Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-09-25 / 77. szám

77-ik szám. J&BOnDÉK. 1913. szeptember 25 3. Tilos a hírszolgálat. Régi óhaja a nagyközönségnek és szak­köröknek egyaránt, hogy a szenzációkra éhes, tapintatlan sajtó megrendszabályoztassék. Any­nyira, hogy a kormány figyelmét sem kerülte el országszerte felhangzó vágy s épen most foglalkoznak is illetékes helyen egy ilyen irányú törvényjavaslat előkészületeivel. Természetesen meg fogják hallgatni magát a sajtót is, melynek érdekét elsősorban fogja szolgálni az a törvényjavaslat. A tisztességes és feladata magaslatán álló sajtó csak bálás lehet ezért a törvény megalkotóinak, amint minden intézmény csak ugy lehet szilárd és egészséges, ha a testén tenyésző élősdieket kivágják. Ám mig ebből a sajtó-javaslatból törvény lesz, a romlás nem szünetel s a sajtó parazitái és apró analfabétái ellepik a szabad mezőnyöket. Napról-napra halljuk körülünk a panaszt, hogy gyenge látkörü, izlés és érzék nélküli egyének, kiknek egy-egy tiszavirág életű újság nyújt teret és alkalmat a garázdálkodásra, folyton alkalmatlankodnak ugy egyeseknek, mint a hivataloknak. Ezek a senkifiai az Írás­nak természetesen a tisztességes sajtó tiszta köpenyébe kapaszkodva, kihívóan éreztetik azt a súlyt és erőt, amit a nyilvánosság képvisel s amivel a feladata magaslatán álló hirlapirás soha sem szokott — visszaélni. És rombolnak szabadon és válogatás nélkül. Pedig gázolnak az egyéni tisztesség és a családi becsület ber­keibe s besározzák mindazokat, akik véletlenül járnak velük egy uton. Ugy látszik, a debreceni főügyészség is megsokalta már ezeknek a jeles uraknak a kalózkodását, mert Igyártó Sándor kir. fő­ügyész rendeletet adott ki a kerületébe tartozó ügyészségeknek, igy a nyíregyháziaknak is, — amelyben szigorúan, fegyelmi eljárás terhe alatt megtiltja, ugy az ügyészeknek, mint az ügyészség t sztviselőinek, hogy a sajtó ré­szére az ügyészségnél folyó ügyekre nézve bár­minő felvilágosítást adjanak. Sőt utasítja a fő­ügyész az ügyészségeket, hogy amint tudomást szereznek arról, hogy akár valamelyik ügyész, akár valamelyik tisztviselő megszegi a rendele­tet — erről neki tegyenek azonnal jelentést. A kir. főügyész ezzel bizonyára elejét akarja venni annak, hogy a sajtó felhasználja az ügyész­ségnél beadott alaptalan feljelentéseket is és ezzel ártatlan embereket meghurcoljon. Vasúti kedvezmény vetési célokra rendelt gabona részére. A „Vasúti és közlekedési közlöny" ezévi 104. lapszáma kedvezményes tarifákat hirdet vetési célokra szolgáló buza, rozs, zab, árpa és tengeri részére. A kedvezmény érvényes a MÁV. és az államvasutak által kezelt helyi érdekű vasutak vonalain (a Horvát- és Szlavonország területén fekvő vonalak kivételével), továbbá a kassa-oderbergi vasút magyar fővonalain, az aradi és csanádi egyesült vasutakon, a győr­sopron-ebenfurti, a szamosvölgyi stb, magán­vasuton. A kedvezmény engedelyeztetik hazai állomásokról Abaujtorna Alsófehér, Arad, Árva, Bars, Bereg, Besztercenaszód, Bihar, Borsod, Gsik, Gömőr és Kishont, Máromszék, Hunyad, Krassószörény, Kisküküllő, Kolozs, Liptó, Ma­rostorda, Máramaros, Nagyküküllő, Sáros Sza­bolcs, Szatmár, Szilágy, Szolnokdoboka, Temes, Tordaaranyos, Trencsén, Turóc, Udvarhely, Ugocsa, Zemplén és Zólyom vármegye területén fekvő állomásokra — az osztrák, román és szerb határhoz 50 km.