Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-20 / 32. szám

32-ik szám. JiYÍRyiDEK. 1913. április 20.3 kedési utak kellő szélességéről; az ezután következő fejezet a tűzbiztos berendezésről, a világítás és szellőztetés mikéntjéről, a tűzoltáshoz szükséges felszerelésekről, a filmek kezeléséről stb. A szabályrendelet tervezet utolsó fejezete a vegyes intézkedések között kimondja, hogy a szabályrendelet intézkedései a tudományos célú, vagy tanítási, továbbképzési célokat szolgáló előadásokra nem vonatkozik s megállapítja, hogy a szabályrendelet intézkedéseinek áthágása kihágást képez, mely mint ilyen büntetendő. Ezek nagyjából a szabályrendelet tervezet intézkedései. A magunk részéről csak örülni tudunk annak, hogy immár ennek az igen sok tekintetben különös figyelmet érdemlő ügynek a rendezése immár napirendre került s kívánatosnak találnók, ha a tervezetből mielőbb szabályrendelet lenne. A Magyar Gazdaszövetség nagygyűlésé. A Magyar Gazdaszövetség, melyet Károlyi Sándor gróf, a magyar gazdák megboldogult vezére, a pusztulásnak indult magyar faj, az alsóbb földmivelő rétegek felemelésére szervezett s mely, mint a földmivelő nép legnagyobb országos érdekképviselete már közel két évtized óta nem csekély eredménnyel munkálkodik a falusi lakosság gazdasági, erkölcsi és szociális jóléte ; érdekében, évente eszméinek terjesztése céljából az ország más és más vidékén egy országos nagygyűlést szokott rendezni, melyre a gazdatársadalom s a falusi nép ezrei gyűlnek össze. A Szövetség ez idén junius 18-án Kassa városában tartja meg nagygyűlését, melynek részletes meghívását és programmját pár hét múlva fogja szétküldeni. A napirendre tűzendő javaslatok a földmivelő rétegnek az önsegély és hazafias összetartás alapján az állami és társadalmi renddel mindenben összeférő, békés és nemzeti irányú haladásra irányulnak. A Szövetség elnöksége felkérte Mikecz Dezső alispánt, hogy a nagygyűlés ügyét vegye szives pártfogásába s a vezetése alatt álló járási tisztviselők és községi elöljáróságok figyelmét arra már most felhívná azzal, hogy tekintettel a kedvezményes utazásra és a községekből a nagygyűlés napján Rákóczi városába csoportos kirándulást igyekezzenek szervezni. Természet — társadalom. Szocialisták — reformisták törekvése tehát a politikai hatalom, e végből folyik a küzdelem részükről az általános és egyenlő választójogért. Ez a küzdelem általában sikerrel járt. A legtöbb állam parlamentje az ilyen választójogon alapszik. A legtöbb parlamentnek van tekintélyes szocialista pártja, mely párttal az uralkodó pártnak számolnia kell. Ennek a pártnak a súlya annál nagyobb, mert programmjának reform törekvései népszerűek és a pártok ezeket a népszerűség szempontjából sietnek a saját programmjuk pontjai közé felvenni. A szocialista parlamenti pártok sok helyen oly hatalmasokká válnak, hogy az uralkodó — a kormányon ülő — pártok kénytelenek a parlamenti többség megszerzése céljából a szocialista-pártnak egy-egy ministeri tárcát átenengedni. így Olasz, Francia és Németországban nem ritkán ül a cabinetben socialista minister. Azonban a socialisták türelmetlen részét nagy csalódás éri ilyenkor. Azt kénytelen tar pasztalni, hogy a politikai hatalom nem viszi rohamosan a célhoz a szocializmust. Kénytelen megállapítani, hogy a socialismus politikai súlya nem vezet a társadalmi forradalomhoz. A socialista ministerek ugyanis belátják azt, hogy az eszmények megvalósítása nem függ sem az ö akaratuktól, sem a hatalmuktól, és igy kénytelenek a helyzettel