Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-03 / 27. szám

27-ik szám. 1913. április 3. 7 „A nyíregyházi ipartestület az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak baleset- és betegség esetére való biztosításáról szóló 1907. XIX. t. c.-et ugy az alkalmazottakra, de kiváltképen a munkaadókra nézve rossznak és káros hatásúnak tartja és annak gyökeres revízióját a legsürgősebb törvényhozási teendőnek ismeri, — szükségesnek tartja különösen az egész munkásbiztositási intézményt a jelenlegi kezekből kivenni és teljesen az állam kezelésébe helyezni. Az erre vonatkozó ipartestületi határozat az országgyűléshez és a kormányhoz való pártoló felterjesztés végett Szabolcsvármegye törvényhatóságának, az Országos Iparegyesületnek, az Ipartestületek Országos Szövetségének, a Magyar Építőiparosok Országos Szövetségének, valamint pártfogás végett a vármegyei összes országgyűlési képviselőknek megküldendő." A f. hó 20-kán tartandó közgyűlésre , Szabolcsvármegye valamennyi országos képviselője, Nyíregyháza város tanácsa, a vármegyei ipartestületek, a MÉOSZ meghívandók, — az ügy előadására pedig Farkas Elek a MÉOSZ igazgatója esetleg helyettese felkérendő. Az elöljáróság tagjai magukévá tették Pisszer János és társai indítványát és annak elfogadását javasolják a 20-iki közgyűlésnek. Az iparostanonc-otthon felügyelő bizottságába az ipartestületi elöljáróság a keddi ülésen Antal Lajos és Kecskés József előljárósági tagokat küldte ki és elhatározta, hogy a felügyelő bizottságot kérni fogja, hogy a tanoncotthon családfői tisztét Varga György ipariskolai tanítóra bizza. A borbélyok szakcsoportjában a belső ellentétek miatt lemondott tisztviselők helyének betöltése iránt az elöljáróság megtette intézkedését. Az elöljáróság elhatározta, hogy az ipartestület alapszabályának gyökeres módosítása és az ipartestületi alkalmazottak fizetésének emberséges rendezése iránt javaslatot tesz a közgyűlésnek. Tanoncszabaditások foglalkoztatták még az elöljáróságot. Házomlísok e Bujíosoo. Alig néhány éve annak, hogy az addig úgyszólván teljesen lakatlan népesedni kezdett és a kietlen tófenéken bámulatos gyorsasággal uj, népes városrész emelkedett. Ennek az uj városrésznek a házaival az idén nagy baj van, mert az amúgy is tulnedves talaj az olvadások miatt megduzzadt, a talajvíz magasra jött fel és annyira megrongálta az épületek alapját, hogy néhány nap alatt két lakóház és több melléképület összeomlott és a falak igen sok házban ugy megrepedtek, hogy valószinüleg tömeges kilakoltatással kell majd elejét venni a szerencsétlenségnek. A házak összedülése arra indította a város vezetőségét, hogy alapos vizsgálat alá vegye a Bujtos valamennyi épületét és ahol az épületek fala átnedvesedett, vagy megrepedezett és igy az összeomlás veszedelmétől tartani lehet, ott a hatóság elrendeli a gyanús épület vagy épületrész lebontását és átépítését. Ez a vizsgálat már a napokban végbemegy, nehogy szerencsetlenség történjék. A bujtosi házak összeomlásának, a falak megrepedezésének kétségkívül az a főoka, hogy a Bujtoson igen magasan van a talajvíz. Nagy baj, hogy a különben is tulnedves talajon még a csapadékvíz is nagyrészben ott marad, mert ez az uj városrész még nincs ellátva levezető árkokkal és a csatornázás hiánya teszi, hogy a csapadékvízből jó kétharmadrész, ami elpárologni nem tud, ott marad és a talajvizet növeli. Ezen természetesen az általános csatornázás előtt már nem lehet segíteni, de ha majd az egész Bujtos csatornázva lesz, akkor nemcsak a csapadékvizek nyernek elvezetést, de még a talajviz csökkentése is elérhető lesz. Hogy a bujtosi épületek nem elég erősek, ebben nagy része van a bujtosiak szegénységének is. Az összeomlott 'és megrongálódott házak tulajdonosai szegény emberek, aminthogy az egész Bujtos legtöbb háza nem spekulációra épült, hanem szegény emberek igyekeztek