Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-28 / 69. szám

Nyíregyháza, 1913. augusztus 28. Csütörtök XXXIV. évfolyam. 69. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Késiratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hív. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig t K, minden további szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen szám &z ország iparosai Nyíregyházán. Október hó 12-én Nyíregyházán lesznek az ország iparosainak képviselői. Az ipartestületek Országos Szövetsége Nyíregyházán fogja e napon megtartani ez évi rendes közgyűlését. A kézmüiparosok az egyes központokban tudvalevőleg az ipartestületekben tömörülnek. Ezek az ipartestületek egy, az egész országra kiterjedő szövetséget alkottak. Az országos szövetség célja a hazai kézmüiparosok általános anyagi, erkölcsi és szellemi, valamint az egyes iparszakok különleges érdekeit előmozditani. Ebből a célból az ipartestületek részére olyan középpontiul szolgál, amely az ipar terén közös, de az egyes ipartestületek által a saját szűkebb hatáskörükben alig érvényesíthető érdekeiket közvetíteni és elősegíteni van hivatva. Oda törekszik, hogy a hazai kézműipar fejlődését gátló akadályok elhárittassanak; a hazai ipart érdeklő országos és hatósági intézkedéseknél az ipartestületek és igy a kézmüiparosság befolyása biztosíttassák. További célja az, hogy az iparosok sorsának javítását célzó intézmények létesíttessenek; az egyes ipartestületi tagok érdekei megvédessenek s a munkás ügyekben is eljárjon. Ezekben körvonalozzák az alapszabályok az Ipartestületek Országos Szövetségének célját. Már ezekből is látható tehát, hogy ez a szövetség milyen nagyszabású, az egész ország iparosaira s ezen a réven az egész országra minő nagy jelentőségű feladatok megoldására van hivatva. A kitűzött cél elérése érdekében a szövetség Budapesten állandó központi irodát tart fen. A központi iroda folytonos összeköttetésben áll az egyes ipartestületekkel ; ellátja azoknak és az ipartestületek tagjainak ügyes bajos dolgait; közbenjár a kormánynál, ahányszor csak szükséges; ébren tartja a kézmüiparosok ügyeit a sajtóban, a parlamentben és a társadalomban. Egyszóval lehetőleg minden irányban lehetőleg mindent megtesz a hazai kézműipar fejlesztése érdekében Az országos szövetség évenként közgyűlést tart. Még pedig felváltva az ország más- más városaiban. így kerül ez idén a közgyűlés Nyíregyházára a mi agilis nyíregyházi ipartestületünk meghívása folytán. Ezek a közgyűlések nem csak látogatottak, hanem főként az azokon szóbakerülő tárgyak révén nagy és általános érdeküek. A mult 1912. évben Szegeden megtartott közgyűlésen a budapesti különböző szakmabeli ipartestületek képviselőin kivül hatvannégy városbeli ipartestület képviseltette magát 2—10 taggal Ezen kivül képviseltette magát a kereskedelmi miniszter, a legtöbb kereskedelmi- és iparkamara, az Országos Iparegyesület, az Építőiparosok Országos Szövetsége, a Szabóiparosok Hitel- és Termelőszövetkezete. Ha mindezekre ráadásul tudjuk azt, hogy a szövetség elnöke Thék Enclre, társelnöke Gelléri Mór, kiknek neve maga is egy-egy fogalom; azt hisszük még azok is. akik talán az iparosok dolgaiban kevésbbé járatosak, már ezekből az adatokból felismerhetik az októbar 12-iki napnak jelentőségét. A mult évi szegedi közgyűlésen a szokásos megnyitási ünnepségeken kivül és a szövetség belső ügyein kivül foglalkozott az ország kézmüiparosainak megjelent képviselete a kisipari állami szubvenciók kérdésével; az országos vásárokon a helyi iparosokat érő sérelmekkel; az ipari szövetkezetek és szak oktatás ügyével; a munkásbiztositási törvény revíziójának szükségességével; az uj ipari törvény terveivel; a közszállitási sérelmekkel; az építőipari törvényjavaslattal; a vándoripari törvényjavaslattal stb. Olyan gazdag, tartalmas program, amely dicsőségére válik nem csak az országos szövetség vezetőségének, az