Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-17 / 57. szám

Nyíregyháza, 1913. julius 17. Csütörtök XXXIV. évfo lyam, 57. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint szamlttatnl k Liv-otcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill/V nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig \ K- minden to vábbi szó 5 fill. Vastag betűve

l szedett két -1"!

1 Kérjük az előfizetések megújítását és hátrányok szíves beküldését, a postadíj megtakarítása céljából multi két számunkhoz csatolt befizetési lapok felhasználásával. k középiskolák reformja. Csak nemrégiben foglalkoztunk e helyen Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszternek a középiskolák tervbe vett reformjára vonatkozó eszméjével. A miniszter által akkoriban tett nyilatkozat szerint a középiskolák reformját szükségesnek sőt elengedhetlennek tartja, mert a mai középiskolák kevéssé szolgálják a mindennapi élet szü ségleteit. A tanitás tervét akarja átalakítani. A latin nyelvet kiküszöbölendőnek jelentette ki a gimnáziumok négy alsó osztályából E helyett a modern nyelvekre kiván nagyobb súlyt fektetni, azonban azoknál sem a nyelvtani szabályok túlzásba vitt tanításával, hanem inkább a nyelv elsajátitásával. Nagyobb teret akar biztosítani a természettudománynak, a történelemnek és földrajznak, az ifjúság túlterhelésének elkerülése érdekében viszont a tanitási órákat megkevesbbiteni Ez volt a múltkori nyilatkozat lényege. Most a miniszter ujabb, igen érdekes nyilatkozatot tett Kassán az előtte tisztelgő Kassai Tanári Kör küldöttsége előtt A küldöttség szónoka Bóbita Endre főreáliskolai tanár üdvözlő beszédében egyebek között melegen üdvözölte a minisztert a középiskolák tervbe vett reformjáért. A miniszter a küldöttségnek adott válaszában idevonatkozólag kijelentette, hogy a középiskolák reformját hamaro san meg fogja valósítani. A mult hagyományaival ugyan nem akar minden átmenet nélkül szakítani, de a középiskolák alsó osztályait mielőbb egységessé kivánja tenni. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az ekként egységessé tett középiskolai alsó tagozatba későbben a polgári iskolákat is bele akarja kapcsolni. E közben reámutatott arra, hogy a polgári iskoláknál a gyakorlati élet tanúságaként csak a négy első osztálynak van létjogosultsága. Az egységesítést a miniszter akként tervezi, hogy a gimnáziumok és reáliskolák négy alsó osztálya számára teljesen azonos, közös tanterv állapíttatnék m

