Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-10-05 / 80. szám

4 80-ik szám jfitomÉK, 1913. október 5. felterjesztést intéztem. Az árviz-károsultak részére befolyt önkéntes adományokat a legjobban sújtott tiszai és kisvárdai járások főszolgabiráihoz juttattam kiosztás végett. Számottevő károkról érkezett jelentés a dadai alsó járásból is, hol Tiszadada község határában a töltésközi földek viz alá kerültek, az utak megrongálódtak s ugy az utak rendbehozatala, mint a vizek akadálytalan lefolyásának biztosítása tekintetéből szükséges intézkedéseket megtettem. Miután pedig valamennyi tiszamenti járásban merültek fel kisebb-nagyobb árviz-károk, a főszolgabirák utján elrendeltem az elöntött területek nagyságának, a károk mennyiségének megállapítását és a segélyre szorultak összeírását. Ez a munkálat befejeztetvén, azt a m. kir. földmivelésügyi kormányhoz terjesztettem fel a károsultak állami segélyben való részesítése iránti kérelemmel; a kereskedelemügyi miniszter urnái pedig kérelmeztem, hogy útépítkezéseknek még az ősz folyamán való elrendelése által nyújtson munkát a termésétől megfosztott lakosságnak. A legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok 1914. évi névjegyzékének egybeállításához szükséges adóhivatali kimutatások hivatalomhoz beérvén, azoknak közszemlére tétele, s annak megtörténtével az igazoló választmány elbírálása alá való bocsátása iránt intézkedtem. — A választott bizottsági tagok fele részének megbízatása a folyó év végével lejárván, az őszi közgyűlés feladatát fogja képezni az uj választások kitűzése. A tavaszi közgyűlés elé terjesztett jelentésem szerkesztése óta több érdemes tagja halt el a törvényhatóságnak, ugy mint Dobos Imre nyugalmazott főszolgabíró, ki 33 évet töltött a vármegye szolgálatában, továbbá Somossy Mihály debreczeni kir. táblabíró, Géczy Ádám nyugalmazott községi jegyző és Hrabovszky Guidó országgyűlési képviselő. A folyó évben egy rendkívüli és egy rendes közgyűlés tartatott, melyeken 563 határozat hozatott. A május hóban tartott rendes közgyűlésben a megüresedett :kisvárdai főszolgabírói állásra Nozdroviczky László tb. főszolgabíró, a megüresedett szolgabírói állásokra pedig dr. Fráter Szabolcs és dr. Erdőhegyi Lajos tb. szolgabirák választattak meg

; Főispán ur Őméltósága Nagy Barna budapesti lakost, továbbá dr. Borbély Sándor nyíregyházi lakost, végül dr. Kálnay Zoltán nyíregyházi lakost díjtalan közig, gyakornokká kinevezte, kik közül Nagy Barna állásáról lemondott és a f. évi junius hó 28-án felmentetett, a két utóbbi pedig a központban végzi szolgálatát. Továbbá főispán ur irodasegédtiszti állásra Trendi Károly napidijast nevezte ki. A folyó év első felében a vármegye egészségügyi viszonyai ugy az általános, valamit a hevenyfertőző betegségekben történt halálozás tekintetében kedvezőbbek voltak, mint az előző év hasonló időszakában. Meghalt a folyó év I-ső felében összesen 4084 egyén, a mult év azonos időszakában pedig 4109. A halálesetek száma tehát 25-eI fogyott. Az elhaltak közzűl 2149 volt 7 éven alóli gyermek, az összes elhaltaknak 52'8 %-a, tavaly ezen arányszám 54.3 °/o-ot tett ki. A gyermekhalálozásnak az összhalálozáshoz való viszonya az idei félévben 1.5 %-al kedvezőbb. A vármegye területén jelen jelentésem keltéig ázsiai kolera eset nem fordult elő. A veszély azonban, mely vármegyénket Beregvármegye felől ienyegeti, még nem mult el. A betegség behurcolása ellen tett főbb intézkedéseket az alábbiakban sorolom elő: A Beregvármegyében fellépett kolera esetek alkalmával betiltottam a máriapócsi és rakamazi búcsúkat, majd a nyíregyházi és polgári vásárokat. Megkerestem Beregvármegye alispánját a vásárosnaményi vásár betiltására. A m. kir. belügyminiszter úrhoz kérést intéztem, hogy a fertőzött Latorcza folyó vizét, mely vármegyénk területét is érinti, katonai karhatalommal őriztesse. A járási főszolgabírókat felhívtam, hogy a járványkórházak felszerelését azonnal vizsgálják meg, hogy azok betegek befogadására alkalmas állapotban legyenek. Már korábban megvizsgáltattam a kolera betegek elhelyezésére kijelölt vasúti állomások betegszállító és fertőtlenítő felszerelését. A községi elöljáróságok felhivattak megfelelő fertőtlenítő szerek és gépek beszerzésére. A beérkező jelentések szerint a községek a beszerzésről nagy részben kellően gondoskodtak. A köztisztaság fenntartására kiadott belügyminiszteri rendeletek szigorú végrehajtása tárgyában a járási főszolgabirákhoz és Nyíregyháza polgármesteréhez ismételten felhívást intéztem. A vármegyei főorvos a tett intézkedéseket felülvizsgálta. A lakosságot a folyó vizek ivásában rejlő veszélyre figyelmeztettem, az ilyen vizeknek ivását eltiltottam. Ugyancsak a lakosság tájékoztatására, mikép védekezzék a fenyegető betegségtől, a szükséges tudni valókat falragasz alakjában több ezer példányban kinyomattam és azoknak alkalmas helyen leendő kifüggesztése iránt intézkedtem. A kolerával fertőzött vidékről érkező utasokkal szemben a kötelező 5 napi orvosi megfigyelés szigorúan végrehajtatik. Utasítottam a járási főszolgabirákat és Nyíregyháza város polgármesterét, hogy minden oly megbetegedést vagy halálozást, mely hányás és hasmenéssel járt együtt, a hatóságoknál jelentsék be. Nehogy az ilyen betegek között esetleg előfordult ázsiai kolera a hatóság figyelmét elkerülje, felhívtam az összes orvosokat, hogy a fent emiitett tünetek között megbetegedetteket gondos figyelemmel kisérjék és gyanú esetén azonnal jelentést tegyenek. Az új negyedév kezdetével kérjük elő

