Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-31 / 61. szám

61-ik szám. JSfnKfflDÉK. 1913. julius 31. 3 ségek révén köti össze Zemplén vármegyével. A terv, mint értesültünk, eredménynyel fog járni, mert kiváló fontosságát és közgadasá^i horderejét felismerte a kereskedelmi minisztérium s tárgyalásra alkalmasnak találva, Balsa község kérelmét is, leadta a vármegyéhez a tervbe vett vashidra vonatkozó adatok beszerzése, helyszint rajz és hozzávetőleges költségelőirányzat elkészitése végett A vármegye alispánja már fel is hivta a járási főszolgabírót, hogy lépjen érintkezésbe az érdekelt községekkel, nagybirtokosokkal és más érdekeltségekkel sezen hid nagy horderejét megértetve hasson oda, hogy azok annak létesítése érdekében anyagi erejükhöz mérten hozzanak megfelelő áldozatot. Nevezett főszolgabíró ezen irányban megkereste az érdekelt községek képviselőtestületeit, nagybirtokosait, az érdekelt nyíregyházavidéki kisvasutak és bodrogközi vasút igazgatóságát, a tokaji és sárospataki főszolgabirákat. Hiszszük, hogy az illetékes tényezők, kik figyelemmel kisérik vármegyénk közgazdasági szempontból oly rendkívüli fontossággal biró közlekedési hálózatának fejlődését, örömmel fogadják e tervet és az érdekelt községek s más érdekeltségek megragadják az alkalmat a kedvező konjunktura megszerzésére, mely betetőzése lesz ama nagyszerű munkának, melylyel sikerült vármegyénket vasúttal ugy behálózni. Az eddig tespedésbe sülyedt Balsa, Szabolcs, Timár, Gáva, Kenézlő, Zalkod és Viss községek, különösen ez utóbbi három község, mely a Tisza által sl van zárva tőlünk, ezen uj összeköttetés révén uj életre kél s megszűnik, az a régi panasz, hogy a vármegyétől teljesen el vannak zárva. — liazi. £ jövő iparosa. Annak a gyönyörű és minden tekintetben sikerrel biztató jövőnek képe bontakozik ki az alábbi felhívásból, amely jövő lehetőségét a f. év szeptember havában megnyiló uj Iparostanonc-Otthonban az iparos pálya iránt fogékony intelligens családok gyermekei számára biztosítja. Nem puszta ideál többé az, hogy az iparé, az iparosságé a jövő, hanem elérhető valóság, melynek lehetősége immár itt, a mi szűkebb pátriánkban is biztosítva van. Aki szereti családját, szereti gyermekeit s szereti hazáját, az olvassa el mind ezt a lelkes felhívást, amielőtt gyermeke jövendő pályájának megválasztása felett dönt, gondolja meg kétszer is, hogy elhatározása a «köz» szempontjából, fia jövő boldogulása szempontjából mit jelent s ne feledje, hogy «minden ember annyit ér, amennyit munkája ér». Ez az alábbi felhívás komoly szózat a magyar szülőkhöz s megszívlelésre mindenek felett érdemes. A felhívás a következő: A rohanó kulturával biró nemzetek iparosai a szó igazi értelmében művelt családok gyermekeiből kerülnek. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy a magyar iparos milyen anyagból neveli a jövő iparosságát. valóban megdöbbentő képet találunk. Ez az anyag nagy részben nélkülözi nemcsak a kielégítő iskolai képzettséget, hanem a nevelést, a nemesebb lelki tulajdonságokat is. Ebben rejlik tehát annak az oka, hogy száz és száz tisztes magyar család az ipari pályákra hajlammal biró értelmes és műveltebb gyermekét a környezettől való aggodalmában nem adja iparos pályára. Ezeknek a szülőknek az aggodalma minden esetre nem teljesen 'alapnélküli, azonban épen erre a körülményre való tekintettel kellene figyelmüket az ipari pályák felé fordítani, mert aminthogy igaz az, hogy az élet nagy harcaiban az erősebbé a győzelem, úgy az is igaz, hogy a tanúltabb és műveltebb iparos könnyen és gyorsan emelkedik társai felé, olyan existentiát biztosítva önmagának, melivel szemben a kisbirtokos és kistisztviselők osztályának helyzete össze sem hasonlítható. A valóban művelt és tanúit iparos nemzedéknek megélési feltételeiért, vagy a társadalomban elfoglalható helyzetéért