eg» UST hogy a szétágazás csak az ötödik osztálytól kezdve következnék, amikor már könnyebben kivehető a tanuló hajlama és megállapítható, hogy milyen irányban kiván tovább haladni. A reform kérdésében a közoktatásügyi tanácscsal és más szakkörökkel tárgyalásokat kezd s amennyiben különösebb akadályokba nem ütközik, rajta lesz, hogy az 1914—1915-iki Lnévet már az ujabb beosztás szerint k-.,^djék meg az iskolák íme tehát közel vagyunk az e! nagy lépéshez a középiskolai oktatá megreformálásában. A legilletékesebb tényező hirdeti nyiltan, hogy a középiskolák négy alsó osztályát egységessé kell tenni s később be kell illeszteni ebbe a keretbe a polgári iskolák négy első osztályát is. Ne legyen külömbség a tanulni valók és az elnyerhető képesítés tekintetében azokban az osztályokban, amikor a gyermek hajlama még egyáltalán nem ismerhető fel s a mikor a szülök a legtöbbször nem választásból, hanem azért adják gyermekeiket gimnáziumba, vagy reáliskolába, vagy a polgári iskolába, mert éppen az állott véletlenül rendelkezésükre. Megszűnik az a képtelen állapot, hogy mikor 14—15 éves korban a négy osztály elvégzése után derül ki, hogy a gyermeknek milyen pályára volna hajlama, csak különbözeti vizsgákkal változtathat iskolát és térhet át a képességeinek, egyéni hajlandóságának inkább megfelelő pályára. A polgári iskoláknak az egységes rendszerbe való bekapcsolása után pedig megszűnik az a különbség, amely ma a középiskolák és a polgári iskolák négy alsó osztálya között fennforog, amikor a középiskolák lenézik a polgári iskolákat, a szülök szinte rösAz élet .... Kopár, sivár ez az élet, Mint egy sötét, rejtett bánya, Sok-sok évig ásunk benne, S még sem lelünk aranyára. Legyen a Te élted bánya, Szin arannyal tömve, telve. Soh'se találj gondra, búra, Bármeddig is ásnál benne. De ha egyszer, de ha mégis, — Mit ne adjon az ég soha — Rád is mérné csapásait, A kegyetlen sors ostora, Óh ! csak akkor, akkor engedd ! Hogy azt a legnehezebbet, Hogy azt a legfájósabbat, Én fogjam fel, Te helyetted! Levél északról. Mit mondanak a külföldiek rólunk. Áhus, 1913. julius. Jókai egyik novellájában pompás humorral irja le, hogyan tett tanulmányutat egy angol újságíró Magyarországon. A derék angliust ellátva jó ajánló levéllel ugy szállították egyik vendégségből a másikba, mindig csak szépe', jót és gazdagságot látott. Természetes, hogy elragadtatástól súlyos leveleket irogatott újságjának. Egyszer azonban ajánlólevél nélkül toppant be és íme mindent megfordítva talált. Ezt negyven évvel ezelőtt irta a nagy meseíró, azóta nagyot lendült a világ kereke és az idegenek ajánlólevél nélkül is el mernek jönni Magyarországba. Mindinkább kezd foszladozni a külföldön annyira elterjedt romantika a mi paprika és betyárországunkról. A külföldiek kezdik lassanként elhinni, hogy vannak Magyarországon is virágzó kulturterületek. Különösen alkalmas volt a juniusi feminista világkongresszus, hogy a külföldiek szivét erősebben fölmelegítse Magyarország iránt. A rendezőség mindent elkövetett, hogy a több mint ezerötszáz főnyi idegen vendég jól erezze magát nálunk és bízvást mondhatjuk, amerre csak csoportos kirándulást rendeztek az ősi magyar vendégszeretet a régi fényében ragyogott. Azonban ezen fényességek között bizony sötét foltok is akadtak. Egy súlyosabbat rögtön el is beszélek. Egyik fiatal feminista hölgy, (ki már gyakorló orvos) egyedül mert elindulni Budapestről barátnéja meglátogatására, ki Debrecen közelében lakik. A kupéban útitársra is akadt, egy elegáns fiatal emberre, aki a magyarok szokott előzékenységével (véletlenül tudott németül) beszédbe elegyedett a külföldi orvosnővel. Az eleinte türelemmel hallgatta annak üres fecsegését, később azonban unottan bimult ki az ablakon. Erre lovagunk is eltávozott egy cigarettát elszívni. Ugy látszik a füstkarikák szegényes világba kergették fantáziáját, mert midőn visszajött taktikát változtatott. Erővel ráakarta beszélni a fiatal hölgyet, hogy szálljon át más kocsiba, mert ez nem oda viszi. Mikor ez nem használt, akkor olvasót vett elő és Mária képet és ezeket mutogatva arról akarta meggyőzni ezt az egyetemet végzett orvosnőt, hogy térjen át katholikus vallásra és maradjon itt Magyarországon ő majd nőül veszi. Ilyenfajta beszédekkel mulatatta a derék magyar hittérítő az ifjú hölgyet, mig a kalauz a megváltó állomás nevét nem kiáltotta. Ez a hölgy már itt van Svédországban és megbotránkozva meséli el esetét mindenkinek. Az a sok szép és jó nem tett rá olyan nagy benyomást, mint egy hígagyvelejü útitárs fecsegései. Megfogadta, hogy soha többé nem jön Magyarországba, ahol ilyen inzultusoknak vannak kitéve az egyedül utazó külföldi hölgyek. Azonban feledtesse el velünk ezt a kinos incidenst Annié Furuhjelm a finn országgyűlés egyik nőtagjának véleménye Magyarországról. Ideutazásomkor találkoztam vele. Hatalmas hajónk épen, hogy elhagyta Rügen szigetét, midőn bementem a szalonba újságot olvasni. A szalon egyik sarkában ült Annié Furuhjelm, egy nagy formájú svéd újság hevert mellette, ő maga pedig a csöndes tengert nézte, melyben csak a hajó óriás csavarjai vertek föl fehér tajtéku hullámokat. A nőképviselő most nem volt olyan imponáló, mint amikor először láttam Budapesten. A Halászbástya erkélyéről köszönte meg a főváros vendégszeretetét és éltette a magyarokat; mi lelkes „elekön" (éljen, finnül) kiáltással fogadjuk hízelgő szavait. Most kedvező alkalom kinálkozo'.t, hogy megismerkedjem egy nőképviselővel, Európa egyik legkiválóbb feminista apostolával, azért bátran hozzá