megalkudni. A socialisták egy részét ez a helyzet nagyon elkeseríti, és azért a politikai hatalom-felé törtető socialismustól elválik és ujabb tábort alakit. Ezek a syndicalisták. A syndicalisták nem óhajtják a parlamenti hatalmat, nem akarnak parlamentet, nem akarnak államot. A syndicalisták csak — forradalmat akarnak. Azt hisszik, hogy a bourgois társadalom folytonos nyugtalanítása elvezet a — talán véres, — de győzedelmes forradalomhoz, ők tehát a sztrájkokat csak a társadalom nyugtalanítása végett és forradalmi hatalom próbájaként rendezik. Ők a társadalomnak csak munkás osztályát ismerik el. A társadalmat pedig csak szakszervezetekbe óhajtják elosztani. Ők a vasutat a vasutasoknak, a postát a postásoknak adnák. Minden szakszervezet önálló. A syndicalisták fegyvere a sabotage az amerikázás. A syndicalismus kiforratlan és igy még nem érthető. Az bizonyos, hogy minden törekvésnek maga előtt kell látnia a jövőt, az utópiát és ideált. A syndicalismus nem állit fel ilyet, nem is törődik vele. A syndicalismus nem is használ a szocialista törekvéseknek. Főleg Franciaországban, de Olasz és Oroszországtan is, van elterjedve. A Szaboicsvármegyei Tanito Egyesület Köre, Sajtóreform. A kormány legközelebbi tervei között helyet foglal a sajtószabadság megnyirbálása és a független sajtó megrendszabályozása. Az igazságügyminiszteriumban erősen dolgoznak a sajtóreform tervezetén. Részletek is ismeretesek már a tervezetből: igy lesz egy úgynevezett „helyreigazitási paragrafus," amelynek értelmében minden lap köteles lesz az érdekelt részéről beküldött, helyreigazitási teljes szövegében, díjtalanul közzétenni. A politikai lapok kaucióját jelentékenyen felfogják emelni és- kötelezni fogják a politikával nem foglalkozó lapokat is biztosíték lefizetésére. A kauciót készpénzben kell letenni és a lap 5% kamatot fog kapni utána. A büntető rendelkezések között lesz egy paragrafus, amely szerint a közlemények szerzőit nemcsak fogházra és pénzbüntetésre Ítélheti el, hanem kártérítésre is. A kártérítés öszszegét a törvényszék fogja megállapítani és szükség esetén az illető lap kauciójából levonni. A lapok utcai árusításának és terjesztésének joga, a kolportázsa, kizárólag a belügyminiszter hatáskörébe fog tartozni. Mindezekből látszik, hogy a sajtónak eme megrendszabályozása érzékenyen fogja érinteni a tanügyi 'apókat is. A tanügyi lapok mind szegények, java részben a tanitóegyesületek tartják fenn, amelyek nem lesznek abban a helyzetben, hogy ezt az áldozatot meghozhassák. Szomorú idők nehezednek hát a független tanügyi lapokra. Tanitók figyelmébe. Gaál Mózes főgimn. igazgató előadása iránt érdeklődő tanítóság tudomására hozzuk, hogy megkeresésünkre azt a választ adta, hogy ezen a tavaszon, miután több vidéki városba megy, hova még a tél folyamán Ígérkezett el, nem jöhet, csakis ősszel. Föltétel: az uti költség s egy előadás 100 korona. Az előadás idejét jó előre kell vele tudatni. Szemelvények a Tanitók Háza szervezeti szabályzatából. I. A Tanitók Házainak célja. 1. §. A magyar nemzet áldozatkészségéből épült és az állam tulajdonát képező Tanitók Házainak hármas célja van : a) hogy az Eötvös-alap rendes és rendkívüli tagjainak a tudomány és műegyetemen, vagy egyéb, érettségi bizonyítványt, tanítói oklevelet, avagy ezekkel egyenlő értékű bizonyítványt követelő fő- és szakiskolákban tanuló jó magaviseletű és előmenetelü gyermekei részére családias otthont, nevelést és köztartást biztos tson s megadja mindazt az erkölcsi irányítást és szellemi segítséget, mely tanulmányaik zavartalan elvégzéséhez szükséges. b) hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a budapesti Ferenc József Tanitók Házában az Országos Tanszermúzeumot és az ezzel kapcsolatos Országos Paedagogiai Könyvtárt elhelyezze ; c) hogy gyűlési és irodai helyiséget nyújtson az Eötvös-alap Országos Tanítói Segélyegyesületnek. II. A Tanitók Házainak fenntartása. 