Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-06 / 89. szám

89-ik szám. 1913. november 6. 3. tán lelkű tudós tanárhoz. Az ülés után Mo­ravszky Ferenc vendégszerető házához vonult a tanári kar és a kormányzó Tanács tagjai, hol a dúsan teritett fehér asztalnál kedves csa­ládi körben késő éjféli órákig a legkedélyesebb hangulatban maradt együtt az ünneplő társaság. & választásokhoz! Szabolcsvármegye lakosságának or­szággyűlési képviselő választására jogosult tagjai tegnap, november 4-én, kedden já­rultak az urna elé, hogy 34 vármegyei s a 4 városi választó kerületben egyik leg­szebb politikai jogukat gyakorolva meg­válaszszák a vármegye törvényhatósági bizottságába e módon küldendő képvise­lőknek felerészét. Az 1913. év végével a választott bizottsági tagok felerészének megbizatása lejárván, ezúttal a vármegye választó közönsége összesen 100 uj bi­zottsági tagot választott. Nyíregyháza városában lezajlott vá­lasztás eredménye alapján s a többi vá­lasztókerületekből érkező hírekből is az a megnyugtató eredmény állapitható meg, hogy a választás a béke jegyében folyt le és sehol sem vetett oly erős hullámokat, amely a törvényhatóság jövő munkássá­gának nyugodtságát és eredményességét veszélyeztetni alkalmas lett volna. Nyíregyháza város négy választóke­rületében a választási küzdelem csak mozgalmas volt, de nem volt heves. A politikai pártoknak szerencsés megegye­zése a küzdelemből kiküszöbölte a párt­politikai jelleget s igy sikerült is a párt­köri megállapodásnak megfelelően az úgy­nevezett hivatalos névsor győzelmét kevés kivétellel biztosítani. Mindenképen üdvösnek tartjuk a ma­gunk részéről azt, hogy a jelenlegi rette­netesen kiélezett politikai ellentétek köze­pette is a vármegyei politikai pártok vezetőségei elkerülték a politikai harcot s nem tettek egyebet, minthogy a jelen­legi hadállásaik megtartásán őrködtek. Ez a tény egyrészt azt bizonyítja, hogy a pártvezetőségek maguk is arra törekedtek, centett a gőzsipon, hatalmasat rántott a kor­mányzó-készüléken, nyakig nyitotta a gőzt és a gep elindult, mintha csak közönséges altiszt vezetne és nem a félelmes főhivatalnok ur. Két állomást kellett haladniok lassabb me­netben, azután vissza fokozott sebességgel. A pálya a Marosvölgyön vezetett keresztül. A téli álmából ébredő természet már bontogatta pom­páját. mámorító volt a levegő szárnycsapása. A csendes folyású Maros tükre végesvégig mély zöid, csak ahol megtöri egy kiálló szikla, ott válik haragos tajtékossá. A tót egyre meresztette a szemeit a pálya irányába, ő a felelős mindenért és az ördög nem alszik. Kardos, a műhelyi mérnök, hol ki­mászott a gep elejére, a kémény mellé, hogy ott vizsgálódjék, hol visszamászott, hogy aztán újra kezdje. A többiek — mindannyian olajos kék zubbonyban tettek-vettek, ki szenet lapá­tolt, ki vizet szívatott, ahogy eszükbe jutott. Mihelyt elértek a második állomásra, ahon­nan vissza kellett fordulniok, gyökeres vizsgálat alá került a gép. A tót megmutatta, hogy mes­tere ő ennek. Megtapogatta a forgó részeket. Persze: meleg volt minden. — Kontármunka — szitkozódott — hiszen jobban elrontanak, mint javítják. Ez forró — rossz. — Csak. meleg — vélte a mérnök és bizo­nyításul rajta tartotta a kezét a „forró" részen. Majd lemegy a bőre a kezéről, ha csaku­gyan forró, — gondolta a tct és azzal tovább piszmogott. hogy a pártpolitikai ellentéteket a vár­megye területén belül tőlük telhetőleg csökkentsék, másrészt azt, hogy a párt­vezetőségek teljes tudatában voltak, hogy a most lezajlott választás rövid időn belül úgyis megismétlődik s a most megkísé­relt erőpróba eredménye károsan befolyá­solta