Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-17 / 31. szám

4 3t-ik szám 1913. április 17 való, hogy az ujabb munkás generatio nem talál ott elhelyezést. A munkáskéz szaporodása egyben a kínálatot növeli, és igy a munka értekét csökkenti. De van más oka is a faluból való vándorlásnak. A gyári vagy városi munkás 8—9 órát dolgozik naponta. Vasárnap pihen, betegség, baleset ellen biztosítva van, — a szakszervezeti iskolákban tanulhat. A földmivdő munkás munkaideje szabályozatlan, — hajnalban 3 órakor kezdődik, és minimaliter 14—15 órát tesz ki naponként. Lakása primitív és egészségtelen, — kulturigényeket nem ismer, és ezért keresi a pihenő délutánokon a korcsmát. Fizetése csekély, és ha egy gyermeke meghal, — egy egész évi készpénzfizetése rámegy. Igaz, hogy a napszámos most többet keres, mint ezelőtt, — de legalább 12 órai munkával, — nem állandóan, és betegség-baleset ellen biztosítatlanul. És ez a nagyobb fizetés is .— a kivándorlás, a munkáskéz hiánya, a munkás szükséglet folytán keletkezett. És a városi u. n. szervezett munkásságot rosszul ismerik a vidéken. Ezek az alkoholtól tartózkodók. Budapesten számos iskolájuk van, rendkívül érdekes rendszerrel. Az iskolákban irást, olvasást, számtant, földrajzt, egyszerű könyvvitelt tanítanak. A munkás azt a tárgyat hallgatja, a melyiket akarja. Aki tehát ir, olvas, azt az irás-olvasás ciklusra nem kényszerítik. Ezek az iskolák tele vannak. Minden tárgy féléves ciklus. Van magyar történelem, alkotmány, világtörténelem-ciklus. Vannak munkásgimnáziumok, lyceumok; — vannak dalkörök és sportegyletek. Az utóbbiak 20—30000 munkást visznek pihenő napokon a szabadba. A szakszervezetek az iszákosokat nem tűrik meg! Csak a kulturigények nélküli gazdasági munkás hajlik az alkoholhoz. Az „urhatnámság" — ilyen eredményt szül a városi munkásnál. A magyar RoclÉle képviselői Nyíregyházán. Vasárnap délelőtt a városháza tanácstermében gyűltek össze a nyíregyházi szabóiparosok az ipartestület elöljáróságának meghívására, hogy meghallgassák a Budapesti szabóiparosok hitel- és termelőszövetkezetének Nyíregyházán megjelent képviselőit a termelőszövetkezet létesítése kérdésében. Megjelentek az összejövetelen Májerszky Béla kir. tan. polgármester, Balla Jenő, Trak Géza városi tanácsosok, Moesz Béla, dr. Bencs Kálmán városi jegyzők, Orsovszky ,Gyula iparos tanonciskolái igazgató stb. Az értekezletet a betegsége miatt távollevő ipartestületi elnök helyett Zomborszky Dániel alelnök nyitotta meg, üdvözölvén a budapesti szabóiparosok szövetkezetének megjelent vezérembereit, a városi tanács tagjait és,a megjelent iparosokat. A gyűlés vezetésére Májerszky Béla kir. tan., polgármestert kérte fel. Májerszky Béla kir. tan., polgármester az ülést megnyitván, átadta a szót dr. Soltész Adolfnak, a budapesti szabóiparosok szövetkezete elnökének. Dr. Soltész Adolf közel egy óra hosszat tartott, mindvégig a legfeszültebb érdeklődéssel kisért lebilincselő közvetlen előadásban ismertette a budapesti szabóiparosok szövetkezetének eddigi történetét. Elmondotta, hogy milyen bizalmatlanok voltak a budapesti kisiparos szabók is a szövetkezet terve iránt. Alig sikerült az első 101 tagot összehozni, kik 237 üzletrészt jegyeztek. Az első év forgalma alig tett ki 3000 koronát. Először egy kis udvari szobában