Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-27 / 34. szám

33-ik szám. JSÍYiKtfIDÉK. 1913. április 24. 3 vakkal a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati idő ezeknél a tisztviselőknél 40 évről 35 évre szál­líttatik le. 2. Eddig csak a fizetés ntán volt igénye nyugdíjra a jogosultnak. A tervezet szerint ez­után lakbérnyugdij is lesz. (25. §.) 3. Eddig legalább 10 évi szolgálat adott igényt nyugdíjra. A tervezet szerint (24. §.) már öt évi szolgálat utan megnyílik a nyugdíj­igény a szabályrendeletben megállapított fel­tételek fennforgása esetén. 4. Az özvegyi nyugdíj magasabb lesz, mint az eddigi szabályrendelet szerint lelt volna. (35. §.) 5. Hasonlóképen magasabb a gyermek nevelési járulék az eddiginél. (44. §) Mindezek a külömbségek az állami tör­vényen alapulnak. • * * A városi tisztviselői nyugdijalap állása a legutóbbi öt év számadásai szerint a kővet­kező adatokat tünteti fel: 1. 1908. dec. 31-én volt 181,074 K 26 f 2. 1909. „ , , 205,365 K 41 f 3. 1910. „ „ , 241,742 K 02 f 4. 1911. „ „ „ 274,319 K 32 f 5. 1912. „ „ „ 304,332 K 30 f Az 1910. év 1911. években észlelhető na­gyobb arányú emelkedést az illető években előállott fizetés emeléssel kapcsolatos törzs­járulékok befizetése idézte elő. A nyugdijalap vagyonában 50 drb. takarék­pénztári részvény 70,000 korona; 10 drb.Ter­mény és Áruraktári részvény 8500 korona, 1 drb. Szabolcsi Hitelbanki részvény 700 korona és egy drb. Első Magyar Általános Biztosító részvénytársasági részvény 15,000 korona ér­tékkel szerepel. A nyugdijalapot ez idő szerint egy, évi 727 K 92 filléres nyugdíj terheli. A nyugdijalapnak nyugdijakra fordítható bevételei az 1912. évben 27,632 K 63 fillért tettek ki. Ebben 14685 K 63 f volt a nyugdij­alap saját kamatjövedelme. Közgyűlés a városnál. Három, írógéppel tele irt meghívóval hív­ták össze a város képviselőtestületének tagjait a pénteken délután megtartott április havi ren­des közgyűlésre. Sokan azt hitték, a szám sze­rint rengeteg közgyűlési tárgygyal egy délután végezni sem lehet. Az eredmény azonban azok­nak a felfogását igazolta, akik azt jósolták, hogy a gyűlésnek 6 óra előtt vége lesz, mert a sok tárgy között alig akadt érdemleges. Jó része törvényhatósági jóváhagyó véghatározat bemutatása volt, meg egy sereg szerződést mu­tatott be a tanács jóváhagyás végett. A gyűlést Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester 3 óra után valamennyivel nyi­totta meg. Mindenek előtt elnöki bejelentések következtek. Bejelentette a polgármester, hogy Pdtrovics Gyula apátplébános egri kanonokká neveztetett ki. Erről lapunk más helyén refe­rálunk. Bejelentette ezután, hogy a kapott hi­vatalos értesítés szerint Szmrecsányi Lajos egri érsek május hó 17-én Nyíregyházára érkezik a bérmálás szentségének kiszolgáltatása végett. A közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy a hasonló alkalmakkor szokásos ünnepé­lyes fogadtatásról gondoskodjék. Ezután leg­utóbbi budapesti és debreceni útjáról referált, ahol városi ügyeket sürgetett meg. Ezeket a bejelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. A bejelentések után a tárgysorozatra ke­rült a sor. A lontosabb ügyek a következők voltak: A rendőrség fejlesztése. Bemutatta a tanács a belügyminiszteri ren­deletet a rendőrség fejlesztésére küidött 10.000 korona államsegélyről. A 10 000 koronából a rendőroktatásra rendelt 800 korona és a ren­delkezési alaphoz csatolandó 100 koronán felül négy polgári biztosi állás szervezéséhez 5226 korona kell. A rendőrlegénység javadalmazásá­hoz tehát alig 3860 korona marad. Ebből a