2. §. A tanitók Házai felszereléséről, az épületek, valamint a felszerelések jókarban tartásáról a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter gondoskodik. 3. §. A Tanitók Házai internátusainak irodai és gyűlési helyiségeinek fenntartása az Eötvös-alap (Országos Tanítói Segélyegyesület) kőtelessege. 4. §. Az Eötvös-alap a Tanitók Házainak internátusára fordítja: a) a Tanitók Háza céljaira eddigelé összegyűjtött és a jövőben megszerzendő egyesületi vagyonnak és a Tanitók Háza javára adományozott alapítványoknak a kamatjait; b) a tagsági jegyek értékének és az évi tagsági dijaknak a felerészét ; c) a Tanitók Háza javára befolyó minden adományt, jövedelmet és d) az ifjak köztartási dijait. 5. §. A Tanitók Házai gyűlési helyiségeit használó egyesületek a választmány által megállapított dijat tartoznak fizetni. 6. §. Az Országos Tanszermúzeum és Országos Paedagogiai Könyvtár fenntartásáról, fűtéséről és világításáról az állam gondoskodik. 7. §. Az internátusok költségvetését a Tanitók Háza igazgatótanácsának javaslatára és a választmány előterjesztésére a rendes közgyűlés állapítja meg. V. A Felügyelöbizottságok. 15. §. Mindkét Háznak külön felügyelőbizottsága van, melynek tagjai: a) az intézetek székhelyén lakó és az igazgatótanács kebeléből választott 5—5 tag, b) az igazgató és c) az intézeti orvos, 16. §. Mindegyik felügyelőbizottság a saját kebeléből választ elnököt és jegyzőt és havonkint legalább egyszer tart ülést. 17. §. Hatásköre : a) Ellenőrzi az igazgatókat az évi költségvetés keretén belül az Eötvös-alap elnöke által kiutalványozott összegek rendes felhasználása és ezek pontos elszámolása tekintetében; evégből az igazgatók számadásait minden hónapban átvizsgálja és záradékkal látja el. b) Az igazgató gazdasági és pénztári kezelését liavonkint megvizsgálja és évi számadásaira nézve, a felmentés ügyében, az igazgatótanácshoz javaslatot nyújt be. c) Ellenőrzi a köztartást és a házirendet. d) Tárgyalja az igazgatók jelentéseit. e) Megállapítja az igazgatótanács elé kerülő jelentések tartalmát, egybeállítja a Ház költségvetését és zárószámadását, elkészíti a felvételre vonatkozó és az igazgatótanács által tárgyalandó egyéb javaslatokat. f) A bennlakó növendékek tanulmányi eredményét az indexek alapján félévenkint ellenőrzi ; hazafias, erkölcsös nevelését és tudományos képzését irányítja; és ezekre vonatkozólag kezdeményező javaslatokat terjeszt az igazgatótanács elé; működéséről pedig esetről-esetre jelentést tesz. g) Az igazgató jelentése alapján a 14. §. f) pontjában felsorolt esetekre vonatkozólag javaslatot terjeszt az igazgatótanács elé; minden más fegyelmi ügynél saját hatáskörében intézkedik és eljárásáról az igazgató utján a szülőket is értesiti. h) Tárgyalja az intézeti orvos jelentéseit és javaslatait s a szükséghez képest vagy a saját, hatáskörében, vagy az igazgatótanács utján intézkedik. VII. Az intézeti orvos. 38. §. Az intézeti orvos kötelessége. a) Kezeli az intézet betegeit és szükségesetén gondoskodik azoknak kórházban leendő nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztek Olcsó árak. Herpay Ernő nri + 7,rlnrl HftTln n h