Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-17 / 66. szám

2 66-ik szám. JSSiRyiDÉK 1913. augusztus 17. fehérvár, Pécs, Kassa, Szatmárnémeti, Temesvár és Nagyvárad lett törvényhatósági jogú város. Ezek közül Kassa és Szatmárnémeti előbb volt szabad királyi város, mint püspöki székhely. A püspöki székhelyek között találunk azonban kisközséget is. Ez Szepeshely, melynek posta uvatala sincsen. Utolsó postája Szepesváralja, melyet sokan talán épen ezért tartanak a szepesi püspök székhelyének. Ez a Szepeshely 1890-ben 267, 1900-ban 265 és 1910-ben 259 lakossal birt. Körülbelől ebben az arányban fogy — kivándorlás folytán — a szomszédos Szepesváralja lakossága is, melynek 1910-ben kevesebb volt a lakosa, mint 1890-ben. A többi püspöki székhelyül szolgáló város népességének gyarapodásában sem észlelhető az, hogy maga a püspöki székhely minőség a város fejlődésére — a vidékre gyakorolt felszívó hatás révén — valami különösebb hatással volna. Találunk a püspöki székhelyek között is olyan városokat, melyeknek növekedése nem tart lépést a többi városokéval, sőt alul marad az átlagon. A magyarországi törvényhatósági városok összes lakossága az 1890—1910. közötti két évtived alatt 50'2%-kal növekedett. Ellenben Pécs város lakossága csak 40'5%-kal, Kassáé 37'5%-kal, Székesfehérváré 26'5%-kal. A rendezett tanácsú városok népessége öszszeségben 1890—1910. között 27'9%-kal növekedett. Ellenben Nyitrának a népessége csak 19"1, Veszprémé 14'8, Rozsnyóé 26"3, Gyulafehérváré 18-1, Ungváré 26"8, Szamosujváré 18'3%-kal. Nyíregyháza lakossága, mint már emiitettem, ugyanez alatt a két évtized alatt 40'l°/o-kal emelkedett, és egész sereg — a 112 rendezett tanácsú város között 28 — rendezett tanácsú város van olyan, melynek népessége Nyíregyházánál is kedvezőbb arányokban növekedett. Megállapítható tehát, hogy a püspöki szék hely mmöség magában véve nem vonja maga után az illető székhely népesség szerinti megnövekedését. Az állami adók mennyisége tekintetében 11 olyan püspöki székhely van, ahol az 1908-ban kivetett állami adók mennyisége kevesebb volt, mint Nyíregyházán, ahol az 555,000 koronával szerepel 300 és 400 ezer korona között volt az állami adók összege Nyitrán, Eperjesen, Ungvárt, Lúgoson; 200 és 300 ezer között Besztercebányán, Váczott, Veszprémben; 100 és 200 ezer között Gyulafehérvárott; 100 ezeren is alul maradt Rozsnyón és Szamosujvárott. Szombathelyen 580,000, Székesfehérváron 600 ezer korona volt a kivetett állami adók öszszege; tehát alig haladták meg a nyíregyházi összeget, Már pedig a kivetett állami adók összegéből meglehetősen alapos következtetés vonható az illető városok lakosságának vagyoni, jövedelmi, forgalmi állapotaira. Természetesen voltak olyan püspöki székhelyek, ahol az állami adók összege messze felülhaladta a Nyíregyházán kivetett állami adók összegét. Igy Pécsett, Kassán, Temesváron, Nagyváradon, ahol az egy milliót is meghaladta, sőt Temesváron 1.804,000 koronára rúgott. Ezeknek a városoknak fejlett kereskedelme és ipara, gyárai azonban annyira közismertek, hogy közelebbi részletezésre nem szorul a kivetett állami adók nagy összegének a magyarázata. A községi pótadó sem ismeretlen egyetlen püspöki székhelyen sem. Sőt Győrött, Székesfehérváron, Szombathelyen, Szatmárnémetiben, Ungváron jelentékenyen felülhaladta 1900-ban is, 1910-ben is a községi pótadó %-a a nyíregyházit. A többi városok legtöbbjében is az észlelhető, hogy a községi pótadó százaléka ép ugy növekszik az illető városra váró ujabb és ujabb feladatok és terhek következtében, mint más városokban. Szamosujváron 1900-ban még ismeretlen volt a községi pótadó ; 1910-ben már 55% volt. Eperjesen 1900-ban 43%, 1910-ben 64%. Pécsett 1900-ban 52%, 1910-ben 64%, pedig ott 1.037,000 korona volt az adóalap 1908-ban. Váczott 