miniszter által előirt fizetés javításnak csak 26%-a kerül ki. Vagyis a rendőrlegénység és altisztek javadalmazásának a miniszter által megállapított mennyiségéhez összesen 15.000 korona kellene. Igy még a jövő évi második 10.000 koronából sem telik ki egészen a rend­őrlegénység javadalmazásának rendezése. A közgyűlés az előterjesztést szó nélkül tudomásul vette és kimondotta, hogy a polgári biztosi állások május 1-től kezdve rendszeresitendők. Rendőri bejelentő hivatal. A sokat emlegetett rendőri bejelentő hiva­ta'ra vonatkozó szabályrendelet is megszületett sok évi vajúdás után. A tanács által beterjesz­tett szabályrendeletet a közgyűlés elfogadta; kimondotta azonban azt is, hogy a bejelentő hivatal az államsegély terhére lesz szervezendő. A gyámpénztár kezelése. A gyámpénztár kezelésére, illetőleg az ab­ból adandó kölcsönökre vonatkozó szabályren­deletet, melyet a miniszter némi pótlás végett küldött vissza, levették a napirendről. Vissza­utalták a jogügyi szakosztályhoz, hogy a tiszti­ügyész közbenjárási költségeire vonatkozó intéz­kedéseket vegye alapos megfontolás alá. A vasútnak nem adnak területet. A MÁV. és Nyíregyháza között érdekes huzavona folyik évek óta. Mikor hosszas után­járások után sikerült kivinni, hogy a MÁV. a nyíregyházi állomás kibővítése és rendezési ter­veit elkészítette, a város 26 kataszteri holdat ajánlott fel ingyen a kibővítés céljaira, amit a vasút és a kereskedelmi miniszter is köszönet­tél fogadtak el. A MÁV. azonban nagyon is lassan folytatja a megkezdett munkát. Félben marad a felvételi épület a két felüljáró közül csak az egyik épül, az is folytonos sürgetésre; a Széchenyi-ut végétől az állomásig terjedő utat sem akarják sehogy sem építeni. A város ezért arra az elhatározásra jutott, hogy most már ő sem állja ajánlatát. Már egy izben megtagadta a megígért 26 holdból folytatólag kért terület átadását; ezt a megtagadást a vármegye is jóváhagyta. Most megint 2 holdat kért a vasút a csemetekert céljára a közgyűlés ennek az át­adását is megtagadta. A községi köztemetők. A tanács beterjesztette a tervezett két köz­ségi köztemető kibővítési tervét. A közgyűlés a tervet elfogadta és megbízta a polgármestert, hogy a megszerzendő területekre azoknak tu­lajdonosaival lépjen tárgyalásba s akikkel a megegyezés nem sikerül, azokkal szemben a kisajátítási eljárást indítsa meg. A villamos tűzjelzők. A villamos tűzjelzők ügyében a miniszter arra utasította a várost, hogy nyilvános aján­lati verseny utján szerezzen ajánlatot a be­rendezésre ; azonban kikötötte, hogy csak hazai gyártmányok vehetők figyelembe. A közgyűlés ilyen értelemben határozok. Megtagadott Iparpártolás. Nemes L. és Társa budapesti cég az iránt folyamodott a városhoz, hogy az általa Nyír­egyházán már meg is kezdett katonai szabó műhely támogatására adjon ingyen helyiséget a város közepén, vagy megfelelő készpénz se­gélyt, továbbá kövezetvámmentességet és köz­ségi pótadó alóli mentességet. A közgyűlés az ipartestület meghallgatása után, mivel arról szerzett tájékozódást, hogy a budapesti cég egy külföldi vállalat magyarországi exponense és nem is valami bőséges alkalom az itteni iparosok, meg szegény asszonyok kenyérkere­setére, a kérelmet elutasította. A többi tárgyak. Még egy sereg apró tárgyat intézett el a közgyűlés, sőt a tárgysorozaton kivül is akadt még vagy 15 ügy, azonban ezekkel is sikerült félhat órára végezni. A kálldsemjéni ref. egyház örömünnepe. Felemelő ünnepe volt április hó 20-án a kállósemjéni ref. egyháznak. Ugyanis ekkor ün­nepelte meg közszeretetben álló, agg lelkipász­torának