase volt. A szó betűszerinti értelmében lekötötte a föld szerelme. Az Isten szép, szabad világa, a nagy dicső természet csodákkal teljes temploma volt az ő szerelmese. És pedig, télen is ugy mint nyáron. Mig motorvasut nem volt, a legzimankósabb télen is kijárt birtokaira, sokszor a kocsiján költve el hideg, egyszerű ebédjet, hogy addig is figyeljen, haladjon. Kísérletezett, próbálkozott a termelés különböző nemeivel, tekintettel a föld tápláló elemeire. Utóvégre a dohánytermelés lett igazi eleme. Minő gyönyör töltötte el lelkét a nyíregyházai gazdasági kiállítás alkalmával létesített telepével, ahol a dohánytermelest, kezdettől végezetéig, elkezdve a magcsirázáson, végezve a mintacsomózáson, gyakorlatilag bemutathatta, még az annyira káros vajfü kiir'ásara vonat kozó kísérletezéseit is. Mindenki saját szemével lathatta, mit hogyan kell okszerűen csinálni. Fáradhatlan volt a magyarázásokban s meg nem tudta érteni, hogyan lehet ember, akit az ő szerelmese meg nem hódit! S hogy még nagyobb oltáron áldozhasson szenvedelmének, hiaba érezte már erősen testében a gyorsfeloszláshoz ragadó betegséget, mégis magára vállalta a hercegi rétközi uradalom dohánykezelését. Izzó lelke mintha korbacsolta volna a lankadó testet, jóformán utolsó mozdulatáig. Groák Sándor pedig nem volt rabja a földnek. A föld szerelmével az emberi előhaladást szolgálta a maga körében mindenütt. A jó gazda, ha has/onnal gazdálkodik, könnyen válik maga is egy darab földdé. Aztán a sok vesződés, nyers tömegekkel való hajsza, érzéketlenné, kemény szivüvé teheti. Nincs ezen mit csodálkozni, főként a mi viszonyaink kőzött. Groák Sándor is sokszor türelmetlenkedett, elégedetlenkedett, de erkölcsi érzülete kiemelte a főldiességbői, az anyag ura'ma alól. Nem lett szolgája a földnek, da a földet igyekezett szolgájává tenni az ember magasabb érdekeinek. Megható példáit láttam ennek családjában, nem csak éle

;ben maradt egyetlen leánya irárit, han?m korán elhalt kisfia emléke iránt, akinek elköltözött lelkével ugy kapcsolta össze szeretettei lelkét, hogy alapítványt tett a buji ovodások részére, hogy halála napján, mintegy leszáljon a gyermekek közzé s együtt örüljenek azon jótéteményben, melyet mintha az égből hozna alá a szegény kis ruhátlanoknak. A népnevelés ügye melyen érdekelte. Nemcsak saját felekezete iskolájáért munkálkodott, szervezésétől állandóan, mint annak elnöke, ezért meg kedvenc dohányát is abbahagyta, minden vizsgán egy-egy hónalj jutalomkönyvekkel jeleni meg, a többi iskolakban is jutalomkönyveket osztott, az árvák ügyét is szivén viselte, ráért a kőzgyámi kJtelességeket évtizedeken át viselni, igázán szive sugalatából, m rt az érte járó fizetést folyvást a négy felekezeti iskolának adta. Sőt egy Kossuth-alapitványt is segített, felekezeti külömbseg nélkül, a hazafias érzés ápolása céljából, azon iskolások jutalmazására, kik a magyar történelemből, főként a Kossuthkorszakból, legtöbb ismeretet tanúsítanak. És minden községi közügy megtalálta benne emberit segitő erejét. Emberi lelke az emberi életet nézte, nem kötve szüklátkörü osztály, vagy felekezeti külömbségek, elfogultságok. Nem volt a kicsi részletek kicsiny embere, a maga pisla fénye, vagy árnyéka körül kerengő ; kereste a tisztamagasságot, az egyetemes jót, az igazságot, mely életre visz. S mindezekért nem várt semmit. Ha kapott, jól eseti lelkének, — hát hogyne esett volna?! Hiszen ez a tulajdonképeni füstnélkü'i fény életünkben ! De ha nem kapott, az úgynevezett hálátlanság nem iszapolta be lelke üdítő forrásait. Sokat keseregnek a jobb lelkek — a jobb lelkek fogytán, ritkulásán! A magyaroknak — a magyar föld iránt való eihidegülésén ! Hivatalok zárt anyagi és erkölcsi levegője lett a magyar lérfilelek ideálja. — biztos, de ernyesztő kenyérrel Árulják a hazai földet s idegen nép, elienseges nep, húzódik lassan lassan, a hármas i egy alá, a négy folyó közé. Árpád apunk vérszerződéssel vette ezt a földei, ma pedig, sokszor hejehujáért, szines rongyért, hazug frázisokért kerül kótyavetyére!! Anteuszokért kell imádkoznunk, kiket ihlessen meg a magyar föld szerelme s ebből nyerjenek kitűnő, alkotó erőt! Andrássv Kálmán. Mezőgazdaságunk. Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő vármegyénk mezőgazdasági állapotarol a közigazgatási bizottságnak legutóbb tartott ülésében a következő jelentést terjesztette elő : Mult havi jelentésem óta a száraz enyhe időjárás a termények, mint a tengeri, burgonya, cukor és takarmányrépa betakarítására es szállítására igen kedvező volt és a száraz meleg idő hatása folytán a tengerik — melyek beérése még október hó elején volt — beértek és igy a gazdak góréikba — már kinek tengerijét a viz tönkre nem tette — egészséges, érett tengerit raktározhattak el. Varmegyénk átlagtermése tengeriből k. holdankint 713 kilógramm volt, legnagyobb a kisvardai járásban k. holdankint 980 kilógramm és legkisebb a ligetaljú járásban 400 kilogramm. Saját gyártmányú bélelt börkeztyűk S3S 2 koroni 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók: Rli J m l-i rj.<r rrii | ® , e keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, Diurnosry JOZS^J kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.