1900-ban 40%, 1910-ben 65%. Kassán, pedig ott 1.333000 korona volt az állami adóalap 1908-ban, 1900-ban 31%, 1910-ben 51% volt a községi pótadó. Nagyváradon 1900-ban 37%, 1910-ben 55%, pedig ott 1.193,000 korona volt 1908-ban az állami adóalap. A községi pótadó %-ának emelkedését egyedül Rozsnyó és Temesvár kerülték el 1900. és 1910. között; az előbbiben 45, az utóbbiban 35% maradt. Aminek a magyarázata az, hogy Rozsnyó ez alatt a 10 év alatt úgyszólván mit sem haladt előre, Temesvár pedig a községi üzemekkel és fogyasztási adókkal fedezte növekedő kiadásait, amellett, hogy "az állami adóalap az ipar, kereskedelem és különösen a gyáripar folytonos emelkedésével arányban folyton emelkedett. A városok vagyona tekintetében a helyzet az, hogy az 1908-iki adatok szerint a püspöki székhelyekül szolgáló városok közül Nyíregyházát Győr, Székesfehérvár, Kassa, Szatmárnémeti, Temesvár és Nagyvárad előzik meg; a többiek mind jelentékenyen utánna maradnak. Van nem egy püspöki székhelyül szolgáló város, amelynek tiszta vagyona alul marad, vagy alig haladja meg az egy millió koronát : Rozsnyó, Szombathely, Gyulafehérvár, Nyitra, Veszprém, Eperjes, Ungvár, Vácz. Két millió körüli tiszta vagyona van Szamosujvárnak, Lúgosnak és Beszterczebányának. A püspöki székhely minőség hatása tehát sem az egész lakosságra jellemző adók mennyiségén, sem a város háztartási nehézségeire mutató községi pótadó % án, sem a város vagyoni viszonyain nem vehető észre. A vasúti személy és teheráru forgalom, a posta, táviró és távbeszélő forgalma, a pénzintézetek tőkeereje és forgalma, az iparra és kereskedelemre vonatkozó adatok szintén azt tanúsítják, hogy ezeknek kedvezőbb voltára a püspöki székhely minőség észrevehető hatással nincsen. A 19 püspöki székhelyül szolgáló város közül Györ, Szombathely, Kassa, Temesvár, Nagyvárad emelkednek ki ezek tekintetében. A többiek a többi magyarországi városok atlagán maradnak, sőt nem egy közülök az átlagot sem éri el. A népműveltség tekintetében szintén áll a püspöki székhelyekre az a tétel, hogy a szerint, amint az orzzágnak a nyugoti részén, a vagy ettől kelet felé vannak, nagyobb, illetőleg csökken az irni olvasni tudók számaránya. A hat éven felüli férfinépségből 80%-on felül tudott irni és olvasni 1900-ban Győrött, Szombathelyen és Besztercebányán, 75—80% között Pécsett, Székesfehérváron, Veszprémben s az általános tétel ellenére Rozsnyón és Temesvárott, — aminek szintén megvan a maga speciális magyarázata; — 70—75% között Nyitrán, Vácott, Kassán, Szatmárott, Eperjesen és Nagyváradon s 70%-on alul Lúgoson (69.0%), Gyulafehérváron (65%), Szamosujváron (62.0%) és Ungvárott (55.8%). A magasabb iskolák tekintetében sem találunk semmi különösebb jelenséget arra, hogy azok a püspöki székhelyen létesültek volna inkább, mint más városokban. Kivéve természesen a semináriumokat és a felekezeti tanítóképzőket. Jogakadémia a 19 püspöki székhely közül van Kassán és Nagyváradon királyi, (Pozsonyban van a harmadik), továbbá Egerben és Pécsett katholikus érseki, illetve püspöki jogliceum és Eperjesen, amely azonban evangélikus. Az uj egyetemek létesitésénél Kassa és Pécs kísérleteztek ugyan, de a kormány tárgyalásokat sem kezdett velük. A két uj egyetem székhelyéül tudvalevőleg Pozsony és Debrecen állapíttattak meg; mellettük Szeged került még annak idején komolyan szóba. Egyik sem katholikus püspcki székhely. Pedig valamikor Pécs volt az egyetem székhelye. Temesvárt, amely nemcsak a Csanádi latin szertartású püspöknek, hanem a temesvári görög keleti szerb püspökségnek is székhelye, szintén erősen emlegetik, mint a leendő második műegyetem székhelyét, nem gondolnám azonban, hogy ez bármi tekintetben vonatkozásba volt és lett volna hozható a kettős püspöki székhely minőséggel. E helyütt is