előadóknak és a közgyűlési felszólalókj nak, hanem általában Magyarország egész iparosságának, mert tanúbizonyság amellett, hogy kézmüiparosságunk minő magas szellemi színvonalon áll. Dicsőségére válik azonban egy-egy ilyen gazdag és tartalmas közgyűlés magának a közgyűlés színhelyéül szolgáló városnak is. Mert hiszen az ott elhangzottak egyúttal terjesztik az illető város jóhírét is. Végtelenül örülünk tehát annak, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége ez évi rendes közgyűlését Nyíregyháza város falai között fogja megtartani. Ezzel megint egy ujabb szállal kapcsolódunk bele az ország fejlődő, haladó városainak sorozatába. Kétségkívül nyomasztólag fog hatni talán magára a közgyűlésre, a közgyűlés hangulatára a jelenlegi rettenetes közgazdasági helyzet. Hiszen ennek súlyát első sorban éppen az iparosság érzi és szenvedi. Bizonyára magán a közgyűlésen is nem egyszer és nem egy oldalról fogunk hallani panaszokat erről. De talán ugyancsak a közgyűlésen fogunk hallani valami biztatót is a csüggedők, sőt immár kétségbeesettek megnyugtatására. Őszinte örömmel és elismeréssel üdvözöljük a nyíregyházi ipartestületet azért hogy ezt a közgyüh'st Nyíregyházára meghívta! Jlz uj görög katholikus püspökség székhelyének kérdéséhez. Irta: Álmos Zoltán kir. t. bíró. II. Nézzünk már most szemábe azoknak a bizonyos vérmes reményeknek. Szociális vonatkozásában minden társadalmi közintézmény annyit ér, amennyit a köz javára termel. Már akár az anyagiák, akár a szellem-erkölcsiek terén. Aszerint azonban, amint egyik vagy a másik terrénumon íejti ki tevékenységét, működésének értékmérőjére is más-más s amilyen helytelen csak ugy odavetni : hogy a gör. kath. püspökség székhelyének elnyerése szerrbe állítva a községi jog elnyerésének, a megváltásnak, a szabad- és kiváltságolt városi szabadalom elnyerésének a Császárszállás zálogbavételének és megszerzésének stb. tényével, jelentőség tekintetében, még csak az összehasonlítást se állja ki, illetve, hogy az összehasonlítás nem az előbbi javára üt ki — ép oly elhamarkodott dolog azt állítani, hogy Nyíregyháza város életében még sohasem fordult elő olyan fontos mozzanat a város fejlődése és nagygyá válása érdekében, mint lenne ... ha a püspökség székhelye Nyíregyházára helyeződik. Ez igy egyik irányban sem igaz. Amolyan féligazság. Mert aszerint — amint — mindegyiknek más-más az értékmérője s viszonylatba mindaddig még csak nem is hozhatók, mig Nyíregyháza város gazdasági és kulturális életére gyakorolt hatásuk s illetve, miután a székhely kérdésében még csak egy nagy ismeretlennel állunk szemközt, ennek előttünk ma még ismeretlen szociális értéke meg nem állapittatik s hogy ugy mondjam közös nevezőre nem hozatik. E nélkül bárki is csak azt teszi, amit a logikában ugy hivunk, hogy petitio principii. A bizonyitandóval bizonyít s szociális értelemben véve olyantéle találós kérdéseket ad fel — ami egyébként az érték viszonylatában nem is olyan bolondság — hogy 3 alma, meg 2 dió, hány körte ? . . . A kérdés tehát ezen az alapon meg nem oldható. Más alapot kell keresnünk. S azt hiszem, aki tisztában van az ily irányú értékmegállapitás nehézségeivel, igazat fog nekem adni abban, hogy ez a kérdés másként el nem dönthető, mintha a székhely tényét pur et simple ugy veszszük, amint van s eltekintve mindenféle statisztikai bölcselkedéstől, azt nézzük, mit hoz a székhely Nyíregyháza városának s másrészt azt vizsgáljuk, minő várható hatással lesz az Nyíregyháza város szociális életére, amit hoz? Megállapítani kívánom, hogy ezeken az alapvető kérdésekben Balla Jenő egyszerűen átsiklik. Egyetlen pozitívum, amint e részben fölhoz, az, hogy az uj gör. kath. püspök javadalma hir szerint 20000, egy másik verzió szerint 40000 K, a hat kanonok javadalma pedig egyenkint 6000 K. S indirekte: hogy „az érseki, illetve püspöki székhelyen természetszerűleg vannak szemináriumok és tanitókép-