volna a jövő választást s a vesztes párt részéről élesebbé s elkeseredetebbé tette volna a jövő küzdelmet. Egy részt tehát az a tény, hogy a választások mögül elhúzódott a pártpo­litika, másrészt az a körülmény, hogy a választóközönség bizalma azok felé a fér­fiak felé fordult, kik társadalmi téren eddig is sikeresen munkálkodva, tudásaik­kal, képességeikkel személyi arravalósá­guknak bizonyítékát adták, azt a jogos reményt kelti föl bennünk, hogy a rész­ben újonnan alakult törvényhatósági bi­zottság nemcsak képes lesz a reá rótt feladatok sikeres megvalósítására, hanem a béke jegyében megalakulva jövendő munkásságában a közélet nyugalmára, a fejlődés zavartalanságára, az együttmun­kálkodás lehetőségére nézve annyira kí­vánatos békesség és egymásmegértés ügyét — fogja szolgálni. P. * A vármegyei választott bizottsági tagok sorából az év végével kilépő bizottsági tagok helyének, valamint az időközben, lemondás, vagy elhalálozás folytán megüresedett helyek választás utján való betöltése e hó 4-dikén ment végbe a vármegye területén. A választá­sok eredményéről lapunk zártáig a következő értesitescket nyertük : Nyíregyházán az I. kerületben betöltendő volt a dr. Vietó­risz József, dr. Wilt György és Kertész Ber­talan helye ; megválasztattak ugyanazok. II. kerületben a Bogár Lijos, dr. Kovách Elek és dr. Rosenberg Emil helye, megválasz­tattak Bogár Lajos, dr. Rosenberg Emil, Or­sovszky Gyula. III. kerületben a dr. Prok Gyula, Géczy Géza, Martinyi József és Pivnyik András helye ; niegválasztattak dr. Saáry Sándor, Géczy Géza, Martinyi József, Paulusz Márton. IV. kerületben az Imre János és dr. Ernyei János helye; megválasztattak Májerszky Béla, dr. Prok Gyula. A polgári kerületben betöltendő volt a dr. Papp Zoifán és Hunyor Béla helye, megválasz­tattak Hunyor Béla és dr. Kubassy Béla. — Itt szuszog a gőz — jelentette örömmel. — Majd abbahagyja, ha berakodik — nyug­tatta meg a mérnök. — Barátocskám, igy nem lehet gépet kiadni. Rossz, visszamegy az egész műhelybe vissza. ... Majd meglátjuk visszafelé — szólt a tót és kapaszkodott a gépre. Siethetett a többi utána, hogy ott ne hagyja valamelyik lehütőt. Most már rendes menetben, kéménynyel előre indult meg a gőzös. Néhány perc alatt elérte a rendes sebbességet és zakatolva nyelte maga előtt a sínpárt. A sebességet most fokoz­ták. Hajlott a parancsra a gép kezes paripaként, kéményéből dübörögve ontotta a sürü füstöt, mely kígyózó lácként kisérte futásában, (hogy aztán fáradtan pihenjen meg a völgy felett. A hegyoldalról egy gyerekpásztor kisérte szemmel a rohanó csodát, a nyájőrző komondor dühös ugatással nyargalt egyideig utána. A gépálláson a rázás szinte tűrhetetlen lett, potyogtak az olajkannák, szitóvasak, volt dolog mit felszedni. Pavlicsek egyre a pályát figyelte ; há kanyarodó jött, éles füttyökkel jelezte : vi­gyázat oda át: Ilyenkor a többiek is előre te­kintettek, ki tudja, mit rejt a kanyarodóba te­metett ismeretlen pálya ? Közeledtek a 87-es őrházhoz. Az őr rendes helyén állt a kanyarodó előtt és a kezében tar­totta a nyeles paradicsomtálat, ami azt jelentette, szabad a pálya. A tót vissza is köszönt az őrnek. Ismerőse volt, hiszen ő volt keresztapja az első leányának meg akkoriban, mikor a telepi állo­máson tett szolgálatot az őr. Különben ő ha­A tiszadobi kérületben Lakatos Miklós, id. Gombás Mihály és Torday József, megválasz­tattak Lakatos Miklós, Sovány István és Gurbán László. A büdszentmihályi kerületben Homolay Gyula, D. Gál András, Kabay József és Lukács Ferenc, megválasztattak Homolay Gyula, Kabay József, Bálint István és Mándy Sándor. A tiszabüdi kerületben