itt kevés pénzükért hajlékot teremteni maguknak. Ami kis pénz az építtetők rendelkezésére állott, avval nagyon szűkösen kellett bánni és bizony az épület-anyag minősége érezte meg a pénz csekély voltát. Szegény emberek apró házai ezek a bujtosi épületek, amelyeknél riem telt sem elég mély alap építésére, sem elég szilárd anyagra ugy, hogy akárhányszor az építés-vállalkozó minden jóakarata és lelkiismeretessége megtört azon, hogy az az építtetőnek nem volt pénze több anyagra, sem gondosabb munkára, de igen sok helyen — különösen a melléképületeket — maguk a tulajdonosok építették. A legtöbb bujtosi háznak csak a földbe ásott alapja tégla, vagy terméskő, a többi vályog és pedig rendszerint nem hozzáértők által készített, hanem maguk a tulajdonosok által csinált vályog. Nem ásnak elég mély fundamentumot, azután feltöltik az udvart ugy, hogy végül a vályog érintkezik a földdel és fölszivja a magasan álló talajvizet. A szegénység kényszeritette takarékoskodás eme építkezéseknél annyira megy, hogy például a terméskő-alapra aszfalt szigetelő nélkül rakják a vályogot és igy a talajvizet a terméskő átengedi. A laikusok által csinált vályogba nem adnak elég soványító anyagot és igy az alapok a talajvíztől, vagy az északi falak az esőtől átnedvesednek, télen megfagynak. Az ilyen fal aztán a tavaszi olvadásnál sárrá lesz és könnyen szétmálik, Nagyon sok olyan melléképülete van a Bujtosnak, amelyeknek nincs is földbe ásott alapjuk, hanem a puszta földre épitették és az ilyen fal aztán egyszerűen megcsúszik az agyagos, tulnedves talajon. Ezeknek elejét venni a városnak eddig nem volt módjában a jelenlegi építkezési szabályzat hiányossága miatt Éppen ez indította a város vezetőségét az uj építési szabályrendelet megalkotására, amelynek életbelépte után módja lesz a városnak megakadályozni az olyan építkezést, mint amilyen a Bujtos mostani veszedelmét előidézte. A Szaboicsvármegyei Tanító Egyesület Köre, Tanítói egyesület. Miután a legutóbb tartotott tisztújító gyűlés eredménye hivatalos közlönyünkben nem jelent meg, az alapszabály 11. §-anak vélünk eleget tenni, midőn a tisztikar névsorát, mely ugy a helyi, mint a vidéki tagok jórésze előtt ismeretlen, leközöljük. Elnök: Orsovszky Gyula. Alelnökök: Vargha János (Kisvárda) és Varga György. Járásköri elnökök: Kubacska István és Vargha János (Kisvárda). Főjegyző: Pataky Lajos. Aljegyzők: Luka Jenő és Fekete István. Pénztáros : Tóth György. Könyvtáros : Szabó Pál. Ügyész : dr. Prok Gyula ügyvéd. Rendes választmányi tagok: Ruhmann Andor, Ozvald József, Vargha Ferenc, Király Imre, Dömötör Ferenc (Napkor), Szabó Antal (Nagykálló), Nánássy Gyula (Nyírbátor), Szabó Gyula (Ujfehértó), Bán Lajos (Kisvárda), Bodó Endre (Gáva), Póttagok: László Gyula (Szabolcsbáka), László Zoltán, Kún Bertalan, (Paszab), Stoll Ernő. Az országos szövetség tanácsába kiküldöttek: Orsovszky Gyula, Varga György, Kubacska István, Vargha János és Pataky Lajos. Az egyesületi tagok jogai és kőtelességei. A járáskörök és az egyesületek közgyűlésein kivétel nélkül minden tag megjelenik, a tárgyhoz hozzászólhat, szavaz, választ, választható, előadásokat tart, indítványokat tesz, az egyesület kiadványait megkapja. íme ezt a jogot adja az egyesület minden tagnak a belépés pillanatától kezdve. Ezzel szemben mégköveteli, hogy a tagsági dijat a polgári év első felében az egyesület pénztáránál befizessék, ellenkező esetben az illetékes biróság utján hajtja be a követeléseket. (L. alapszabály 4. §-ának b. pontját.) Az Önsegélyző-egyesület és az Eötvös-alap jótéteményeit a tagok csak azon esetben élvezhetik, ha az egyesülettel szemben elvállalt kötelezettségüknek eleget tettek. 