Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-10 / 55. szám

2 55-ik szám. 1913. julius 10. gyobb adományokat jutatlak iskolánknak, illetőleg a tanuló ifjúságnak. Különösen a tápintézet részesült a nagyközönség támogatásában, ugy, hogy tőkéjének megtámadása nélkül 37 tanulót részesített megfelelő ellátásban. Említésre méltónak tartjuk azt, hogy e jótéteményhez túlnyomó részben más felekezetekben tartozó tanulók részesülnek, mert hitsorsos tanítványaink majdnem valamennyien helybeliek. A tanulók segélyezésére az iskola az elmúlt évben 5884 koronát forditot, oly tekintélyes összeget, amelyet hazánknak talán egy középiskolája sem érhet utói. Részletesen beszámol végül az értesítő az iskolai könyv- és szertárak állapotáról és gyarapodásáról, az elmúlt évben is sikerrel működő ifjúsági egyesületekről, nevezetesen a gyámintézetről, filléregyletről, önképzőkörről, torna- ének és zenekörről, a tanulmányi kirándulásokról, a tanárok irodalmi és egyéb társadalmi munkásságáról, az érettségi vizsgálatot tett tanulók pályaválasztásáról, az első érettségi vizsgálat 25-ik évfordulójának megünnepléséről, szóval, mindenről, ami az iskolával kapcsolatban a felsőbb tanügyi hatóságokat és a nagykő zönséget érdekelheti. Mindez adatokból az tűnik ki, hogy főgimnáziumunk, mint a hazai tanügy egyik jelentős tényezője, minden irányban teljesiti kötelességét s a legszebb reményekre jogosít a közművelődés sikeres terjesztése iránt. A. Magyarország munkásbiztositása az 1907. XIX. t.-c. alapján. Ismerteti: Gaar Iván. II. 4. A pénztár segélyezési módja, miként a törvény cime is mutatja, kétféle; és pedig betegsegélyezési, amit termész-tben nyújt, s baleseti, amit járadékképen ad. a) A tagolt részére betegség esetén nyújtandó segélyek a következők: 1. Ingyen orvosi gyógykezelés a betegség tartama alatt egyfolytában 20 hétig, szülés esetében ingyen a szükséges szülészeti támogatás és gyógykezelés; £ 2. ugyancsak 20 héten át és szintén ingyen gyógyszer, fürdő, gyógyvíz és a szükséges gyógyászati segédeszköz; 3. táppénz; 4. gyermekágysegély, mely a táppénzzel egyenlő; 5. Halálozás esetében temetési segély. Ezenfelül a biztosított taggal egy háztartásban élő és keresettel nem biró nem biztosított családtagok igénnyel birnak ingyen orvosi gyógykezelésre, gyógyszerekre, a szükséges gyógyászati segédeszközökre 20 hétig, ezenfelül szülés esetében a szükséges szülészeti támogatásra és gyógykezelésre. Kórházi ellátásra is utalhatja a pénztár a tagot, ez esetben azonban táppénzre, illetve annak is csak a felére az a tag tarthat igényt, aki nős, vagy családfentartó. Kórházba utalás esetén a pénztár a kórházba és onnét a hazautazás költségeit is megtéríti. A táppénz és a temetési segély nagysága az illető biztosított tag keresetétől függ. A biztosított tagok ugyanis I—VIII. fizetési osztályba vannak sorozva s e szerint fizetik a betegsepélyzői járulékot is; a legkisebb heti járulék 22 f., a legnagyobb 1 K 58 f„ mig a temetési segély 30—150 K között váltakozik. A felsoroltaknál nagyobb segély ma nem nyújtható, holott a táppénz-megállapítás éppen nsm kielégítő. A biztosított nős, családos tagok igen nagy száma ugyanis ma a II. fizeíési osztályba tartozik, ezeknek napi táppénze csakis 75 f., az pedig még fel sem tehető, hogy napi 75 f.-ből képes legyen valaki egész családot élelmezni. Szükséges volna tehát a törvénynek oly módosítása, hogy a nős, családos tagok aránylagosan magasabb járulék-fizetés kötelezettsége mellett keresetképtelenséggel járó betegségük esetén napi vagy heti teljes keresetüknek, megfelelő táppénzben részesüljenek. Hogy a fentebb felsorolt segélyeket a pénztár tényleg természetben is nyújthassa, ennek biztosítására orvosokat alkalmaz, a gyógyszerek kiszolgálására a gyógyszerészekkel szerződéseket, a gyógyfürdők és szanatóriumok tulajdonosaival a napi kölség nagyságára s az ellátás mérvére előzetes egyezséget köt, a kórházba utalás esetére pedig utalványt állit ki, melyen a fizetési kötelezettséget elvállalja. És mert e segélyeknek természetben való nyújtása kötelessége a pénztárnak és mert erről mindenütt van gondoskodás, ez okból ha a tag nem oly orvost vesz igénybe, aki az illetékes helyiszerv feltételeit elfogadta, vagy oly gyógyszertárt, kagy köz-, illetve nyilvánossági jellegű kórházat vagy olyan magán-kórházat vesz igénybe, mellyel az Országos Pénztár a tagok gyógykezelésére és ápolására nézve előzetesen egyezséget nem kötött, az ebből származott költségek, — beigazolt sürgős szükség esetét kivéve — a pénztárt nem terhelik. b) A balesetbiztosítás célja annak a kárnak a törvény VII. fejezete értelmében való megtérítése, melyet a biztosított egyént ért üzemi baleset folytán bekövetkezett testi sérülés vagy halál