kezdte meg a szövetkezet működését. Később aztán fejlődni kezdett az üzletmenet. Nagyobb helyiségre lett szükségük. Mind több és több közszállitást sikerült e szövetkezetnek elnyernie. Ma már ugy áll a dolog, hogy az elmúlt esztendőben, jóllehet az elmúlt év közgazdaságilag tudvalevőleg egyike volt a legsulyosabbaknak, a szövetkezet forgalma megközelítette a hét millió koronát s a szövetkezet ma már saját házzal rendelkezik 12 évi fenállás után. Mindezt az tette lehetővé, hogy a szövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja, a központtól élvezi a hitelt, amire szüksége van. Mint nagybani vállalkozó, a szükséges anyagot közvetlenül a gyáraktól, tehát olcsóbban tudja megszerezni. Igy könnyebben tud versenyezni másokkal és olcsóbb vállalkozás mellett is tisztességes haszonnal tud dolgozni. A legfőbb előnye azonban a szövetkezésnek az, hogy a szövetkezet élén kereskedelmi szellemmel biró egyének állanak, akik tehát a vállalkozásoknál kalkulálni tudnak és igy nem számítják el magukat. Mig a kisiparosnak rendszerint az a legnagyobb szerencsétlensége, hogy a vállalkozásnál elszámítják magukat és vagy tulmagas árakat kérnek, a mikor nem nyerhetik el a megbízást, vagy ráfizetnek a vállalatra. Különösen hangsúlyozta, hogy budapesti szövetkezet nem fiókokat keres a vidéken, hanem fel akarja ébreszteni a vidéki kisiparosokban is az érdeklődést a szövetkezés iránt. A budapesti szövetkezete a kisiparos szabóknak csupán arra a központi szerepre törekszik, hogy tanácsadással szolgáljon a vidéknek s közvetítse számukra az anyagbeszerzést, amit ekként tömegesen tehetvén, a vidéki kisiparnak is, a központnak is meg lesz a maga tisztess éges haszna, s a vidéki kisipar is boldogulni fog. Figyelmezteti azonban a megjelenteket, hogy hirtelen ne határozzák el magukat a szövetkezet megalakítására, hanem fontolják meg jól a dolgot s mert ezidőszerint a pénzviszonyok sem alkalmasak uj szövetkezetek létesítésére, hagyják a kérdést őszre, amikorra talán a viszonyok is megjavulnak. Dr Soltész Adolf után Ulman Jákó a Szabó Hírlap szerkesztője, budapesti szabó kisiparos tartott igen érdekes beszédei, a szövetkezetről, a saját példájával tévén tanúságot annak megbecsülhetetlen előnyeiről. Többek hozzászólása után elnök megköszönve a budapesti vendégek igazán szép, élvezetes és tanulságos fejtegetéseit, a maga részéről is a legmelegebben ajánlotta a megjelent szabóiparosoknak azt, hogy a kérdéssel foglalkozzanak és a termelőszövetkezetet annak idején megalkotni igyekezzenek. Mi pedig a magunk részéről Ígérjük, hogy a kérdést napirenden tartjuk, mert a szövetkezet megalakításában nemcsak a nyíregyházi szabó kisiiparosok, hanem a hazai ipar ügyét is látjuk, melynek egyik legnagyobb ellensége épen a külföldről tömegesen érkező kész ruházati cikkek beözönlése is. Orvosok továbbképzése. Az orvosok továbbképzésére szolgáló tanfolyamok ajánlása tárgyában a belügyminiszter a törvényhatóságokhoz a következő rendeletet intézte : „Az orvosi továbbképzés központi bizottsága az orvosi ismeretek fejlesztése céljából a f. évben Budapesten, , Kolozsvárott, Pozsonyban, Szegeden, Temesvárott, Nagyváradon és Gyulán összesen 29 különböző rendszerű és tárgyú tanfolyamot rendez, amelyek részletes jegyzékét a bizottság értesülésem szerint valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és az ország valamennyi orvosának megküldötte. Mivel a tanfolyamokon való részvétel az illető orvosokra jelentékeny anyagi terhet ró, a bizottság részéről a gyakorló orvosoknak a közegészségügyre oly nagy fontosságú továbbképzésre nyújtott alkalom csak abban az esetben lesz a kívánt mértékig kihasználható, ha az egyes törvényhatóságok a területükön működő orvosokat a tanfolyamon való részvételben anyagi segítség nyújtása által is a kellő mértékig támogatják. A törvényhatóságok nagyrésze eddigelé ennek a kívánalomnak nem felelt meg, ennélfogva az ott működő orvosoknak nem állott módjában, hogy a folyton haladó orvosi tudomány ujabb vívmányait megismerjék és orvosi ismereteiket kellően kibővítsék. Múlhatatlanul szükségesnek tartom, hogy a jövőben az orvosokat a tanfolyamban való részvételben anyagi tekintetek minél kevésbbé hátráltassák és ezért felhívom Gimet, lehetőleg gondoskodjék a rendelkezésére álló és ily célokra igénybe vehető alapok felhasználásával arról, hogy a törvényhatóság területén működő orvosok közül azok, akik erre leginkább rászorulnak a tanfolyamokon való résztvehetés céljából megtelelő segélyben részesittessenek. És ez által az orvosi továbbképzés fontos ügye a törvényhatóság részéről is előmozdittassék. A törvényhatóságok ily irányú törekvéseikben ezentúl is jóakaratú támogatásomra számíthatnak." A Budapesten tartandó tanfolyamra a vármegye alispánja eddig folyamodó dr. Vadas József dadai és dr. Kertész József nyirb aktai járásorvost, dr. Bleyer Gusztáv báji, dr. Braun Zsigmond mándoki és dr. László Adolf buji körorvosokat, továbbá dr. Barta Sámuel kisvárdai községi orvost küldte ki és részesiti őket megfelelő segélyben. Szakosztályok ülése. A pénzügyi, jogügyi és építkezési szakosztályok ma e hó 17-én csütörtökön délután 3 órakor a városháza tanácstermében együttes ülést tart a következő tárgyakkal: 1. A császárszállási László tanyai bérgazdaságban történt tüzeset bejelentése és az ennek folytán szükséges intézkedések. 2. A városháza központi fűtésének kérdése. 3. Szikora János és társai telekkönyvi kiigazítási ügye. 4. A városi kocsisok kérelme földbér el engedése iránt. 5. A Hosszúhát tanyai fedeztetési állomáson levő ménekhez vezetett kancák után szedett istállópénz kérdése. 6. A Kótaji-utca és Ujszőlő utcát összekötő Uj-utca irányának megváltoztatása. 7. Özv. Szokolay Árpádné kérelme a Luther-utca 29. számú ház kisajátítása iránt. 8. Esetleges más tárgyak. A Szaboicsvármegyei Tanitó Egyesület Köre. Felhívom mindazon magántanulókat, kik a f. tanév végén a nyíregyházi községi polgári leányiskolában akarnak magánvizsgálatot tenni, hogy Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjéhez címzett, kellőleg felszerelt folyamodványukat alulírottnál haladéktalanul adják be. Nyíregyháza, 1913. április 16. Gáspár Gézáné, polg. leányisk. igazgató. Tanítóság köréből. Sokan szeretik a jelszavakat. írnak, szónokolnak, jövendölgetnek, de nem tesznek a megvalósításra semmit. Ilyen jelszó a „tanítóság közgazdasági helyzetének emelése". Majdnam minden alapszabály szól erről, ha más formában és más szavakkal is. Azonban mindezideig nem sokra jutottunk ez irányban. A Tanitók Szövetsége az egyedüli, mely komolyan fogta fel a HALÁSZ TESTVÉREK UNGVÁR. CM CM