hangsúlyozom a netaláni félreértések elkerülése érdekében, hogy távolról sem azt állítom, vagy gondolom, hogy a püspöki székhelynek a többi magyarországi városok közül való kiemelkedésében a püspöki székhely akadály volna, tehát hogy a ki nem emelkedett városok azért nem emelkedtek ki, mert püspöki székhelyek, hanem mindig csak azt, hogy nem emelkedtek ki, ámbár püspöki székhelyek. Azt hiszem, az eddig elmondottakból megállapítható, hogy azok közül a városok közül, amelyek egyúttal latin, vagy görög szertartású római katholikus érseki, avagy püspöki székhelyek, alig 5 város akad, amelyről megállapítható, hogy népesség, gazdasági és kulturális haladás, fejlődés tekintetében megelőzik a többi magyarországi városokat. Ezek: Temesvár, Nagyvárad, Kassa, Györ, Szombathely. Azonban vannak nekünk Magyarországon más olyan városaink is, amelyek ezekkel lépést tartanak, sőt sok tekintetben megelőzik azokat, anélkül, hogy érseki, avagy püspöki székhelyek volnának: Szeged, Szabadka, Debrecen, Pozsony, Arad, Kecskemét, Miskolc, Kolozsvár, Marosvásárhely. Mindezeknek nyugodt, elfogulatlan átgongondolása, azt hiszem, teljes mértékben igazolja azt, hogy azok a vérmes remények, amiket sokan az uj görög katholikus püspöki székhelynek Nyíregyházára való helyezéséhez fűztek, igen nagy mértékben túlzottak valának. Villamos motorok alkalmazása a mezőgazdaságban. A XIX ik század rohamos fejlődése szociális, gazdasági tudományos és műszaki tekintetben a mezőgazdaságot sem hagyta érintetlenül. A conservativ felfogással kezelt mezőgazdaságunk lassanként az iparilag erősebben fejlett álmokéhoz képest elmaradt. A munkaberek rohamos emelkedése mindinkább szükségessé tette a gépeknek a mezőgazdaságban a lehető legnagyobb mértékben való alkalmazását, mely téren részben a szükséges tőke, részben az általános ipari képzettség hiánya folytán mezőgazdaságunk még ma sem dolgozik azon eszközökkel, melyek a külföldi mezőgazdasági iparban mint már teljesen bevált eszközök általános alkalmazást nyertek. Minthogy Magyarország ipara a külföldi államokéhoz képest még ma is nagyon kicsinynek mondható, az ország lakosságának aránylag még csak kis része van foglalkoztatva gyárainkban. Ilyen körülmények természetes következménye az, hogy különösen az alföldi vidéki városokban, ahol néhány malmon kívül más ipar jóformán nem is található, a nagyközönségnek de meg a gépészetre nagyon is iáutalt gazdaközönségnek általános tájékozottsága az ipari téren nagyon csekély. Ilyen helyen tehát a körülmények hozzák meg azt a hátrányos jelenséget, hogy azon gazda, vagy iparos, aki a munkabérek növekedése folytán már annyira jutott, hogy munkájának elvégzésére segítségül gépet vegyen, meg mindig távol van attól, hogy a céljainak leginkább alkalmas gépet kiválasztani tudná, mivel a külömböző rendszerű erőgépek előnyeit és hátrányait nem ismeri. Az erőgépek közül kezdetben kizárólag a gőzgépek szerepeltek mezőgazgaságunk szolgálatában. A gőzgépek különösen üzembiztonság tekintetében a várakozásokat teljesen kielégítették, hamarosan azonban érezhető lett az a hátránya, hogy nem csak gondos, hanem folytonos kiszolgáltatást igényelt, ugy, hogy az üzem éppen a kiszolgálás szükségessége folytán az időszakos üzemeknél drága volt. Szinte felesleges megemlíteni azon hátrányos körülményt, mely a nagy mennyiségű szén és vizhordásban a gazda érdekeit nagyon is érzékenyen érinti, mely munkalatok az amúgy is elcsigázott állatok húsát fogyasztja, ami pedig a mindinkább fokozódó húsárak mellett napról-napra nagyobb jelentőséggel bir. Mindamellett hoszszabb ideig volt a mezőgazdaság kizárólag a gőzgépek használatára utalva. divatharisnyák, keztyük, stb. legnagyobb választékban. RuhadíszekJ ben naponként érkeznek újdonságok Kohn Ignátz nöi-, férfi divatáruliázába. Telefon 129