Dráveczky László és Suhajda Béla, megválasztattak dr. Ujfalussy Dezső, Dráveczky László. A tiszalöki választó kerületben Bartha László, Halmi Sándor, dr. Harsány Károly, Dobos Imre helye; megválasztattak Bartha László, Halmi Sándor, dr. Harsányi Károly, Szőke Péter. A báji választó kerületben Hajdú András, Tóth Károly és dr. Bleuer Gusztáv helye; meg­választattak Hajdú András, Szőke Barna, ifj. Szabó József. Arakamazi választókerületben Hubert Mihály; Szitha Ferenc, Veréb Antal és Kék Béla helye , meg választattak Jármy Ferenc, Kuttka Izidor, Jób János, Kék Béla. A buji választókerületben Korocz József, Szász József, Horváth Ferenc és Leskó Endre helye; megválasztattak Korocz József, Leskó Endre. Nemet János, Mikita Mihály. A szabolcsi választókerületben Smied István, Evva István, Horváth Gyula és Bodnár János helye; megválasztattak Smid István, Várallyay Ferenc, Kerülő Mihály, Krakonperger József. A kemecsei választókerületben Borbély Gás­pár, Jármy Márton és Géczy Adám helye, meg­választattak Borbély Gáspár, Jarmy Menyhért, ifj. Kállay András. A kisvárdai választókerületben Kubassy Béla, Széli Mihály, Ébner Jenő és dr. György Ferenc helye, megválasztattak Kálmán Sándor, Széli Mihály, Ébner Jenő, dr. György Ferenc. A fényeslitkei választó kerületben Nozdro­viczky Kázmér és Vig János helye, megválasz­tattak Szokolay Andor, Gyulay János. A gyulai választó kerületben Virányi Sándor, Bedő Lajos és Böjtös Árpád helye, megválasz­tattak Kiss Sándor, Kovács István trvszéki elnök, Bedő Lajos. A nyírtass—pátrohai választó kerületben gróf Vay Ábrahám, Mezőssy Gusztáv, Kiss Lajos és Nozdroviczky László helye, megválasztattak gróf Vay Ábrahám, Mezőssy Gusztáv, Teremi Ferenc, dr. Kállay Miklós. A dombrádi választó kerületben Moravek Gusztáv, Kürthy Ferenc, Plávenszky Imre heiye, megválasztattak Kürthy Ferenc, Orosz Sándor, Pap Antal. A mándoki választó kerületben Répánszky István, Pethő József, Bokor Gergely, és Windt Bernát helye, megválasztattak Répánszky István, Pethő József, Ormos István, Windt Bernát. A tornyospálczai választó kerületben Mezőssy László, Dávid István, H'degh József helye, meg­gyományos keresztapa volt a telepen, volt is ilyen fajta fia harminckettő, ellenben lánya csak huszonkjlenc. Mit ér, ha egy sem igazi ? Tulaj­don, édes ? A kanyarodóba rohanó gőzöst elnyelte a hegy bevágása. Az őr hosszan nézett utána. Alighogy a gép kifutott az egyenesre, a tót nagyot hökölt és valami rekedt kiáltást hal­latott, ami nem volt hasonlatos emberi hang­hoz, Egy pillanatra tántorodott csak meg, de _z a pillanat élet-halál felett határozott. Á sín­pár közepén gondtalan gyerekséggel szökelt egy csitri lány, kék a kartonszoknyája, mezítelen a lába. Még kék a ruha, rózsás a test. PillaDgót kerget talán, aranyosat? Bizony halálpille lesz az. Egy pillanat, két pillanat: hopp, meg van a pille, egy pillanat, két pillanat . . . meg lesz a kis lány is. Az a néhány röpke pillanat egy örökkévalóság a gépenállóknak. A tót egy gon­dolomnyi idő alatt megtett mindent, amit te­hetett, a többi Isten kezében. A befekezett vas­kolosszus megrándult a reádobott béklyótól, acéltagjai csikorogva ellenszegültek, de azért ro­hant előre, embervérre szomjasan. Szikla kellett volna az útjába, hogy izzé-porrá törjön és ne tapossa el az útjába akadt virágszállat. Egyszerre eltűnt a szörnyeteg alatt a kék ruhácska, a tót előtt elsötétült a világ. A gép meg rohant tovább, elvégezte-e hóhérmunkáját? A kék zubbonyos, durva munkások sötét arc­cal hajoltak ki, hogy hátra lássanak. Olt feküdt a kis lány, fejjel lefelé bukva, kék szoknyáján

Next

/
Thumbnails
Contents