okozott. Mindamellett az üzemi balesetet szenvedett tagnak nemcsak baleseti járadékra, hanem üzemi balesetebői eredőleg gyógykezelésre, sőt a 10 héten belül gyógyuló és munkaképességcsökkenést maga után nem vonó esetben csakis a rendes betegség esetére megállapított segélyezésre van igénye. Az üzemi balesetet szenvedett pénztári tag a balesetet követő 10 első héten át ugyanis a betegsegélyzői számla terhére nyer gyógykezelést és táppénzt — kivéve, ha kizárólag baleset terhére van biztosítva, — mely esetben a járadék a baleset időpontjától állapítandó meg, az első 10 heti gyógykezelés költségét pedig a munkaadó a pénztárnak megtéríteni tartozik. Tiz héten tuli munkaképtelenséggel járó üzemi balesetet szenvedettet a pénztár tovább gyógykezelteti, az ebből eredő összes költség azonban már a baleseti számlát terheli s ugyanezen időtől a sérült már havi részletekben fizetendő baleseti járadékban részesítendő. A járadék teljes munkaképtelenség esetében és annak tartamára, mint teljes kártalanítás, a biztosított évi munkakeresményének 60%-a, azaz minden 100 K után 60 K; amennyiben azonban a törvény rendelkezése szerint az alkalmazott javadalmazása ugy a kártalanításnál, mint a baleseti költségfelosztás és kirovás tekintetében csak 2400 K összegig vétetik számításba, a legmagasabb évi járadék évi 1400 K-nál nem lehet több. Ennél magasabb összegű kártalanítás, azaz a megállapított évi keresmény teljes összege, de mindig legfeljebb évi 2400 koronáig, akkor nyújtandó, ha a sérült a baleset következtében nemcsak teljesen munkaképtelenné, hanem tetetlenné vált, ugy, hogy állandó gondozást vagy ápolást igényel. Ha azonban baleset következtében a sérült részben munkaképtelen marad, akkor a munkaképsség részleges csökkenésének kártalanítására a teljes járadéknak az a hányada állapítandó meg, mely az elveszett munkaképességnek aránylagosan megfelel. Ily részleges kártalanításra azonban a sérültnek csak akkor van igénye, ha murikaképességenek csökkenése 10% ot meghalad. A munkaképesség részleges csökkenése eseteiben, ha a járadék a teljes kártalanítás 20% át meg nem haladja, a járadékot élvező sérült járadékának végkielégitésképen tőkében való kifizetését is kérheti, „mely kérelem felett az Országos Pénztár igazgatósága dönt. Halállal végződő balesetnél az illető fizetési osztályának megfelelő temetési segély utalandó ki a hátrahagyottak részére, azonfelül a hátrahagyott k is járadékban részesitendők és pedig: a) az özvegyen maradt nő halála napjáig vagy újból való férjhezmeneteléig a baleset következtében elhalt férj évi munkakeresményének 20%-át nyeri évi járadékául ; b) a hátrahagyott,gyermekek pedig 16. életévük Detöltéséig egyenként atyjuk évi munkakeresményének 15%-át, ha padig teljesen árván vagy elhagyottan maradnak, ugy 30% át; c) szülők és nagyszülők, ha eltartásukról tulnyomólag a baleset következtében elhalt gondoskodott halálukig, illetve mindaddig, mig segélyre szorulnak, évi járadékul együttesen a baleset folytán elhalt évi munkakeresményének 20%-át kapják; d) teljesen árván maradt unokáik, 16. életévük betöltéséig szintén együttesen az elhalt évi munkakeresményenek 20% ában részesitendők. A hátramaradottak évi járadékai együttvéve azonban nem haladhatják tul az elhalt evi keresményének 60%-át. A járadékot élvező özvegy nő újból való férjhezmenetele esetén az elhalt férj évi keresményének 60%-át nyeri végkielégítés gyanánt, mig járadékot élvező gyermekek részére tanulmányaik folytathatása céljából 16. életévüket meghaladó időre is engedélyezhető járadék mint segély. 5. A baleseti kártalanítási eljárást ugy az Országos Pénztár, mint a kerületi pénztárak hivatalból kötelesek megindítani s ha bármely pénztár az eljárást késleltotné, joga van az igénylőnek és pedig törvényen alapuló joga alapján, igényének érvényesítése végett közvetlenül a munkásbiztositási választott bírósághoz fordulni. A törvény alapján betegség és baleset esetére biztosítottak vagy igényjogosult hozzátartozóik és a pénztár között betegségi segélyekből és baleseti kártalanításból folyó vitás ügyek eldöntésére ugyanis választott bíróság alakíttatott. A választott bírósági szervezet két fórumból áll és pedig az elsőfokú választott bíróságokból, amelyek minden kerületi pénztár székhelyén működnek, továbbá a másodfokú választott bíróságból, mely az állami Munkásbiztositási Hivatal szervezetének keretében működik. Az elsőfokú választott bíróságok hatásköre szintén kétféle. A pénztárak székhelyén működő elsőfokú választott bíróságok rendszerint csak a kerületi A nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszteri rendelet szerinti MENTŐ SZEKRÉNYEK 8 K-tól feljebb minden kivitelben valamint egyes részei külön is kapható ÓVSZEREK BLUMBERG JÓZSEF SS.