Pásztor Istvánnak az egyházközsegben eltöltött lelkészkedése ötvenedik évfordulóját. Az ünnepély — az ünnepelt egyéniségének megfelelőleg — nemesen egyszerű volt. Szük­körű, családias, bensőséges. Egyházi díszközgyű­lés keretében folyt le. Az egyházközség nevében Tárczy Géza s. lelkész üdvözölte s rövid pillantást vetve a letűnt ötven esztendő történetére, méltatta az ünnepelt áldásos működését, melyet egyháza érdekében kifejtett és ma is kifejt. Az ünnepelt meghatódottan és megindító szavakkal mondott köszönetet a megnyilvánult szeretetért és "elismerésért és ígérte, hogy míg az ereje birja, mindig egyháza érdekeit fogja munkálni ezután is. Szeretettel üdvözölvén a községi elöljáróságot és a tanító-testületet, min­denekre Isten áldását esdő fohásszal fejezte be beszédét. Majd a község elöljárói nevében Stépán Béla jegyző üdvözölte az ünnepeltet meleg sza­vakkal méltatta a község ügyeiben önzetlenül kifejtett sokoldalú munkásságát. A községi tanító-testület és községi iskola­szék neveben Székely Sándor községi ig. tanító üdvözölte és fejezte ki az ünnepelt iránt érzett szeretetüket és ragaszkodásukat. Végül megemlítésre méltónak tartjuk, hogy az egyházközség közönsége az ünnepely emlé­kére és lelkipásztora iránt érzett szeretete, hálája és ragaszkodása külső megmutatására egy díszes urasztali kelyhet szerzett be, melyet az ünnepélyen — beszéde közben Tárczy Géza s. lelkész mutatott fel az ünnepeltnek. A templomban lefolyt ünnepély után a község intelligenciája, az egyházközség és a pol­gári község vezető emberei, a lelkészlakon is megjelentek s ünnepelték tovább a nagy idők tan uját. Adja Isten, hogy még sokáig pásztoroskod jék közöttünk ! Természet — társadalom. A socialismus fejlődését két irányból kell vizsgálnunk; — az egyik az egyéni, a reális, — a másik az elméleti, a tudományos irány. Az elsőt szemlélve láthatjuk, hogy a proleta­riátus helyzete sokkal jelentősebbé vált, — sokkal nyomósabb, fontosabb lett, más szóval, a proletariátus sokkal inkább lesz számottevő társadalmi tényező, mint bármikor az emberiség történetében. Először helyzete aránytalanul javult, kereseti viszonyai nem állanak többé kizárólag a tőkétől függő helyzetben. Megtalálta a mód­ját annak, hogy a hatalmi versenyben egyenlő rangúvá emelkedjék. Ezt pedig öntudatra ébre­désének, részint azonban a socialiálódásznak, vagyis annak köszönheti, hogy felismerte az egyetemes érdeket, és annak rendeli alá egyéni­ségét. Helyzetének javulásával élet igényei nö­vekedtek, az emberi méltóságot közelíti meg. Ezek az igények az egészségi, élelmezési, lakás­beli viszonyokra, továbbá a munkaképtelenség, aggkor, betegségj rokkantság eseteiben is a nyomortól való teljes megszabadulásra, végül munkaidő helyes beosztására vonatkoznak. Óriási vívmányok ezek, és ha csak ennyit lehetne köszönni a socialismusnak, már akkor is hálát érdemel az emberiség részéről. Mert — ugyebár, nem vétünk az igazság ellen, és nem sértjük a vallásos érzést, mely­nek szükségességét, emelkedettebb irányra való hatását, erkölcsi befolyását sohasem tudnók kétségbe vonni, — ha megállapítjuk, hogy a vallások ezt az eredményt sohasem tudták el­érni. Sem a zsidó vallás, sem a buddhismus, sem a jézusi vallás nem tudta megakadályozni, hogy a termelési viszonyok a proletárnyomort megszüntessék. Az irgalom és jótékonyság nem a betegséget, hanem csak a symptomákat gyó­gyítják. Egyedül a tudatos socialismus tudott már eddigelé ^s eléggé alig megbecsülhető ered­ményeket elérni. A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. 186—52—28

Next

/
Thumbnails
Contents