-nél kisebb távolságra fekvő állomások kivételével — szállított külde­ményekre. Ezt a kedvezményt csak hazai állo­másokon és csak bérmentetlenül feladott oly buza-, rozs-, zab , árpa- és tengeri vetőmag küldemények élvezik, melyeknek vetési célokra való rendeltetése a fuvarlevélben foglalt árube­valiásbol kitűnik, melyek a földmivelésügyi m. kir. minisztérium hegyvidéki, kolozsvári, maros­vásárhelyi, nagyváradi, temesvári vagy felvidéki kirendeltségeinek, vagy valamely községi elöl­járóság vagy egyes gazdák cimére adatnak fel s amelyekre vonatkozólag a fuvarlevélhez az illető hatóságok által kiállított, aláirt s annak bélyegzőjével ellátott, a vetési célra való ren­deltetést, valamint az illető gazdaság tényleges vetőmagszükségletének megfelelő súlyt feltün­tető igazolvány csatoltatik. A küldeményeket az illető rendeltetési állomáson tényleg ki kell rakni és onnan tengelyen el kell fuvaroztatni. Az igazolvány csatolása a fuvarlevélben kitün­tetendő, a mérsfkelt díjszámítás alkalmazása pedig a fuvarlevél megfelelő rovatában előírandó. A kedvezmény engedélyeztetik darabárukent avagy kocsirakományként feladásra kerülő vető­mag részére. A kedvezmény mérve pl. a MÁV. fővonalain 20—35% közt váltakozik ; érvényes­ségének időtartalma 1914. április 1 ig terjed. A szükséges igazolvány kiállítására fel van ha­talmazva Magyarország egész területére a föld­müvelésügyi m. kir. minisztérium XII 3. ügyosz­tálya, továbbá az egyes megyék részére a föld­müvelésügyi minisztérium helyi kirendeltségei. A gazdasági egyesületeket azonban — eléggé helytelenül — teljesen mellőzték, holott egy turóc- vagy kisküküllőmegyei gazda termelési viszonyairól talán mégis csak hamarább szerez­het adatokat a vármegyéjebeli gazdasági egye­sület, mint a minisztérium XII/3. ügyosztálya ! ? A kozépszabolcsi ref. egyházmegye közgyűlése A kozépszabolcsi református egyházmegye 1913. evi szeptember hó 24 én tartotta meg Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében rendes őszi közgyűlését. A nagy érdeklődés mellett lezajlott egyház­megyei közgyűlésen Görömbey Péter esperes s világi részről — a megjelenésben gátolt e. m. gondnok helyett dr. Kovách Elek mijd Nánássy Andor tanácsbirák elnököltek. Ott láttuk ezen­kívül az egyházmegye vezető emberei közül: Mikecz Dezső, Andrássy Kálmán, Rátz Gyula, Erdélyi Imre, Tóth Gábor, Szabó Aladár tanács bírákat, Siposs Mihály és Veres Károly pénz­tárnokokat, Szikszay András ellenőr, Mikecz Ist­ván, Korocz József, Bokross Elek, Melkó Ber­talan, dr. Katonka Barlalan jegyzőket, dr. Szesztay Zoltánt az egyházmegye ügyészét, a tanitósag képviseletében Dálczeg Sándor és Szabó Gyulát, valamint az egyházak számos képviselőjét. A közgyűlés egyházi énekkel s az esperes igazán emelkedett hangú imájával vette kezde­tét. Az ima — mely megkapóan vázolta a csa­pásos év keserveit s e nehéz viszonyok közt az egyház valódi szerepkörét — nagy hatással volt a gyűlés tagjaira, kik ez emelkedett han gulatban tértek át a gyűlés következő tárgyára Erdélyi Imre e. m. tanácsbiró ünneplésére, ki most töltötte be 25 éves lelkészkedését s úgyis mint lelkész, valamint e. m. tanácsbíróí és lelkészegyleti elnöki állásában csak becsü­lést és szeretetet érdemelt ki s az elismerést csak fokozza egyházi irodalmi — főleg egyházi énekek és költemények szerzése körül megnyil­vánult — működésével. Részvét iratot intéztek Tisza István gróf hoz boldogult édes anyja özv. Tisza Kálmánné elhunyta alkalmából, ki ugy egyházának mint az e. m. leánynöveldének nagylelkű és fenkölt gondolkozású jóltevője volt. Meleghangú elismerésben részesültek a buji és ibrányi egyház azért, mert lelkészeiknek ta­nulmányi segéllyel s szabadság idő engedélye­zésével tették lehetővé, hogy résztvegyenek az ab cerdem presbiteri világszövetség nagygyűlé­sén s ez alkalommal szép körutat tehessenek tanulmányi szempontból. Ez a tanulmányut már is éreztette üdvös eredményeit a közel­múltban Bujon tartott lelkészértekezleten, hol a résztvevők méltán gyönyörködhettek az egyház belső és külső előhaladásán s a belmissió terén már is elért szép sikereken. Általános megelégedéssel fogadták az es­peresi időszaki jelentést, melyből a többek közt észlelhették, hogy az egyházi tűzbiztosítások belkörü rendezése sikerrel biztat s az 1848. XX. t.