fizetőinket, hogy az elöfizetési dijakat, mult számun

khoz mellékelt postai befizetési lapokkal portómentesen mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — Divat ós művészet c. legjobb magyar divatlapra előlizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. A közegészségügy rendezése. Irta: Bernáth Ferencz nyug. MAV. titkár. Már „A ruthén actióhos* cimü, a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz 1901. évi szeptember hó 21—23-a táján felterjesztett memorandumomban rámutattam azokra az egészségre ártalmas épületekre, melyekben a ruthének laknak. Ezzel kapcsolatban rámutathattam volna ugyan még más, sok százezer részben román, részben tót, sőt magyar család egészségre káros lakóházára is ; azonban az időtájt elejtettem azért, mivel csupán a ruthén nép sorsa volt aktuális. E rámutatásomnak megnyugtatásomra annyi eredménye mégis lett, hogy ha a már fennállókra nézve nem is, de legalább az ujabb házak építkezésekre nézve közigazgatási uton már történt intézkedés, azonban hány száz és százezer oly ház áll fenn még ma is változatlanul, mely sok betegségnek a csiráit rejti anélkül, hogy valakinek eszébe jutna a bajon, ha nem is segíteni, de legalább rámutatni a baj mikénti orvoslására. Sok ezerre megy ugyanis azoknak a házaknak a száma, melyek a föld árja felett épültek és sok esetben épülnek még ez idő szerint is. Tapasztalásból tudjuk, hogy ily házaknak sok helyen a pincéi is vízzel telnek meg, — de ahol nem is forog fenn ez az eset, annyi bizonyos, hogy a viz felszívódik nem csak a szobák szintjéig, hanem a falak is nedvesek lesznek. Az is tény, hogy különösen a szegényebb sorsú nép szobáinak a magassága alig tesz 27a métert, — területe 20—24 • métert, a levegő pedig 50—60 m

3-t. Már most ha az a család 6 — vagy több tagból áll, elegendő-e az a levegő az éleny be és széneny kilélegzéséhez — illetve az egészség normális fenntartásához még abban az esetben is, ha az a levegő reggel tiszta volt is, — de azután a lakást lefekvésig többé nem szellőztették ? Ugyebár nem. A fentebb emiitett lakások dohosak, penésztenyésztők. A nedvesség hülést, a penész és a doh pedig tüdőbajt okoz. Miután az ilyen nép jobbára a szabad és jo levegőn tölti az időt, — az erősebb szervezetüeket ritkább esetben éri baj ; de a gyengébb szervezetüek feltétlenül az ily lakás áldozataivá lesznek, kiváltképpen ha már hosszabb időre ágyba kerülnek. Amily ártalmas az ily levegő a nedves és alacsony lakásokban, legyenek azok akár városokban, akár a falvakban, éppen olyan — ha bár kisebb mértekben, egészségtelen a levegő a kellően nem szellőztetett és alacsony más nem nedves lakások szobáiban és a lakókkal tul zsúfolt pincelakásokban is. Habár másnemű betegségeknek, — de nagy mértékben terjesztői különösen a tisztátalan nőcselédek, kiknek száma elég nagy ahhoz, hogy sok ezer és ezer családot inficiáljanak. Nemcsak hogy a tisztaságot nem gyakorolják, hanem széthordják a bacillusokat egyik családtól a másikhoz — különösen, mikor mar önmaguk is inficiálva vannak., A legtöbb beáll szolgálatba egy öltöny ünnepi és egy szennyes ruhával, fehérneműje csak annyi, amennyi rajta van. Már most képzelhető, hogy mennyi figyelmet fejthet az ki tisztasági szempontból főleg akkor, ha nem ellenőrzik és ugyan abban a szenynyes ruhában tér pihenőre a tiszta ágyba hosszabb időn át, mely periodicus bajában is rajta volt. Meg lesznek ezek vizsgálva rendőrorvosilag, mielőtt szolgálatba lépnek ? Ez ideig legalább ezt sem tapasztaltam. Az öltözködés sem alkalmaztatik az idő változékonysága szerint. Helyes, ha gyermekeket tankötelessé teszszük és taníttatjuk, mert ezzel magának a nemzetnek a közművelődését mozdítjuk elő. Azonban én ugy találom helyesnek, ha azt a gyermeket elvonjuk az iskolai tanítástól az esetben, ha annak télvíz idején, vagy ősszel és tavasszal hideg, nedves időben nincs meleg