1910. évben vette át Tóth György az egyesületi pénztár kezelését, ki azóta közmegelégedésre, a legnagyobb pontossággal vezeti a pénztár ügyeit. Mindenek előtt a régebbi pénztárosok adatait mutatjuk be azon célból, hogy a tagoknak módot és alkalmit nyújtsanak a helyesbítésre, melynek mielőbbi megtételét az ügy és a saját érdekükben kérjük. Egyidejűleg felkérjük ez alkalommal is, hivatkozással az alapszabály 11. §. a) pontjára egyesületünk szeretve tisztelt elnökét, hogy a beérkezett helyesbítések alapján egy alakítandó bizottság áital rendezze végleg azon szabálytalanságokat is, melyek annyira megingatták a tagok bizalmát a múltban s veszélyeztették az egyesület tekintélyét és életét. A fizetési kötelezettség ideje a legtöbb esetben ki sem tűnik, vagy a belépés idejével egybe esik. A név után irt évszám, a régi adatok szerint, a fizetesi kötelezettség idejét mutatja, melyek nagy része helyesbítésre várnak. Almássy Mihály (Érpatak), Antal Jenő (Ujfehértó), Barna Elek 1909. (Kótaj szőlő), Barta József (Viss), Benya István (Vencsellő), Bercsényi Pal Beregszászi Nagy József (Oros), Bodó Endre (Gáva), Boczkó Lajos, Borso Imre (Ramocsaháza), Csika Mária, 1910. Bugyi Endre (Rakamaz), Deutsch József nyugalmazott taDitó (Nyírbátor), Délczegr Sándor 1905. (Kemecsa), Droppa Ede, Dani Mihály (Nagykálló), Demeter Béla (Hosszúhát), Engel Lajos nyűg. tanító (Vencsellő), Fábián Ferenc 1905., Fehér Simon eltávozott (Büdszentmihály), Ferenc Károly eltávozott (Paszab), Perpét Ferenc 1905. (Balkány, kilépett 1910. évben), Fehér Mihály 1910. (Ujfehértó), Hadzsega Gyula (Timár), Harizsa József 1905. (Viss), Hetmanek Ferenc (Vencsellő), Ignátz Mihály 1910. (Balsa), Jakab József, 1910- Juhász Emma (Ují'ehérfó), Kemény Péter, Kiss István, 1910. Kohn Izsák, Kolonai László (Pátroha), Konkoly Károly (Viss), Kovács István (Bercel), Kovács József (Szakoly), Kozák Antal 1907. (Pazony), Kubinyi Tivadar, 1907. Lengyel József, 1900. Lengyel Miklós. 1909. Levicki Emánuel 1906. (Érpatak), Levicki Emil, 1907. Macsánszky Lajos, 1907. Mató János 1906., Nandrássy D. Aurél 1910., Nevin Béla 1907. eltávozott (Buj), Neumann Albert 1910., Neumann János 1910., Oláh Sándor 1905., Orsovszky Mariska 1909., Országh Gábor, Ozwald József 1909., Papp Ferenc 1906. (Kenézlő), Pávay Miklós 1902. (Kenézlő), Petres Gyula 1907. (Gáva), Petrikovics Pál 1907., Porubszky Pál 1907. Prékopa István 1909., Puskás Antal 1906. (Kemecse), Radványi Sándor három nyugtával igazolta, hogy fizetési kötelezettségenek 1907-ig eleget tett, mely fizetésnek a könyvben nvoma nincs. Rákos Imre 1909. (Bogárháza), Rektor József 1907. (Kiskálló), Remetei Juliska 1907. (Vencsellő), Román János 1907. (Timár), Ruttkay Gyula 1909., Sájermann Ferenc 1910., Sarkadi Nagy János 1910., Schön Dániel 1907., Stefáni Gyula 1910., Szabó Gyula 1907., Szabó Pál 1906., Székely Sándor 1910., Szilágyi Károly 1910. (Tiszabercel), Szilvássy Mihály 1909. (Vencsellő), Szomják Sándor 1908. (Budapest), Szolyvai György 1906. (Bököny), Sztároszta Elek 1907. (eltávozott (Biri), Sztatkievicz Gyula 1908., Takács János 1909., Thaisz Kálmán 1907., Tolnay Pál 1905., Tulács Gizella 1908., Turi András 1910., Vastag Miklós 1910 (Timár), Wéber József 1909. (Királydaroc). Vince Titusz 1907. (Pazony), Ureczki Sándor 1901. (Nyírbátor). Az 19Í0., 1911., 1912. és 1913-ik évi nyugtázást a következőkben adjuk le : 1910. évre tagdijat fizettek,: Balasa Etelka (Nyírbátor), Bölcsházy Vilma, Gsépes Mihály (Büdszentmihály), Erdős Lipót (Nyirbalkány), Estók Károly, Farkas Klára (Rakamaz), Fazekas János, Fehér Imréné (Nyírbátor), Fekete István, Friedmann Bertalan, Hudivók János (Büdszentmihály), Ivancsó Emma, Kammel Ferenc (Nyírbátor), Kandel Gizella, Kardos István, Mihovecz Rezső (Rakamaz), Nagy Bála (Tura), Nánássy Jatt. jaa s a Cj=> BLUMDERG JÓZSEF rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerfeazet- ^ZtyÜ, kötSZer éS fÜZŐgyál"ábail Alkalmi ajándékul ták két koroná-tól • - • - ' — í; •'• i feljebb kaphatók Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. S !» N 9 ® 3P