igazán nem kell aggódnunk. Adjuk tehát gyermekeinket az iparos pályára! A szülőknek az iparos pályával szemben tanúsított aggodalma nemcsak a hatóságok, hanem a müveit és áldozatokra kész magyar társadalom figyelmét sem kerülte el. Az Országos Gyermekvédő Liga néhány évvel ezelőtt iparostanúló otthonod szervezéséhez fogott és immár hat ilyen intézet felállításával gyarapította a magyar kultura erejét. Ez a hatodik „Otthon" Nyíregyházán épült és a f. évi szeptember hó 1-ső napján működését megkezdi. A nyíregyházai Iparostanulók Otthonában felvételt nyernek csakis jóviseletü egészséges és ipari pályára alkalmas gyermekek számszerint ötvenen. Az Otthonba felvett gyermeket a vezetőség — szakmaválasztási óhajainak figyelembe vételével — a tanulót kérő mesterek valamelyikéhez próbaidőre, majd ennek elteltével az iparhatóság közbenjöttével kötendő tanoncszerződéssel elszegődteti. Az Otthonba felvett tanúló szegődtető mesterénél csak a tanoncotthon házirendjével összeegyeztethető munkaidő alatt tartózkodik. Teljes ellátást: lakást, élelmezést, ruháza tot és mosást az Otthontól nyer. A szülők, vagy gyámok kérelmére felvett tanulókért felszabadulásukig, a felvételt kérők egyezségileg megállapított havi ellátási dijat tartoznak fizetni, ugyancsak egyezségileg megállapítandó havi tartásdijat tartoznak fizetni azok az iparos mesterek, akik az Otthonban teljes ellátást nyerő gyermeket tanúlóul szegődtetik. Az Iparostanúlók Otthona tehát, mely a növendéket teljesen ellátja, a legjobb mesterekhez szerződteti és előhaladásukra állandóan felügyel, kiválóan alkalmas vidéki tisztviselők, iparosok és gazdálkodók gyermekeinek elhelyezésére, A növendékek nevelői, felügyelői és irányitói az igazgató és a családfő, kiváló nevelői gyakorlattal biró okleveles tanítók, akik az iparostanúlók nevelése tekintetében már a múltban is számottevő eredményt értek el, kik közül utóbbi az Otthon épületében lakik. A szülői házat helyettesítő és fegyelem alatt való nevelés mellett, az intézet növendékei szabad idejüket sem tölthetik épen az ő korukban oly veszedelmes kószálással, mert ebben az időben is foglalkozniok kell az Otthon által részükre biztosított és szellemet képző eszközökkel. Igy tehát a növendékek teljes fegyelem és állandó felügyelet alatt vannak úgy az intézetben, mint a mesternél és az iskolában. Az Otthon kötelékéből alkalmazott tanoncok rendszeres nevelésüknél, képzettségüknél és ellátottságuknál fogva természetesen a legkiválóbb anyagot szolgáltatják a műhely részére, kik az intézetben az Isten és Haza iránti kötelességek megismerésére és teljesítésére való nevelés mellett a szülők, mesterek és elöljárók tiszteletben tartására, a munka szeretetére és hasznosságának felismerésére neveltetnek, sokkal hamarabb fognak productiv munkát végezni, mint a nevelés és ismeretek hiányában szenvedő, állandóan panaszolt jelenlegi tanoncanyag. A Ligának eddigi iparostanuló — otthonai mindezeket fényesen igazolták, de igazolták még azt is, hogy az ezen intézetekben nevelt iparostanulók, felszabadulásuk után is a legnagyobb készséggel maradtak tanitó-mestereik műhelyében. Az elsoroltakból világosan kitűnik tehát az a körülmény, hogy az Iparostanulók Otthonába felvett gyermekek fegyelemben való nevelésénél fogva ezen intézmény nemcsak a szülők érdekében mondható áldásosnak, hanem a tanulóknak az Otthonból való alkalmazása, illetőleg szerződtetése, az iparos mestereknek is elsőrangú igényét fogja kielégíteni. Az érdekelt szülők és gyámok tájékoztatására közöljük, a nyíregyházai iparcs mestereknek összes, iparág szerint feltüntetett kimutatását, amelyből könzA nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszteri rendelet szerinti MENTŐ SZEKRÉNYEK 8 K-tól feljebb minden kivitelben valamint egyes részei külön is kapható UVOLCKCK 5 K-ig darabja BLUMBERG JÓZSEF ffifi,