-c. végrehajtásának kedvező előjele nyil­vánul meg abban, hogy a kormány kérdőiveket küldött szét az egyházakhoz és egyházi ható­ságokhoz a fedezendő egyházi szükségletek fel­tüntetése tárgyában. Nagyobb hullámokat vert még a paszabi lelkészválasztás ügye, melytől a megerősítést — ügyészi indítványra — megtagadták, sőt fegyelmi eljárást rendeltek el a választás körül mutatkozó visszaélések kiderítése és megtorlása végett. Több kisebb-nagyobb ügy került még tár­gyalás alá, a többek közt dicséretet kapott Délczeg Sándor kiváló tanügyi eredményeiért. Majd egy pár fegyelmi és közig, biróság fog­lalkoztatta az e. in. bíróságot. A gyűlés után közebéd volt a Korona szállodában. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám 89* Mai számunk 8 oldal. — A vármegyei muzeum a közönség részére szombaton és vasárnap d. e. 9—12 óráig nyitva van. — Bessenyey György emlékün­Ünnepe. Szabolcsvármegye legnagyobb fiának: Bessenyei Györgynek emlékünnepe előreláthatólag a közönség legnagyobb arányú érdeklődése és résztvétele mellett fog végbemenni. A Bessenyei-kör elnök­sége meghívást intézett az ország összes kulturegyesületeihez s már eddig is igen számosan jelentették be kiküldött képvi­selőiknek részvételét. A Tiszabercelen tartandó emléktábla leleplezési ünnepély a 9 óra után pár perccel odaérkező vonat beérkezte után azonnal kezdetét veszi s oly időben fog végződni, hogy a résztvevő közönség a Nemzeti Szalonnak déli 12 órakor meg­tartandó megnyitási ünnepélyén már fel­tétlenül jelen lehessen. A Tiszaberczelre induló különvonat pont 8 órakor indul el a Bessenyei-térről. — A vármegyei virilisek névjegyzéke. A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1914. evre érvénynyel bírandó névjegyzé­kének összeállítása végett az igazoló választ­mány Szikszay Pál elnöklésével szeptember hó 29-én d. u. 3 órakor a vármegyeháza kister­mében ülést tart. — Kijelölés. A m. kir. igazságügyminisz­ter Thorockay Gyula nyíregyházi kir. törvény­széki birót az 1913. VII. t.-c. 2. §-a alapján 1914. évi január 1-től kezdődő 3 év tartamára a fentnevezett kir. törvényszékhez a fiatalko­rúak birájává jelölte ki. — Anyakönyvvezető helyettesi kineve­zés. Gróf Vay Tibor főispán a timári anya­könyvi kerületbe Borcsik Lajost korlátolt és a kállósemjéni anyakönyvi kerületbe Héjjas Sán­dort korlátolt hatáskörrel anyakönyvvezető he­lyettessé nevezte ki. — Vármegyei útépítkezések. A keres­kedelemügyi miniszter tegnap értesítette a vármegye közönségét, hogy Szabolcs­vármegye területén foganatosítandó út­építések programmjának megállapítása céljából Hartig Sándor miniszteri taná­csos f. hó 25-én délelőtt 9 órakor a vár­megye házánál fogja megkezdeni a tár­gyalást. A tárgyaláson leendő közremű­ködésre a miniszter Dicsőfi Kálmán mű­szaki tanácsost is kirendelte. — Választás. A nyíregyházai gör. kath. iskolánál Varga György igazgató-tanitó lemon­dása folytán az egyháztanács egyhangú hatá­rozatával Tóth György tanitót igazgató-tanítóvá, Szilvássy József csicseri kántor-tanítót pedig rendes tanítóvá választotta. — Kereskedelmi és iparkamara figyel­mezteti az érdekeltséget, hogy a közös külügy­minisztériumtól nyert értesülés szerint a román kir. kormány friss és aludtejnek, tejfölnek, só­zott és sótalan vajnak, valamint zsírnak, Ro­mániába való bevitelét megtiltotta.

Next

/
Thumbnails
Contents